Sport

Sehol nem látszik ez jobban, mint a rendszer templomaiban, a futballpályákon. Az angol válogatott, antirasszista szolidaritását kifejezve, letérdelt a mérkőzés előtt, míg a magyarok álltak délcegen, dacosan. Ők nem fejezik ki a szolidaritásukat a fekete játékosok, sporttársaik mellett. Ők nem nyilvánítják ki, hogy elítélik a rasszizmust, a fajgyűlöletet, a bőrszín alapján való megkülönböztetést és a diszkriminációt. Állt a kizárólag fehérbőrű játékosokból álló magyar válogatott, a fekete játékosokkal megtüzdelt angolokkal szemben, büszkén mutatták, hogy ők nem ítélik el a rasszizmust.

Ha a bejelentés után mégis engednek, vagy ki lehet trükközni őket, akkor az nagyobb vereség, mintha nem mondtak volna semmit. Kimondták, ez az atlétikai vb semmiképpen nem valósulhat meg! Bármilyen eszközzel meg kell akadályozni, ha máshogy nem, akkor a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget kell olyan helyzet elé állítani, hogy maga lépjen vissza, mert a főváros lehetetlenné teszi a nyugodt és normális lebonyolítást.

Marco Rossi elég intelligens ember, aki gondolhatja azt, hogy ezeknek az orbánista fasiszta szurkolóknak emberségről beszélhet, de csak akkor értik meg, ha a büntetésre hivatkozik. De sportember nem mondhat le soha arról, hogy képviselje a sportszerű magatartást, az emberi értékeket, az ellenfelek tiszteletét, és erre tanítsa a játékosait és a szurkolókat is. Különben lesüllyed az őt alkalmazó miniszterelnök szintjére. Annál pedig már nincs lejjebb.

Cseh László úgy távozott, ahogy jött, ahogy mindig is élt, ahogy versenyzett, csendesen, szerényen, udvariasan. Egy olyan sportember jelentette be a visszavonulását, akire méltán...

Nem kérdés, hogy Hosszú Katinka elért eredményeit és sikereit, három olimpiai aranyát, világcsúcsait, kilenc világbajnoki, tizenöt európa-bajnoki győzelmét semmi nem törli el. Nem azért,...

Aztán megjelent a képben Orbán Viktor, akinek a riói olimpián Katinka melegen fogadta a gratulációját, ami már nem volt összeegyeztethető azzal a képpel, hogy Hosszú Katinka nem alkuszik, nem áll össze a hatalmasokkal, bűnözőket nem legitimál. Ez a kép pedig olyan erős volt, hogy egyesek Orbán kihívóját látták benne: az egyenes, a jellemes, a gerinces, a meg nem alkuvó sikeres sportolót, a nép szeretett leányát, akiből a magyarok szívesen csináltak volna köztársasági elnököt is, nem Orbánnal, hanem Orbán ellenében. Sokan tekintettek rá, mint olyan karakterre, aki hiányzik nekünk.

Elsőre azt hihetnénk, hogy ez egy paródia, egy gúnyirat, de nem az. A náci és a kommunista propaganda legszebb napjait idéző firkálmány a diktátort magasztalja az 1:1-es győzelemért, és igaza van: ez az ő dicsőségét hirdeti. Ezért sajátította ki (minden máshoz hasonlóan) a magyar futballt, számolta fel a labdarúgó szövetség önállóságát, ezért ölte bele a magyarok százmilliárdjait, hogy ez a cikk egyszer megszülessen, és elmondja a magyarok szívében létrehozott érzést: az örök hálát a diktátornak, mert övé minden dicsőség. Eggyé vált a nemzet a diktátorával, és ez volt a cél.

Ha tetszik, ha nem, a franciák ellen szerzett döntetlennel Magyarországon megszilárdult Orbán fasiszta rendszere, létrejött a nemzeti egység a fasiszta diktátor uralma alatt. Egyek lettek azok, akik a csapatnak szurkoltak Orbánnal és a rendszerével. Próbálják ki, hogy mekkora ellenállást éreznek a szívükben egy zsarnoki, elnyomó diktatúrával szemben. Semmit. Erre költötte Orbán a magyar emberek százmilliárdjait, erre az érzésre. Mert a franciáknak elég az egy pont, nekik ez egy ellezserkedett meccs, nem több annál. A magyaroknak élet-halál kérdés.

Ne felejtsük el, hogy az EB előtt bejelentették, hogy a harmadik hullámot legyőzték, negyedik hullám pedig az átoltottság miatt nem lesz. Az EB előtt a járványadatok jók voltak, meglátjuk az EB után. Az EB indulásával egyidőben vallott kudarcot a rezsim egyik cinkos védelmezője, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, amikor védelmezni próbálta a kínai vakcina hatékonyságát. Akiknek a tesztek nem mutattak ki antitestet az oltások után, ajánlott másféle tesztet, de pechjére az a teszt sem mutatott ki semmiféle védettséget a kínai Orbán-vakcina után.

Portugáliában nem kellett bevezetni a fasiszta diktatúrát ezért a három gólért és az egyébként kulturált, színvonalas játékért. Nem az akarnokság gyümölcse, hanem az élet szerves, természetes velejárója a győzelem, a tudás, a siker, ahol szabadság van. Ahogy ez igaz a többi európai csapatra is. A felcsúti töpörtyű erőlködik, hogy majd ő megmutatja, pedig ha csak hagyja a hagyományos magyar grundokat, a mohóság miatt beépített egykori pályákat, ott előbb kifejlődött volna a technikás, intuitív, magyar foci, mint Orbán neveldéiben. Onnan jöttek a Puskások, a Varga Zolik.