A király beszéde

0

A Gépnarancs megszerezte azt a beszédet, amelyet Orbán Viktor március 15-én, a Múzeum kertben fog elmondani. Forrásaikat nem nem fedik fel, csupán annyit hajlandók elárulni, hogy igen magas helyen jutottak hozzá. A beszéd olyan tartalmas, hogy helyszűke miatt csak a rövidített változatát lehet közölni. A miniszterelnök a teljes szöveget a március 15-i nemzeti ünnepen olvassa fel.

Tisztelt ünneplők, barátaim!

Engedjék meg, engedjétek meg, hogy mint a vőlegény a nászéjszakán, én is rögtön a lényegre térjek. Nem véletlen, hogy éppen ma ilyen szép napos idő van, (szakad az eső – a megfelelő aláhúzandó). Az időjárás is velünk van (ellenünk van – a megfelelő aláhúzandó.)

Bármilyen is ma az idő, ez nem tántoríthat el bennünket attól, hogy tovább menjünk a magunk által kijelölt úton. Bárhová is vezet ez az út, ez a mi utunk, mert mi megyünk rajta rendületlenül.

Ellenfeleink, akik számosan vannak, (fütty, bekiabálások: abcúg Brüsszel, dögöjjé’ meg Soros a bérenceiddel együtt), azt mondják, hogy maffiakormány vezeti ma Magyarországot. Hogy mi ellopjuk azt, ami a magyar embereké.

Nézzetek mélyen a szemembe és válaszoljatok: úgy nézek én ki, mint aki ellopja azt, ami a tiétek? Már mondom is a választ: igen, maffiakormánya van ma Magyarországnak! Igen, szétlopjuk az országot!

És most tegyétek a szívetekre a kezeteket: jobb lenne, ha nem mi, hanem mások lopnának el mindent? Inkább mi lopjuk el a ti pénzeteket, mintsem mások, idegenek tegyék azt. (Fütty, bekiabálások: vesszenek a migráncsok).

Neveket nem mondok, mert a személyiségijogokat még nem tudtuk betiltani, és az illetők nem hatalmaztak fel rá. Ezért csupán jelezném: inkább egy magyar gázszerelő zsebébe vándoroljon a ti sok milliárd forintotok, mint Soros György valamelyik védencéhez! Inkább a klubtulajdonos haverom tegye el a lóvét, mintsem mindenféle jöttment migráncsok ellátásra költsük. De ugyanitt említhetném a saját lábán álló vejemet, vagy például, ugyancsak név nélkül, Vajna Tímea férjét: mind, kivétel nélkül, sőt, egytől egyig, rendes, tisztességes magyar emberek.

Náluk sokkal jobb helyen van a ti pénzetek, mintha idegeneknél volna! Multiknál, teszem azt. (Hatalmas fütty. Bekiabálás: vesszenek a multik!)

Azt mondják az ellenfeleink, akik számosan vannak, hogy félünk. Nem merünk szembe nézni az emberekkel, csak a számunkra kedves újságíróknak nyilatkozunk. Alákérdező mikrofonállványoknak. Meg hogy listák vannak a királyi televízióban arról, hogy ki lehet meghívni valamelyik műsorba, és kit nem.

Nincsenek ilyen listák. Lista nélkül is tudja minden szerkesztőnk és újságírónk, hogy mi a dolga. Az a dolga, amit elvárunk tőle. Hogy olyan ember ne szólaljon meg, aki nem tudja lelkesíteni a magyar embereket. Mert olyan emberre nincs szükségetek, aki nem azt mondja nektek, mint amit ti hallani szeretnétek.

Ugye, hogy ti is azt akarjátok hallani, amit hallani szeretnétek? És ugye, hogy nem azt, amit nem? (Fütty, bekiabálás: kurvaanyját nekik mind.)

Na ugye, hogy na ugye!

Azt mondják az ellenfeleink, hogy engem, most is, amikor itt nektek beszélek, bértapsolók vesznek körül. Olyan emberek, akik pénzért, mondjuk meg nyíltan, 800 forintos órabérért tapsolnak.

Igen, ha van valami, erre büszke vagyok. Ha ellenfeleink vezetnék ezt az országot (Fütty, kurvaanyázás), ezek az emberek most ingyen tapsolnának. Szomorúan mennének haza a családjukhoz, üres zsebüket mutatva, hogy ma sem kerestek semmit. Miért baj az, ha mi pénzt adunk az embereknek? Miért baj az, hogy ha már annyit elvettünk tőlük, akkor abból valamennyit vissza is adunk nekik?

Ezek a bértapsolók magyar emberek. Tudom, mert leellenőriztük őket. Tetőtől talpig magyarok. Így hát elmondhatjuk, hogy magyar zsebekbe vándorolnak a ti adóforintjaitok, a pénzetekből magyar családoknak lesz megélhetés, magyar gyerekek szeme fog csillogni, amikor apukájuk, vagy anyukájuk ajándékot vesznek nekik. Ha meg elisszák, mert mondjuk meg az őszintét, ilyen is van, akkor magyar kocsmáros jár jól.

Végezetül, hogy valami forradalmit is mondjak. Mert ugye mégis csak a forradalomra emlékezünk ezen a napon. Szóval, most szépen menjetek haza, békével! Ne szerveződjetek, ne mozgolódjatok! Nix ugribugri!

És ne feledjétek: Homogénia a homogéneké!