Meglepően új tematikájú dallal lépett a közönség elé Delhusa Gjon új nagylemezén, amely megőrzi a zenész dallamvilágát, de többről is szól, mint eddigi dalai. A “Magyarország az én hazám” című dal a Himnuszt és más nemzeti énekeket is átható búskomorság, kilátástalan életérzés helyett egy másik magyar identitásról szól

Mindjárt a dal első sora a Himnuszra utal, de azt mondja, hogy “Nem tép a balsors, hanem Isten áld”. Nem szükségszerű és nem törvényszerű, ami Magyarországgal történik, és ami az eddigi történelme során megesett vele. Egy rossz magyar identitás a nemzeti tragédiák oka, és nem a balsors.

Íme a dal:

A magyarok tragédiájának oka, hogy a nemzetet egy vallással azonosítják, mindig rosszul választanak barátot és ellenséget, “ellenség lett, ki volt testvér”. A dal nem aktuálpolitizál, nem a jelenlegi politikai rendszerről szól, hanem általános igazságokat és időtlen magyar helyzeteket mond el, amikor például azt mondja, hogy “zsarnoknak adtuk édes életünk, megromlott tiszta jellemünk”. Ez végig elkíséri a magyarokat a honfoglalástól napjainkig, de semmi nem hitelesíti jobban, mint a mai Magyarország, amely századok óta nem változik, csak rövid időkre.

A dal a “menni vagy maradni” örök kérdését veti fel, és a századokon át zajló fájdalmas veszteségekre utal: “hová lett szomszédunk?” A szomszédunkat hol ez mészárolta le, hol az, hol a holokausztba vitték el, hol kivándorolt a nagyvilágba. Delhusa Gjon dala annyiban is különbözik az eddigi “Magyarország”-daloktól, hogy szembenézést sugall, nem hárítja át a felelősséget, és ennek alapján ad reményt a megtisztulásra.

Azt énekli “Emészti lelkemet a bűn, önvád”, ami egyáltalán nem jellemző a magyarokról szóló versekre és dalokra, amelyekben mindig más a hibás. Azt mondja, “Megbántam már a hallgatást, szívemnek kell a megváltás” – ez éppen ellenkezője annak, hogy “megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”. Ami egyrészt nem igaz, másrészt arra késztet, hogy nem kell tenni semmit, semmiről nem mi tehetünk. Ha valamit rosszul tettünk, megbűnhődtük.

A nagy nemzeti öncsalás cáfolata mellett azonban a refrén hamisítatlan hazaszeretetről szól, az érzelmekre is ható elkötelezettségről és kötődésről, azt jelezve, hogy a kettő nem zárja ki egymást, sőt: ha nem hitegetjük magunkat, “száz csodája vár még ránk”. Az ének utolsó versszaka egy egészen más magyar identitást ad, mint a hagyományos nemzeti identitás, amely éppen a szabadsággal szemben áll.

Delhusa Gjon Magyarország-dala szerint Magyarország felett is kék az ég, “ne nyomjon el hát zord önkény”, amely szintén érthető napjainkra is, de időtlen megállapítás, ahogy erre utal a Petőfitől átvett verssor, hogy “szabadság, szerelem, ez kell nekem”, majd az örök magyar fohász, hogy “visszakérem az életem”. Majd a magyar identitást a szabadsággal azonosítja, amelynek alapja az emberi jogok nyilatkozata, hogy “szabadnak születtem”.

A magyar identitást visszaviszi a nembeli lényeghez, minden ember, így a magyar ember is, szabadnak születik, a nemzeti identitása akkor helyes, ha nem ezzel szemben álló, hanem ezzel összhangban van. Delhusa Gjon dala erről azt mondja, hogy “embernek születtem, az élet jár, nem egy hazában két világ”. Egy szabad és egy rab világ, mely állandóan egymással harcol.

