Hajcserés támadás… Vajon mindkettő blöfföl?

0
Trump tovább izmozik az észak-koreai Kim Dzsongunnal, aki nagy ívben tesz Trump fenyegetéseire. Abszurd kép, egy még abszurdabb helyzet szemléltetésére. Van valami különbség? (Forrás: Imgur)

Donald Trump “sosem látott tűzviharral” fenyegetőző szavait nem nehéz háborús fenyegetésnek venni és úgy tűnik, hogy Amerika és Észak-Korea továbbra is kitartóan izmozik egymással. Ám az amerikai elnök keddi nyilatkozata után James Mattis hadügyminiszter és Rex Tillerson külügyminiszter igyekeztek finomítani az amerikai elnök üzenetén.

Mattis szintén emlékeztette Phenjant, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei rendelkeznek a világon a legprecízebb és legmegbízhatóbb védelmi és támadó hadi-képességekkel a világon, ezért Észak-Korea vezetése saját maga és népe pusztulását helyezi kilátásba, ha megtámadja az Egyesült Államokat. Tillerson is igyekezett megnyugtatni az amerikaiakat, hogy “nyugodtan alhatnak éjszaka”, valamint Washington szövetségeseit arról, hogy “nincs közvetlen háborús fenyegetés”.

Ám, mint arról már korábban írtunk az amerikai elnök fenyegetésére Észak-Korea csütörtökön olyan tervet tett közzé, amit ha végrehajt, könnyen háborúhoz vezethet az Egyesült Államokkal. Phenjan ugyanis nem meghátrált, hanem bejelentette, hogy először Guam szigetére fognak nukleáris csapást mérni. Az apró sziget egyébként amerikai fennhatóságú terület, és a térség legfontosabb haditengerészeti támaszpontja és légibázisa egyben.

Az észak-koreai jelentés szerint augusztus közepére, azaz napokon belül elkészítik az Egyesült Államokhoz tartozó sziget elleni rakétatámadás tervét. A támadást egyébként négy közepes hatótávolságú rakétával indítanák meg, Kim Dzsongun végső megerősítésétől függő időpontban – közölte az észak-koreai állami hírügynökség.

Az észak-koreai tervek szerint négy Hwasong-1-es rakétát használnának fel, egyelőre ugyan robbanófej nélkül. Kim Rak Gjom tábornok, az észak-koreai hadsereg stratégiai erőinek parancsnoka szerint a rakéták átrepülnek majd Simane, Hirosima és Kócsi japán prefektúrák fölött. Illetve 3356,7 kilométer hosszú pályát futnak majd be, amihez 1065 másodpercre lesz szükségük, és Guamtól 30-40 kilométerre csapódnak be az óceánba a nemzetközi vizeken.

Trump keményvonalas nyilatkozatában úgy szintén nem visszakozik, sőt egyes források szerint azt mondta az újságíróknak, hogy esze ágában sincs finomítani az észak-koreai vezetéssel kapcsolatos véleményén. Így gyorsan kiderült, hogy nem csak Kim Dzsongun, de az amerikai elnök sem képes türelmet tanúsítani és hátrébb húzódva diplomáciai megoldást keresni.

Holott fenyegetőzés szinten már szinte majdnem mindent kimaxolt mind a két fél. A végletekig elvitt fenyegetésekkel az a baj, hogy már nincsen hova továbblépni, leszámítva a fenyegetések beváltását – magyarázta a CNN biztonságpolitikai szakértője, Phil Mudd.

Guam lakossága egyelőre nyugodt, a CNN beszámolója szerint a lakók többsége bízik benne, hogy a szigeten állomásozó amerikai haderő meg tudja védeni őket. Vannak azonban olyanok, akik már most háborútól tartanak.

“Az a baj, hogy Trump elnök és Kim Dzsongun is hagyják, hogy az egójuk befolyásolja a döntéseiket.

Az az ijesztő, hogy Észak-Korea még mindig fenyegetőzik, Trump pedig még felhúzza magát, és megnyomja a gombot” – jegyezte meg egy guami lakos.

Vajon mind a ketten blöffölnek?

Ami Észak-Koreát illeti, a rakétáit még sosem vetette be élesben, ezért alkalmazásuk és a pontosságuk is erősen kérdéses. Ráadásul Kim Dzsongun és az általa vezetett rezsim szinte egészen biztos, hogy nem élne túl egy amerikai megtorlást. Ebből adódik, hogy ilyesmit feltehetően nem is szándékozik kiprovokálni. A szakértők szerint Kim Dzsongun nem ostoba ember, pontosan tudja, hogy meddig mehet el.

Az Egyesült Államok pedig ezen a ponton még nincsen abban a helyzetben, hogy olyan hadműveletet indítson Észak-Korea ellen, aminek valós esélye van a sikerre. Egy ilyen hadművelet előkészítéséhez nem csak hetekre, de akár hónapokra is szüksége lehet.

Ehhez a Dél-Koreában élő amerikai állampolgárok tízezreit kellene az esetleges harci cselekmények előtt evakuálni.

Észak-Koreának pedig több ezer tüzérségi ütege van a határnál, amik könnyedén képesek elérni Dél-Korea fővárosát, Szöult. A szakértők és a korábbi tanulmányok szerint egy esetleges katonai konfliktus első napján dél-koreaiak tízezrei esnének áldozatául a tüzérségi támadásnak. Az észak-koreai tüzérség elpusztításához viszont minden valószínűséggel hetekig tartó légicsapásokra lenne szükség.

Azonban jelenleg az Egyesült Államoknak nincs akkora hadereje a térségben, amivel végre tudna hajtani egy ilyen hadjáratot. Ha biztosra akarnak menni az amerikaiak, akkor nem elég két harccsoport a szakértők szerint, hanem inkább háromra lenne szükség. Ezért a hordozócsoportokon kívül utánpótlást kellene küldeni az USA Japánban és Guamon található bázisaira is egy sikeres Észak-Korea elleni hadműveletben.