Itt a Trump, hol a Trump?

0
Trump a tegnapi évértékelő beszéde közben (Jim Lo Scalzo/AFP/Pool/Getty)

Trump újabb arcát mutatta meg a kongresszus két háza előtt tartott évértékelő beszédében. Most inkább egy békülékenyebb, már-már optimista stílust ütött meg a korábban rá jellemző, sötét, “berúgom az ajtót”, trollkodó hangvétel helyett. Mindezek ellenére Trump továbbra is kitart ellentmondásos állításai és paradox politikája mellett, ahogy erről korábban beszámoltunk a beszéd utáni gyors értékelésben is (Kontra József: Trump smittelt egy nagyot).

Az amerikai elnök mindig az év elején tartja évértékelő beszédét. Ilyenkor az elnöki eredményei felsorolása mellett a jövőbe is tekint és ismerteti célkitűzéseit. Az új elnöki ciklus kezdetén ez a megszokottól eltérő formában zajlik, de Trump beszéde öt és fél héttel beiktatása után lényegében ennek felelt meg. Trump elnökségének a kezdete óta az Egyesült Államokban tagadhatatlanul minden a feje tetejére állt, így lett is volna miről beszélnie, de Trump leginkább általánosságokat mondott. Mondanivalója nem a tartalom, hanem inkább a szokásostól eltérő hangvétel miatt maradhat emlékezetes. Hiszen elnökké választása óta ez volt az első alkalom, hogy látszólag tiszteletben tartotta a hagyományt, és tőle szokatlan módon, még egy amerikai elnökhöz méltóan is szólalt meg.

Érintőlegesen bár, de beszédében többször is kitért a korábbról márt ismert, sokat kritizált, nacionalista, és szélsőségesen inkorrekt célkitűzéseinek megvalósítására, mégis sikerült az egykori Reagan elnököt is jellemző, klasszikus republikánus stílust felvennie, amiben optimizmust és megbékélést hirdetett.

Miért beszélt másképpen Trump mint eddig?

A hirtelen váltás hátterében egyértelműen a statisztikák és az eredményességi mutatók állhatnak. Donald Trump az Egyesült Államok eddigi történetében a legkevésbé elfogadott és támogatott elnök. Támogatottsága 38 és 50 százalék között mérhető, amíg minden korábbi elnök  elnöksége elején ez a szám jócskán meghaladta a 60 százalékot. Magyarán szólva Trumpot a többség elutasítja. Ahhoz, hogy erről a mélypontról a közvéleményt pozitív irányba tudja kimozdítani és újabb politikai támogatókat tudjon megnyerni, Trumpnak muszáj volt korábbi retorikáján változtatnia, és egy hagyományosabb, és egyben békésebb modort felvennie.

Itt jön be a képbe az az 54 milliárd dolláros szövetségi pénzügyi támogatás is, amit Trump a Pentagonra akar költeni, ugyanakkor viszont más ágazatoktól kénytelen elvonni. Költségvetési tervezete enyhén szólva sem talált lelkes fogadtatásra a kormányzati körökben. Márpedig ennek az elfogadtatásához megkerülhetetlen az amerikai kongresszus, ahol Trumpnak ugyancsak nagyobb támogatottságra lenne szüksége a demokrata párti politikusok részéről, és ehhez az egyetlen út a megbékélés. Ezért jelenthette be Trump, hogy „a jelentéktelen harcok ideje már mögöttünk van”. Mivel az amerikai elnök érdekei valóban ezt kívánják meg pillanatnyilag.

„Amerika nagyságának új fejezete nyílik” – mondta Trump. A megbékélés jegyében tett gesztusként Trump beszéde elején végre elítélte a zsidó közösségek elleni fenyegetéseket és a zsidó temetők elleni vandalizmust is.  „Miközben politikai döntésekben nem mindig értünk egyet, egységesen elítéljük a gyűlölet és a gonoszság minden formáját” – mondta, majd hozzátette, hogy polgári jogok tekintetében még van tennivalója az országnak. Ez kétségtelen, mi magunk is egyetértünk vele. Különösen az új Trump éra kezdetével újra nyilvánvalóvá vált időszerűsége. Vessünk egy pillantást az amerikai elnök állításaira az évértékelő beszédéből, és a tényekre, amelyek gyakran továbbra is eltérnek attól, amit Trump kommunikál.

