Úgy néz ki, Hollandia nem kér Geert Wildersből

0
Geert Wilders holland populista politikus

Hollandiában holnap (szerdán) lesz a parlamenti választás és a közvéleménykutató cégek utolsó mérési eredményei szerint úgy néz ki, hogy itt (is) elmarad a populista forradalom. Bár az USA példájából okulva megtanultuk, hogy jobb ezeket a kutatásokat fenntartással kezelni, mégis érdekes végignézni, hogy mire számíthatunk nagy valószínűséggel a holland választás során.

Világszerte eléggé elterjedt narratíva, hogy Hollandiában folytatódhat az a “globális populista felkelés” sorozat, ami a Brexit megszavazásával indult és Donald Trump megválasztásával kapott igazán lendületet, majd a jelenséghez kapcsolódó mozgalom Hollandián át továbbterjedhet Franciaországra és Németországra is. A legutóbbi három közvéleménykutatás mérési eredménye alapján viszont úgy tűnik, hogy Hollandia nem kér a Geert Wilders féle EU-, bevándorlás- és muszlimellenes párt, a PVV (Partij voor de Vrijheid), vagyis a Szabadságpárt többségi kormányzásából. Tagadhatatlanul van magyar kapcsolatunk a holland populista politikussal, ugyanis Wildersnek magyar felesége van, ennek a ténynek ismeretében még gyomorforgatóbb Wilders idegenellenessége.

Rövid bemutató Geert Wilders-ről és az általa képviselt gondolatokról:

Array ( [v] => tHYqsKWopTc )

A PVV vagy Szabadságpárt egyébként Wilders gyakorlatilag egyszemélyes projektje, és tényleg nehéz elképzelni, hogy a választások után akár a legnagyobb frakcióvá nőjék ki magukat a következő parlamentben. A pártnak nincsenek helyi szervezetei, nincs élénk egyesületi élete. A Szabadságpártnak hivatalosan egyetlen egy tagja van, Geert Wilders. A többi képviselő csak egyesületi tagként van jelen, így a közismerten gyanakvó pártvezér bárkitől könnyen megszabadulhat, nem kell kongresszust összehívnia és teljesen a kezében tudja tartani a párt irányítását, ám ez hosszú távon fenntarthatatlan. Ugyanis ha a közeljövőben Wildersel történne valami, akkor a párt minden bizonnyal rövid időn belül a darabjaira hullana.

A pártnak egyébként nincs komolyan vehető programja sem. Wilders Twitteren tette közzé a párt kormányzati vállalásait, és ezek elfértek egyetlen A4-es lapon. Kijelentette, hogy ha pártja kormányra kerülne, egyetlen menedékkérőt se fogadna be többet Hollandia és többé bevándorlók sem érkezhetnek muszlim országokból. Azok az emberek se járnának jobban, akik már Hollandiában élnek, ugyanis minden menedékkérőnek kiadott tartózkodási engedélyt visszavonnának és minden menekültszállót bezárnának. Ezek között persze van egy sor olyan üzenet, amit Wilders hívei imádnak, miszerint a holland populista politikus betiltaná a Koránt, kilépne az EU-ból, nem lehetne több mecsetet építeni, vége lenne a bevándorlásnak, nem lenne több külföldi segély, sem pénz művészetekre vagy szélerőművekre. Ezzel ellenben gazdasági tervekre csak pár szó erejéig tért ki, azokat nem tartotta fontosnak. Geert Wilders és egyszemélyes pártjának a programja:

Wilders jelentőségét nem érdemes eltúlozni, a holland választási törvények egyértelművé teszik, hogy a kormányalakítás koalíció nélkül nem megy. Hollandiában egyfordulós választásokat tartanak, amin a képviselői helyeket országos szinten osztják el, nagyjából a szavazatok minden megszerzett 0,67 százaléka ér egy újabb széket. A parlamentbe összesen 150 képviselő jut be, ezekért a helyekért pedig idén 28 párt indít jelölteket. A politikai spektrum fragmentáltsága miatt Hollandiában tradicionálisan koalíciós kormány van hatalmon. Így a 150 parlamenti mandátumból Wilders a számára legkedvezőbb esetben is maximum csak harmincat szerezhet meg, ami így sem több, mint húsz százalék. Ebből látszik, hogy Wilders messze nem képvisel olyan hangsúlyos szerepet Hollandiában, mint mondjuk Le Pen Franciaországban.