A dal elején van egy olyan sor, amelyre a 444.hu is felfigyelt, miszerint “Árpád vezér kazár”. Delhusa Gjon dala megmarad az énekes műfaji keretei között, nem akar több lenni annál, de az viszonylag szokatlan, amikor könnyűzenei énekes Komoróczy Gézát idézi. Mondanivalója szempontjából azért, hogy érzékeltesse: a magyarok a sok nemzetiségű, multinacionális kazár birodalomból érkeztek a Kárpát-medencébe.

Ezt a nyitottságot hozták magukkal, amíg erőszakkal át nem térítették őket. Komoróczy Géza szerint pedig éppenséggel nem voltak pogányok a magyarok, hanem a kazár birodalmi vallást gyakorolták: a zsidó vallást. A történész szerint Árpád apánk vallása zsidó volt, és a fejedelem vallása határozta meg a nép vallását is. De lehetett volna bármi más, nem kellett volna, hogy ellenség legyen, aki testvér volt. Éppen a keresztény nemzeti identitás tette ezt, és lett a magyar történelem tragédiáinak legfőbb oka. Ugyanaz az identitás, amely a magyar alaptörvényben olvasható a mai napig.

Mindezt jól tükrözi, hogy Delhusa Gjon énekli a magyar hazaszeretet és a magyar szabadság dalát, akinek apai nagyanyja görög, nagyapja pedig albán, anyai nagyanyja német, nagyapja magyar nemzetiségű volt. Ahogy a 444.hu-ban megjelent, a magyarok nem egy “etnikailag homogén” birodalomból érkeztek, és nem is voltak vallási értelemben sem azok.

A magyarok történelmi tragédiáit nem a honfoglalás előtti identitásuk, hanem a sokszínű és befogadó identitástól való elfordulásuk okozta. Az igaz magyar identitás a szabadság, amivel szemben áll mindenféle önkény, amely a veszteségeinek oka. Ez a dal optimista kicsengése is, hogy van pozitív gyökere a magyar identitásnak, méghozzá a szabadság, amely még sok csodát ígér ennek a népnek.

“A magyarság közös pontja ez a befogadó, nyitott, sokszínű nemzeti identitás, amely szabaddá tesz és amely szabadságot ad másoknak. Ez adhat büszkeséget a magyarnak, ez lehet a hazaszeretetének az alapja. Ebben a szabadságban egyesül és oldódik fel a nemzet és találhatja meg a boldogságát, szemben a mindenféle vallási identitásból és nacionalista kirekesztésből fakadó hibás önazonossággal. Benne van ennek a népnek a múltjában és a szívében ez a pozitív nemzetkép és életérzés. Erről szól ez a dal – mondta Dehusa Gjon. – Erkölcsöt, erőszaknélküliséget, békét, igazságot, szeretetet, szabadságot és elfogadást hirdet a dal.”

A “Magyarország az én hazám” című dalról készült videoklipet ennek jegyében egy katolikus templomban, az egri székesegyházban vették fel, ami látszólagos ellentmondás, de ez arra utal, hogy a szabadság a másfajta nemzetképet vallókkal szemben sem kirekesztő, lehet az államtól és a nemzettől elválasztott vallásokat szabadon gyakorolni, békében élhet egymás mellett a szívében szabad ember, az ország, és bármelyik vallás, ha az nem az elnyomás alapja.

A dal zenéjét Delhusa Gjon, a szövegét Bartus László, az Amerikai Népszava főszerkesztője írta.



2 HOZZÁSZÓLÁSOK

  1. Weh, hat akinek akar csak nemzeti identitast kell adni, mert anelkul csak egy fillerekert szavazo kreten, az biztos orul ennek az ujnak.
    Nekem soha nem volt magyar vagy nemzeti identitasom, es soha nem is lesz massal leirhato, mint a sajat magam altal kialakitott keppel.
    Amig el olyan ember a vilagban, akinek a retkes orszagja adja az identitasat, mert ott szuletett, azt csak melysegesen szanni tudom, nem keves lenezo megvetes kisereteben.
    Barki mond egy magyar(!) tulajdonsagot, dobok ra 20-at, ami regebben gyokeredzik mas orszagban, illetve konkretan megcafolom altalanos magyar habitusmintakkal.
    Nincs nemzeti es nincs magyar identitas.