Az illegális bevándorlókról és a bevándorlókról

Az amerikai elnök beszélt a déli határon megépítendő falról is. “Hamarosan megkezdjük egy nagy-nagy fal építését a déli határ mentén” mondta Trump, bár most nem hangsúlyozta azt, hogy ezt a mexikóiak fogják fizetni. Valószínűleg ráeszmélt, hogy ez nem megvalósítható, vagy még inkább arra, hogy jobb erről hallgatni.

Megjegyezte, azokat az illegális bevándorlókat, akik bűnbandák tagjai, drogkereskedők, illetve bűncselekményeket követnek el, kivétel nélkül ki fogják utasítani az USA-ból. Azt viszont elfelejtette hozzátenni, hogy ezt a folyamatot Barack Obama elnök indította el már jóval korábban. Obama határozottan arra utasította a felelős szerveket, hogy a bűnözői hátterű illegális bevándorlókat lehetőség szerint azonnal utasítsák ki az Egyesült Államok területéről. Trump arról is hallgatott, hogy ezzel szemben ő általános hajtóvadászatot indított az illegális bevándorlók ellen.

Kitért arra, hogy a média nem tudósított, sőt az szándékosan figyelmen kívül hagyta az illegális bevándorlók által amerikaiakkal szemben elkövetett gyilkosságokat. A sajtó hibáztatása amúgy is vesszőparipája Trumpnak. Ez az állítása azonban így nem igaz, a helyi sajtó rendszeresen és mindig feldolgozta ezeket az eseteket, emlékezetes példája ennek Jamiel Show Jr. halála, akit 2008-ban lőttek agyon Los Angelesben. A helyi sajtó részletesen tájékoztatott a bűncselekményről. Egyébként az USA-ban elkövetett gyilkosságok közül rendkívül alacsony az illegális bevándorlók által elkövetett gyilkosságok és bűncselekmények száma. Trump állításával ellentétben bizonyított tény, hogy az illegális bevándorlók között nagyon alacsony a bűnözési ráta.

Az amerikai elnök azt is megjegyezte beszédében, hogy “más nemzetek határait Amerika megóvja, amíg saját határait szabadon hagyja, hogy azon bárki szabadon ki- és bejárhasson”. Jól tudjuk, hogy ez sem valós állítás. Az Egyesült Államokba nem lehet csak úgy besétálni. Az USA az országhatár védelmében 21000 határőrt, valamint közel azonos számú vám- és határvédelmi alkalmazottat foglalkoztat a 325 hivatalos beléptetési ponton. Ettől még persze vannak esetek, amikor a zöld határon érkeznek az illegális bevándorlók, és ezt nagy valószínűséggel egy fal sem lesz képes megakadályozni.

Trump azt állította, hogy “a National Academy of Sciences (az Amerikai Tudományos Akadémia) jelentése szerint a bevándorlók több milliárdos többletköltséget okoznak az USA-nak”. Azt viszont már nem tette hozzá, hogy ugyanebben a 2016-os jelentésben az is megállapításra kerül, hogy ezek a költségek területenként változóak, és nagyrészt a bevándorlók (többnyire asszimilálódott, már amerikainak tekintendő) gyermekei miatt keletkeznek. Ennek megfelelően kimutatták, hogy 2011 és 2013 között 57,4 milliárd dolláros költségről lehet beszélni a bevándorlók kapcsán. A bevándorlók gyermekei és unokái azonban jóval többe kerülnek az amerikai államnak. A második generáció az előbbi összeghez képest 30 és fél milliárddal kerül többe, míg a harmadik generáció, amelyik már mindenféle értelemben amerikainak tekintendő és az igényei is eszerint változnak, már 223,8 milliárd dollárba kerül az államnak.

