Az EP megszavazta a törvényt, amivel eljárást lehet indítani Magyarország ellen

0
Bátran mondhatjuk, hogy nincsen túl nagy sikere Európa szerte. Ilyen a mi miniszterelnökünk.

Az Európai Parlament a Magyarországgal kapcsolatban benyújtott két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerda délután az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. Ugyan az Európai Néppárt (ebbe tartozik a Fidesz is az EP-ben) egy enyhébbet nyújtott be, ami leginkább abban különbözött a baloldali frakciókétól, hogy abban nem tettek említést az úgynevezett hetes cikkelyről. Manfred Weber frakcióvezető ma délelőtt már a Twitteren azt üzente képviselőtársainak, hogy akár életbe léphet végső soron a magyar kormány szavazati jogát megvonó lépés is, bár a magyar kormányt is meg kell hallgatni.

Manfred Weber on Twitter

We don’t exclude resorting to Article 7 but the procedure should be serious & the HU govt should be given the chance to react. #Hungary

Annak ellenére, hogy az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést négy frakció: a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali képviselőcsoport együtt nyújtotta be, mégis többen támogatták, mint ahányan ezekben a frakciókban összesen vannak. A tervezetet 393 szavazattal 221 ellenében 64 tartózkodás mellett fogadták el, miközben ezekben a frakciókban összesen 360-an ülnek. Az Európai Néppárt frakcióját meglehetősen megosztotta az ügy: 200 képviselőből 67-en átszavaztak a baloldali pártok javaslatára, hogy legyen hetes cikkely, és 40-en tartózkodtak a szavazástól.

Ebből az látszik, hogy az Európai Néppárt részben, de szintén támogatta a döntés elfogadását, aminek értelmében megkezdik az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának a magyar kormánnyal szemben, ami akár Magyarország szavazati jogának a megvonásával is járhat az Európai Tanácson belül, ami a minisztereket és miniszterelnököket tömörítő szervezet és egyben az EU legerősebb intézménye.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem Brüsszel döntött így, ahogy Orbánék kommunikálnák, hanem az Európai Unió tagországainak EP-s képviseletét ellátó képviselők többsége, beleértve még a Fidesz Európai Parlamenti családjának is egy jelentős részét. Itt lehet megnézni a videót a szavazásról, illetve arról, hogy miképpen reagáltak az EP képviselők a szavazás eredményére:

Orbánéknak most egész biztosan nincs okuk a féktelen tobzódásra. Hiszen erre a lépésre nagy valószínűséggel nem számítottak, ami egyébként a maga módján példátlan is az EP történetében, különösen, ha az eljut több kör után a lehetséges szavazati jog megvonásig. Ugyanis mind ezidáig egyetlen tagországnak sem vonták meg a szavazati jogát az Európai Tanácsban.

Az Európai Unió alapszerződésének hetes cikkelye és az abban leírt eljárások és szankciók gyakori beszédtémává váltak napjainkra Magyarország kapcsán és nem véletlenül, bár ennek ellenére sokan nem tudják, hogy vajon mit takar ez a cikkely az EU közjogán belül.

Az Amszterdami Szerződés létrejöttével 1998-ban volt először lehetőség arra, hogy az Európai Unió jogi – és nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. Ezzel a szerződéssel lehetőség nyílt az EU számára, hogy alkotmányos eszközökkel megvédje az identitása alapját alkotó értékeket. Így identitását nem csak kifelé, a nemzetközi politika világában, hanem befelé, a tagállamok felé is képes nem csak megjeleníteni és képviselni, de – adott esetben – akár védelmezni is.

Ugyan a mai szavazásból egyelőre még csak az következik, hogy súlyosan romlott a demokrácia és jogállamiság állapota Magyarországon a korrupció és a demokratikus intézményrendszer leépítése miatt és ezt mindenképpen ki kell vizsgálni. Valamint ezzel a döntéssel azt is kérték, hogy indítsák el a fent említett hetes cikkelyt és utasítsák az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról. Annak ellenére, hogy ez nem jelenti Magyarország uniós tagságának a megszűnését és rövid távon nem jelent semmilyen gazdasági szankciót Magyarországgal szemben, azért ez egy elég hangsúlyos üzenet Orbán Viktor és a magyar kormány irányába, ugyanis az európai pártok többsége szerint Magyarországon valóban sérültek a demokrácia nélkülözhetetlen alapjai, amit Orbánék lépten-nyomon tagadnak.

Ennek értelmében a szerdán elfogadott határozatban felszólították a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel szemben elfogadott új törvényt, miszerint a menekülteket tranzitzónába zárhatják. Illetve szorgalmazták azt is, hogy a magyar kormány a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényjavaslatot is vonja vissza a sebtében elfogadott lex-CEU törvénnyel egyetemben. Az Európai Bizottságot pedig azzal bízták meg, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását.

Mi volt erre a lépésre a magyar kormány reakciója? A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs szerint nincs reális esélye annak, hogy életbe lépjen az uniós szerződés hetes cikkelye Magyarországgal szemben. Szerinte “a Soros-jelentés felháborító, és hetet-havat összehord” és az EP Magyarországra akarja erőltetni az illegális bevándorlást.

Szijjártó Péter is nagyon hasonlóan reagált, aki szerint az EP szavazás “gyakorlatilag egy Tavares-jelentés helyett egy Soros-jelentésről szólt, Soros György hálózatának egy újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben”. Azt is hozzátette, hogy teljesen mindegy, hogy milyen jelentéseket fogadtatnak el az EP-vel, a magyar kormány csak Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt.

Hát igen, látszik, ami látszik és kár is tagadni, hogy egy elmebeteg országa lettünk.