Demszky Gábor a Facebookon vont párhuzamot az előző diktatúra magatartása, az akkor ellenzék határozottsága és a nyugati demokráciák akkori viselkedése között. Nagyon tanulságos az összkép. Az alábbiakban az emberi jogi aktivista, ellnálló és volt polgármester mostani visszaemlékezését közöljük.

“1988. június 16-án vertek meg a nyílt utcán utoljára. Az emlékmécses felé rohantam, hogy elmondjam a jó előre végig gondolt szövegemet. Elgáncsoltak, letepertek. Miközben magamra rántottam egy megriadt közeget, akinek elszakadt az inge a dulakodás közben.

Még többen támadtak rám, megbilincseltek, Rozi a testével védett és azt kiabálta, hogy „gyilkosok”. Esés közben megsérültem, vérzett a karom, véres fehér ingemben furcsa látvány lehettem. Rozival a Tolnayba vittek bennünket és azzal gyanúsítottak meg, hogy ismét, már visszaesőként megvertem egy rendőrt.

Ehhez képest március 15. a Gyüjtőben, ahová preventív őrizet céljából már hajnalban bevittek, nyugiban telt. Még arra is volt gondjuk, hogy a cellám ablaka a Kisfogházra nézzen, arra az épületre, ahol Nagy Imrét és társait 1958. június 16-án felakasztották, (a Kisfogház ma már sajnálatos módon nem túl sokak által látogatott kiállítóhely). Amúgy kitüntető figyelemben részesültem, lefeküdhettem a priccsre és sorra hoztak fel könyveket börtön könyvtárából. Estére az volt az érzésem, hogy a Növényhatározókat beleértve mindent elolvastam.(Panaszt is tettem a könyvtári állomány silánysága miatt.)

Anekdotának tűnik, de igaz a szóbeszéd, miszerint hajnalban azt mondtam a vamzereknek, miközben elvették az övemet és a cipőfűzőimet és sikertelenül próbáltak kihallgatni, hogy este tízkor ki fognak engedni. Amikor tízkor nyílott a zárkaajtó és nagy igyekezettel visszaadták, amit reggel einstandoltak, megkérdezték persze: honnan tudtam, hogy este ki fognak engedni. „Maguk félnek a rezsimet finanszírozó nyugat bosszújától és az USA által a legvidámabb barakknak nyújtott legnagyobb kedvezmény elvesztésétől. Nem tarthatnak bent éjszakára bennünket, mert világbanki kölcsönök híján előállhat a fizetésképtelenség.” (Igyekeztem a rövid párbeszéd lényegét felidézni.)

Bár ma is így lenne! Ám OV maffia rezsimjének nem kell tartania attól, hogy Brüsszel elzárja a csapokat, a demokrácia deficit az eurokraták számára nem elegendő ok a támogatások megvonására. Közhely, hogy Brüsszel nélkül nem lennének beruházások, összeomlana „varangykirály birodalma”. A grandiózus és elvtelen EU finanszírozás miatt, ez a rezsim kiszámíthatatlanabb, nem tart semmitől!

Ellenzéke lapít, egymást gyalázza és még arra is képtelennek tűnik, hogy országos tüntetéseket szervezve fenntartsa március idusának ellenzéki hagyományát.”

Forrás: Demszky Gábor Facebook