Az I&O kutatása szerint nem csak a miniszterelnök, Mark Rutte liberális pártja, a VVD, hanem még három másik párt: a balliberálisok, a zöldek és a kereszténydemokraták is meg fogják előzni a Wilders féle Szabadságpártot. Az I&O az utolsó értékelése alapján 14 parlamenti mandátumot jósol a 150-ből Wilders pártjának, ami néggyel kevesebb, mint az előző napi mérés eredménye:

Az I&O közvéleménykutató eredménye.

Az Ipsos úgy látja, hogy a Mark Rutte féle VVD-n kívül a kereszténydemokraták (CDA) előzik meg Wilders pártját. Ők 20 mandátum megszerzését tartják a 150-ből reálisnak a Szabadságpárt számára, ami 3 mandátummal kevesebb, mint az előző heti mérésüknél.

Az Ipsos kutatásának eredménye.

A jelenlegi holland-török krízishelyzet alapján a hollandok többsége pozitívan ítéli meg Mark Rutte miniszterelnök intézkedéseit és fellépését, amit a közvéleménykutató cégek mérési eredményei is jól tükröznek. Törökországban népszavazás lesz a közeljövőben, arról fognak dönteni, hogy Erdogan hatalma a mostaninál is nagyobb legyen vagy sem. Ennek érdekében kampányol számos török politikus Nyugat-Európa török közösségeinél is, viszont az elmúlt néhány napban egyre mérgesebb viták vannak ekörül. Ugyanis a német és a holland hatóságok megakadályoztak számos Erdogant támogató gyűlést biztonsági okokból. Erdogan azóta viszont banditaországoknak hívja a két országot, de volt példa heves nácizásra is. Hétfőn este a nemzeti TV adásában Geert Wilders azt mondta Mark Rutte miniszterelnöknek, hogy “A török nagykövetet és a munkatársait azonnal ki kell utasítani Hollandiából, máskülönben úgy tűnik, hogy elfogadjuk, hogy sértegetnek bennünket.” Rutte válasza Wildersnek a következő volt: “Ez a különbség, ha a kanapéról twittel valaki vagy országot vezet. Az ország kormányzásához értelmes döntéseket kell hozni, ez nem volt az.”

A harmadik, Kantar Public nevezetű közvéleménykutató mérése szerint nem olyan drasztikusak a változások, mint a másik két végnél, de ők is megerősítették, hogy Mark Rutte liberális pártja, a VVD növelte az előnyét Wilders Szabadságpártjával szemben:

A Kantar Public közvéleménykutatási eredménye.

A holland választások után egyébként korai kormányalakításra nem igen lehet számítani, várhatóan elhúzódó koalíciós tárgyalások jöhetnek majd a holnapi események után. Azt azonban a legtöbb nagy párt már előre jelezte, hogy a Szabadságpárttal nem hajlandóak szóba állni vagy egyezkedni. Wilders egyébként rendszeresen bírálja, sőt gúnyolja a holland parlamenti rendszert. Ám a többi populistához hasonlóan ő is szívesen összpontosít csak a hiányosságokra, viszont nincsenek megoldásai, sem ötletei, továbbá az is egyértelművé vált, hogy nem tud kompromisszumokban gondolkodni.

Érdekes jelenség világszerte, hogy a jobboldali populista pártok részben átvették a baloldal programjának egy részét. Ma már inkább bal-nacionalistáknak nevezhetnénk őket, mert például a jövedelemkülönbségek csökkentését, illetve a hazai ipar és munkahelyek védelmét követelik. Donald Trump is így nyert, és Marine Le Pen is kiválóan magához tudja vonzani az egykori kommunista szavazókat. Az évek során Wilders programja is ebbe az irányba tolódott el, így téve egyre szélesebbé az általa kínált ajánlatot. Mégis nagy valószínűséggel sok olyan szavazó van, akik ugyan egyetértenek Wilders nézeteivel, végül nem rá fognak szavazni, mivel nem tűnik ebben a felállásban kormányzóképesnek. Wilders ugyanazt az elitellenességet próbálja meglovagolni, ami Donald Trumpot is az elnöki székbe juttatta. Az amerikai elnökhöz hasonlóan az internet és Twitter lehetőségeit használja, ez a párt első számú kapcsolata a világgal, a klasszikus sajtóval alig áll szóba.

Egyébként, ha Wilders nem nyeri meg a holland parlamenti választást, pláne ha a második helyen sem befutó, akkor nagy valószínűséggel a jelenlegi koalícióban kormányzó pártokon nem lesz nyomás, hogy Wilderst és szélsőjobbos politikusokat is bevonják a kormányzásba. Hollandia remélhetőleg így fellélegezhet.