Az ENSZ-nek a szíriai emberi jogi helyzetről jelentő bizottsága 14. jelentésében megállapította, és szerdán azt közölte, hogy április 4-én a szíriai hadsereg vetett be szaringázt Szíriában.

Hán Sejkún településen 87 halálos áldozatot (többségében nőt és gyereket) követelt a támadás.

Mint emlékezetes, az áprilisi támadásra adott amerikai válaszcsapást az egész világ üdvözölte, három ország kivételével, ezek Oroszország, Irán és Magyarország.

Orbán Viktor egész konkrétan annyit tudott nyilatkozni az üggyel kapcsolatban:  „Az éjszakai világpolitikai fejlemények aláhúzzák annak jelentőségét, hogy a biztonság és a rendezettség milyen fontos Magyarországnak – legyen szó háború, fegyverkezés, béke vagy migráció kérdéséről”.

Nemcsak brutális gyilkosság áldozatául esett külföldiek nem számíthatnak egy pszichopata álkeresztény együttérzésére, hanem itthon sem számíthat rá senki. Például az orosz és iráni kapcsolatai mindenképpen fontosabbak számára egy vagy sok ember életénél.

Ennél kiszolgáltatottabb helyzetbe lavírozni az országot, mint amiben most van, ép lelkű, ép elméjű embernek nem is sikerült volna.

És marad a fontos, sokakat gyötrő kérdés: miért nem maradnak otthon a szíriaiak harcolni?

Vajon ha a magyar hadsereg ideggázt vetne be saját polgárai ellen, netán az oroszokkal szövetkezve bombázná porrá a neki nem tetszők városait, hányan maradnának itthon? (Elméleti felvetés persze.)

Felvétel a támadás következményeiről, csak erős idegzetűeknek:

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=Nbm_U8a06LQ[/youtube]







Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)