Schulz populistának nevezte az Orbán-rezsimet

1

Az SPD “a legelszántabb ellenfele” a nacionalizmusnak, a populizmusnak, a demokrácia gyengítésére törő erőknek, amelyek Törökországtól Magyarországig sokhelyütt törnek előre – mondta Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresszusán, ahol a küldöttek 100 százalékos támogatásával választották meg a párt elnökének és az SPD kancellárjelöltjének.

Egyben kiállt az EU és az uniós integráció folytatása mellett, kiemelve, hogy “Európa a válasz a globális bizonytalanságokra”. A titkos szavazáson érvényesen voksoló 605 küldött mindegyike az egyedüli jelöltként induló politikusra adta le szavazatát. Martin Schulz ezzel új elnökválasztási rekordot állított be a több mint 150 éve működő párt történetében; az eddigi csúcstartó Kurt Schumacher volt, akit 99,7 százalékkal választottak meg elnöknek 1948-ban a párt düsseldorfi kongresszusán.

Ez az egység jól jöhet neki a német választásokra, ahol nagy meglepetést okozna, ha az orosz propagandával szemben nem a szélsőjobb hatalomátvétele következne be, hanem a kormányzás baloldali kézbe csúszna át. Miközben Merkelt nagyra kell értékelni az európai értékek melletti kiállása terén, gyengekezűsége immár árt az Európai Uniónak. Például az is elfogadhatatlan, amilyen elnéző Orbán rendszerével szemben.

Schulz esetleges megválasztása azért is jó lenne, mert levenné a napirendről az oroszok stratégiai sikereit, Európa újrafasizálásának mítoszát, mint legyőzhetetlen végzetet. Talán az európai demokraták észbe kapnak és nem végzetnek tekintik a orosz rombolást és az európai szélsőjobb előretörését, hanem kihívásnak, amit le kell győzni.

Martin Schulz abból a szempontból is jobb kancellár lenne, hogy kevésbé falaznak Orbán pávatáncának és nem engedné meg, hogy ilyen zavartalanul fertőzze és usztítsa az Európai Uniót, mint ahogyan teszi. Schulz Orbán Magyarországát nacionalistának és populistának nevezte, a demokráciát gyengítő erőkhöz sorolta és a diktatórikus Törökországgal együtt utalt rá. Törökország ma Németországban a totális diktatúrára való törekvés jelképe.

Az Európai Parlament volt elnöke köszönettel elfogadta a választási eredményt, és úgy vélte, hogy az egyöntetű és elsöprő erejű támogatás az első lépés a kancellári hivatal “meghódítása” felé vezető úton. Vetélytársát, a kancellári hivatalt 2005 óta betöltő Angela Merkelt jóval gyengébb, 89,5 százalékos eredménnyel erősítették meg pártelnöki tisztségében a Kereszténydemokrata Unió (CDU) tavaly decemberi kongresszusán.

Martin Schulz a választás előtt elmondott beszédében kiemelte, hogy a szociáldemokraták három alapelvre, a társadalmi igazságosságra, a dolgozó emberek teljesítményének tiszteletére és a mindenkit megillető méltóságra építik politikájukat. Az SPD elsősorban a középosztályra, a bérből-fizetésből élőkre, a kis-, vagy közepes méretű céget vezető vállalkozókra és a gyerekes családokra, “a társadalom keményen dolgozó közepére”, valamint a nyugdíjasokra számít, és az állami beruházások jelentős növelésére készül.

Azt nem említette, hogy elvenné a gazdagok pénzét és odaadná a német szegényeknek. A társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség erősítéséhez szrinte “a fejekbe” és a közösség egészét szolgáló infrastruktúrába kell beruházni, így ingyenessé kell tenni a gyermekellátást és az oktatást a bölcsődétől az egyetemig, beleértve a szakképzést és a duális képzést. Továbbá mindent meg kell tenni “a nyugdíjak biztonságáért” – hangoztatta.

Martin Schulz a politikai vetélytársak közül a CDU/CSU-t és a jobboldali pártszövetségtől jobbra álló, a szövetségi parlamenten (Bundestag-) kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) pártot bírálta. Az AfD-vel kapcsolatban kiemelte, hogy a párt “nem alternatíva, hanem szégyen” Németországnak. A többi között felidézte, hogy az AfD egyik neves politikusa szégyenletesnek nevezte a berlini holokauszt emlékművet és 180 fokos fordulatot követelt a német emlékezetpolitikában. Az AfD nem veti ki magából az ilyen elemeket, mert szüksége van a szélsőségesek támogatására – mondta Martin Schulz.

Az Emnid intézet adatai szerint amennyiben közvetlenül lehetne kancellárt választani, Angela Merkelre 46 százalék, Martin Schulzra 38 százalék szavazna. Február elején még fordított volt a helyzet, Shulz 46 százalékon, Merkel 40 százalékon állt. Ugyanakkor a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban ismertetett adatok szerint a jelenlegi erőviszonyok alapján a CDU/CSU ellenzékbe szorulhat és baloldali kormány alakulhat Németországban, mert az SPD az egyaránt 8 százalékon álló Zöldekkel és a Baloldallal (Die Linke) szűk többséget szerezhet a Bundestagban.

A Bundestag-választást szeptember 24-én tartják.



1 hozzászólás