Trump szerint a “bevándorlást szabályozó törvények érvényesítése növekvő bérekhez vezet”. Ez az állítás is csak részben igaz, elsősorban az alacsonyan képzett munkaerőre nézve valós megállapítás, de még rájuk is csak moderált mértékben. A legtöbb szakember szerint a versenyhelyzet kis mértékben befolyásolja az amerikaiak bérezését.

Az Obama-féle egészségügyi ellátásról

Trump másik megállapítása, hogy az Obama biztosításnak nevezett egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, ugyanis szerinte nem működik. Ez így mindenképpen túlzás, bár nagyon jól tudjuk, hogy Trump nagyon nem szíveli Obama egészségbiztosítási rendszerét, és minden vágya, hogy azt kivéreztetve, rossz színben és szükségtelenként tüntesse fel. Az elnök szerint a biztosítási díjak rendkívüli mértékben megdrágultak Amerika szerte.

Ebben az évben a biztosítási díjak valóban növekedtek a megfizethető egészségügyi ellátás érdekében hozott Obama-rendelet berkein belül is. Arizona államban ugyan 116%-kal drágult a biztosítási díj, de ez nem általános jelenség. Átlagosan 25%-kal drágultak ezek a biztosítások. Igaz viszont, hogy az ellátás során fizetendő önrész gyakran magas, és az egészségügyi biztosítást kínáló cégek száma is csökkent több államban. Ennek viszont elsősorban az az oka, hogy a nagy biztosítóvállalatok nem akarnak pénzt veszíteni a közhasznú piacon, és ezért korlátozzák részvételüket az Obama-féle egészségügyi ellátási rendszerben. Ennek ellenére mégis több millió szerény jövedelmű ember juthatott végre egészségbiztosításhoz és így ellátáshoz, mert állami támogatás igénybevételével az egészségbiztosítási díj és az önrész is megfizethetővé vált számukra. Ugyanakkor a republikánusok az irányú törekvése, hogy felszámolják az Obama által létrehozott, megfizethető egészségügyi ellátást, nagyfokú kétségbeesést és bizonytalanságot okozott a piacon, ami tovább destabilizálja azt. Ez így tehát eleve meg is felel az elnök és a republikánusok céljainak.

A szegénységről

Trump kitért az Egyesült Államokban élő, rendkívüli mértékben elszegényedett rétegekre is. Állítása szerint 43 millió ember él mélyszegénységben és legalább ugyanennyi amerikai kap rendszeresen élelmiszerutalványt állami támogatásként. A szám valós, bár Trump a legtöbb szakember szerint elfelejtette hozzátenni azt, hogy az elmúlt években csökkenő értéket mutat. A Népszámlálási Hivatal szerint is valóban 43,1 millió amerikai élt 2015-ben a kormány által meghatározott szegénységi küszöb alatt, de ez a szám alacsonyabb, mint a recesszió idején, 2009-2010 környékén volt.

A foglalkoztatásról

“Elvesztettük a gyári munkahelyek több, mint egynegyedét, amióta a Nafta megállapodást elfogadtuk” – mondta az amerikai elnök. (A Nafta az  Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény.) Ez a folyamat nem a szabadkereskedelmi megállapodás következménye. Az USA 2000 óta rengeteg kétkezi munkahelyet veszített el, de ennek főként a technikai fejlődés az oka, nem a nemzetközi verseny. Amerika termelőkapacitása jelenleg a valaha volt legmagasabb, mégis a technológiai fejlődés eredményeként már nincsen szükség annyi kétkezi munkaerőre, mint korábban. A munkahelyek megszűnésében visszafogott szerepe lehet csak a szabadkereskedelmi megállapodásnak és az ezzel járó nemzetközi versenyhelyzetnek.

