Az amerikai igazságszolgáltatás sok tekintetben most vizsgázik, hogy a hatalmi ágak szétválasztása működik-e Amerikában, képes-e a fékek és ellensúlyok rendszere ellenállni és megvédeni a demokráciát egy hatalomra került potenciális diktátorral és a környezetét elárasztó szélsőjobboldali fanatikusokkal szemben.

Sok múlik azon, hogy a hét muszlim többségű ország polgárainak ügyében milyen ítélet születik. Az ítélet precedens értékű lesz az igazságszolgáltatás működésének egészére, és hosszútávon eldöntheti, mennyire képes ellenállni az amerikai jogállam egy demagógnak, aki minden törvényt, jogot, érvet egy twitter üzenettel söpör le. Természetesen az ítélet a konkrét jogi esetet ítéli majd meg, de közvetve arról is szól, hogy az államok mondhatnak-e nemet az elnöknek, és a törvény mindenek felett áll, vagy az elnök áll a törvények felett.

Az eljárásnak arra is választ kell adnia, hogy a bíróság engedi-e, hogy kijátsszák, vagy felismeri a valós szándékot is. Mert ha nem, akkor Trumpot senki nem állíthatja meg akár a világ elpusztításáig. Az amerikai alkotmány első kiegészítése megtitltja a vallási alapon történő hátrányos megkülönböztetést. Egyetlen vallást sem lehet a másik fölé helyezni. Ugyanakkor Trump rendelete nem tesz említést a muszlimokról, miközben nyilvánvaló, hogy a muszlimok diszkriminációjáról van szó. A kampányban ezt ígérte és a muszlimokról beszélt.

Hazug érvelés a terrorveszéllyel való fenyegetés, mert ezekből az országokból sem állami, sem egyéni szintű fenyegetés nem érkezett. Ilyen jellegű fenyegetettség nem áll fenn, a titkosszolgálatok semmiféle ilyen veszélyt nem jelentettek. Egész országok lakosságát nem lehet terroristának bélyegezni, tulajdonképpen a terroristákkal azonos vallásuk alapján, hanem egyenként kell kiszűrni azokat, akik veszélyt jelentenek. Trump a terrorveszélyre való hivatkozással máris semmibe venné az amerikai alkotmányt.

A legnagyobb veszély Amerika éppen az, ha Trump kiprovokál egy terrortámadást, és arra hivatkozva lesöpörne minden jogállami kontrollt, korlátozná a sajtót és diktatúrát vezetne be. Ma Trump nagyobb veszélyt jelent az Egyesült Államokra, mint bármelyik terrorista. Bizonyos értelemben a személyében egy terrorista költözött be a Fehér Házba, aki a terroristákkal azonos célokat akar: lerombolni a demokráciát, az emberi jogokat és a szabadságot.

Az ítélet más szempontból is félrevezető lehet, mert a keresetet egyetemek és munkahelyek nevében adták be. Nem az alkotmánysértésre hivatkoztak benne, hanem a munkavállalók korlátozására és a munkáltatók érdeksérelmére. Ha az igazságszolgáltatás erre ad feleletet, és úgy ítéli meg, hogy a munkavállalói érdekek sérülhetnek az elnöki rendeletek kapcsán, mert azok nemzetbiztonsági érdeket szolgálnak, akkor az a látszat keletkezhet, hogy kijátszható Trump számára a fékek és ellensúlyok rendszere.

Sokat számít, hogy az első időszakban mennyire tudják féken tartani az amerikai diktátort, mert ha az elején ellenállás nélkül tudja a Breitbart szélsőséges fasisztáinak programját megvalósítani, akkor később már nehéz lesz megállítani. A határokat most kell nagyon erősen meghúzni, amíg vannak. Ez ma az amerikai igazságszolgáltatás felelőssége. Most vizsgázik az amerikai jogállam, a hatalmi ágak megosztása, és a bíróságoknak nincs joguk hülyének lenni.