Balog kegyéből még egy évet maradhat az igazgató

1
Ha akarom megy, ha akarom, marad. Ennyire egyszerűnek gondolja Balog.

Vasárnap írtunk arról, hogy váratlanul e-mailben menesztette a Szinyei Gimnázium igazgatóját az oktatási államtitkár.

Tóth Gáborra nemhogy nem volt panasz, hanem a tantestület többsége támogatta, a szülők pedig úgy érezték, a veronai busztragédia után példásan fogta össze és segítette át a közösséget a nehéz időszakon.

Az igazgató elbocsátására gyorsan reagáltak a tanárok és a szülők: azonnali gyűlésük után petíciót indítottak az igazgató támogatására, melyben magyarázatot követelnek az Emmitől (cikkünk írásakor 410-nél járt az aláírók száma).

Néhány óra múlva váratlan közlemény jött az Emmitől, melyből kiderül, hogy “noha az iskolaigazgatók kinevezése nem miniszteri hatáskörbe tartozó kérdés, Balog Zoltán tárcavezető a Szinyei Merse Pál Gimnázium veronai tragédiát követő speciális helyzetére, valamint a jelenlegi igazgató neki címzett levelére tekintettel arra utasította Palkovics László oktatási államtitkárt, hogy legalább egy évvel hosszabbítsa meg az igazgató megbízását”.

Ebből a “jó rendőr-rossz rendőr” hangulatot árasztó, áporodott levegőjű játszmából továbbra sem derül ki, hogy

  • miért akarták eltávolítani az igazgatót;
  • Balog miért pont ezt az ügyet értékelte olyan fontosnak, hogy – noha nem hatásköre – azonnal intézkedjen;
  • miért egy évre hosszabbították meg Tóth Gábor megbízását és mi lesz utána.

Amit tudunk: ősidők óta művelt, rendszereken átívelő stratégia egy csoport megtörésére, lágy, könnyen formálható gyurmához hasonlóvá tételére, ha a tagjait egzisztenciális bizonytalanságban tartják.







1 hozzászólás

  1. Minden zsarnoki kormányzat lételeme annak érzékeltetése, hogy a dolgok AZ Ő KEGYEIKBŐL MENNEK ELŐRE. Hogy ők felette állnak a törvényeknek. Hogy ők élet és halál urai, és nekik ahhoz is hatalmuk van, hogy a működésmódjukat olykor túlbuzgón követő csicskásaikat visszafogják.
    2) Élvezik, ahogy az állampolgárok ki vannak szolgáltatva e kegyeknek, és, úgymond, kénytelenek élni e kegyekkel.
    2) Megértem az igazgató egzisztenciális kiszolgáltatottságát és az igazságérzetét, ennek ellenére azt remélem, lesz benne olyan egzisztenciális bátorság, hogy szelíden a pofájukba vágja, hogy nem kér a NER kegyeiből.
    Ez a civil kurázsi diadalmenete lenne, illetve újabb kicsiny, ám nem jelentéktelen lépés a zsarnokság morális megsemmisítése felé!