Trump arra is kitért, hogy “94 millió amerikai nem rendelkezik munkával”. Ez egy nagyon félrevezető megjegyzés, ugyanis ez a szám durván az összes 15 évnél idősebb amerikait lefedi, akinek nincs munkája. Ebben viszont benne van mindenki, aki iskolában tanul, aki valamilyen oknál fogva munkaképtelen, vagy azok a főállású szülők, akik nem dolgoznak, mert teljes állásban a családjukról gondoskodnak, de több millió nyugdíjas is. A munkát kereső munkanélküli amerikaiak száma jóval alacsonyabb. Januárban a munkaügyi statisztikák 7,6 millió amerikai munkanélkülit tartottak számon.

“A Keystone és a Dakota csővezetékek megépítésével több tízezer munkahelyet hozunk létre” – mondta Trump. Az elnök az olajvezetékek megépítését elnöki rendeletben hagyta jóvá, egy  2014-es minisztériumi környezeti tanulmány szerint az olajvezetékrendszer megépítése 42000 ideiglenes munkahelyet teremt, ám ebből az állandó munkahelyek száma nem több, mint 35.

Mindezek mellett az amerikai elnök megjegyezte, hogy “megszüntetett egy olyan rendelkezést, ami nagy mértékben veszélyeztette az amerikai szénbányászok jövőbeni megélhetését”. Ez részben igaz, de mégis félrevezető megállapítás. Trump valóban aláírt egy olyan javaslatot, amely szabályozza a szénbányászati cégek által okozott, természetes vízkészletet veszélyeztető szennyezőanyag kibocsátást. Arra azonban nincsen bizonyíték, hogy a korábbi szabályozás valóban jelentős számú munkahelyet veszélyeztetett volna a bányászati ágazatban, vagy megakadályozta volna az újabb munkahelyek létrehozását.

Jelenleg közel 70000, szorosan a szénbányászathoz köthető munkahely létezik az Egyesült Államokban. Abban azonban a legtöbb közgazdász egyetért, hogy ezeknek a munkahelyeknek a folyamatos csökkenése a fokozott gépesítésben és az olcsóbb földgáz irányába történő piaci átállásban keresendő. Nincsenek olyan hiteles vizsgálatok, amelyek alátámasztanák, hogy a szénbányászathoz köthető szennyezőanyag kibocsátást szabályozó rendelkezés eltörlése több munkahelyet hoz létre a szénbányászatban.

Rendészeti rendelkezései a bűnözési statisztikák csökkentésére

“Több illetékes szövetségi szervet is utasítottam, hogy vegyék fel a küzdelmet a bűnözőkkel, és számolják fel az országszerte elterjedt bűnözői csoportokat” – mondta az amerikai elnök. Ez az állítása igaz, bár mégsem túl hatékony Trump fellépése ezen a téren sem. Trump két elnöki rendeletet is aláírt a bűnüldözés támogatására. Az egyik rendeletében megbízta az Igazságügyi Minisztériumot, hogy dolgozzanak ki egy olyan stratégiát, amivel a bűnüldözési szervek munkáját összehangolják. A bűnszövetkezetek elleni rendelkezése pedig többnyire kimerült abban, hogy ellenzi ezeknek a csoportoknak a létezését. Ebben utasította a kormány tárcaközi Vészelhárító Munkacsoportját is, amely már 2011 óta létezik, hogy vizsgálja felül az eddig tett erőfeszítéseket, és lépjen fel hatékonyabban.

A saját bázisa és a republikánusok ugyan kiállnak Trump mögött, de a megosztó kampány után, Trump elnökként is az ilyenkor megszokottnál alacsonyabb népszerűséggel zárta első hónapját. Trump egyébként a Fox Newsnak adott keddi interjújában azt mondta, hogy a döntéseit nézve összességében jelesre értékeli önmagát (ez sejtettük – A Szerk.), viszont ezek kommunikálására már inkább csak hármast érdemelne. A mi értékelésünk szerint a fenti magyarázatok és tények alapján Trump még elégségesre sem teljesített.