Macron megválasztása, a szeptemberi német választások bármely eredménye jelentős akadályokat fog gördíteni Orbán európai ámokfutása elé.

A várakozásokat igazolva az abszolút többség megszerzésével a francia parlamenti választások második fordulójában, feltette a koronát példátlan választási győzelmi sorozatára a 39 éves Emmanul Macron, akit alig 6 héttel ezelőtt még meglepetésnek számító kétharmados többséggel választottak meg köztársasági elnöknek a franciák. A képviselőválasztás vasárnapi második fordulójában Macron pártja, La République en Marche” vagyis a Köztársaság Lendületben” szövetségeseivel együtt 325 mandátumot szerzett az 577 helyes parlamentben, ami azt jelenti, hogy – ha a vártnál talán kisebb is – de végül abszolút többsége lesz a törvényhozás alsóházában.

A felsőházban, a Szenátusban a jobboldali polgári erőké a fölény, de ez a törvényhozási procedúrában az alsóháznak kedvező szabályok miatt nem fogja jelentősen akadályozni Macront reformterveinek megvalósításában A választási részvétel 43 százalék körüli, rekord alacsony volt, ami elsősorban a hagyományos és súlyos kudarcot vallott pártoknak szól. Mindenek előtt a Szocialistáknak, akik földcsuszamlás szerű vereséget szenvedtek és miután eddig a parlament meghatározó erejét adták, az elvesztett több mint 248 mandátum és a megszerzett 42 egyenesen katasztrofálisnak nevezhető. Nem meglepő, hogy a párt elnöke Jean-Christophe Cambadélis máris bejelentette lemondását.

Nem lehetnek büszkék magukra a jobboldali Republikánus párt vezetői sem, akik „csak” 75 hellyel rendelkeznek kevesebbel, min a korábbi választáson és be kell érjék 140 mandátummal. Kivétel nélkül minden hagyományos politikai erő vesztesként jött ki a vasárnapi voksolásból. Macron tőlük vette el a szavazókat és sorakoztatta fel az alig egy éve megalapított pártja mögé. Egyedül a két szélsőséges kis párt tudta növelni korábbi mandátumainak számát. Marine Le Pen szélső jobboldali Nemzeti Frontja a korábbi 2 hellyel szemben most 6-al, míg Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország nevű szélső baloldali pártja az eddigi 10 helyett 15 mandátummal rendelkezik az új alsóházban.

A baloldali liberális Macron előretörése a semmiből a bonyolult és akár válságosnak is nevezhető franciaországi politikai helyzetben nagy változások előszele lehet. Macron nem titkolja, hogy alapjaiban akarja átrendezni országát, mindenek előtt hatékonyabbá és fejlődőképesebbé szeretné formálni a gazdaságot, ami a hagyományos szociális vívmányok egy részének leépítésével fog járni. Ebben jelentős társadalmi ellenállással kell számolnia. Nem úgy, mint az új terror ellenes törvényével, ami kedvezőbb fogadtatásra tarthat számot.

Az Európai Unió szintjén az várható megválasztásától, hogy jelentős lökést kapnak az erős EU létrehozását célzó uniós elképzelések. Már a hét csütörtökén sorra kerülő uniós csúcson új javaslatokat kíván letenni az asztalra Macron és a német kancellár Angela Merkel – szivárogtatta ki a francia elnöki palota. Köztudott, hogy Macron az erős, központosított, a nemzetállamok szerepének növelésével szemben az EU hatásköröket erősítő uniós reformok híve, vagyis pont annak az ellenkezőjét fogja a jövőben Franciaország és Németország erőltetni, mint amiről Orbán Viktor és szövetségesei, Varsó, Prága és Pozsony álmodik.

Macron megválasztása, a Párizsból fújó új szelek, valamint a szeptemberi német választásokon születő bármely eredmény jelentős akadályokat fog gördíteni Orbán európai ámokfutásának folytatása elé. Berlinben csak és kizárólag az erős EU mellett kiálló politikus kerülhet a kancellári székbe, ugyanis mint a két esélyes, a Szociáldemokrata jelölt Martin Schulz és a CDU színeiben újra induló Angela Merkel teljesen azonos nézeteket vall az EU jövőbeni megerősítésének fontosságáról. A korábban az Európai Parlamentben a szőnyeg szélén álló Orbánnal szemben ülő Martin Schulz, de közismerten Angele Merkel sem tartozik Orbán csodálói közé. Ha Európa két legfontosabb nagyhatalma valóban mozgásba hozza az Európai Unió lefagyott gépezetét, akkor az könnyen bedarálhatja az illiberális és politikai jövőjét az EU meggyengülésére alapozó Orbán Viktort.

Zsebesi Zsolt