Minden eddiginél erősebb betont készülnek önteni az Orbán-rendszer alapjába: párttá alakul az olimpiaellenes tiltakozást ügyesen kihasználó Momentum Mozgalom. Ha ez megtörténik, Orbánnak nem kell aggódnia a következő harminc év miatt. A Momentum párttá alakulása és választáson való részvétele megadja a kegyelemdöfést a magyar demokráciának, végleg eloltja a remény utolsó szalmaszálját is.

Ez a Momentum kísértetiesen emlékeztet az egykori Fideszre, de még azt a két ciklusra való liberalizmust is megspórolják, amit a Fidesz bemutatott. Ezek már most rosszabbak náluk. Aki hinni akar, azt úgysem lehet lebeszélni róla, de a Momentum egy nagy csalódás lesz, ártalmasabbak lesznek mindenkinél. Az egész álnok alapokra épül, csillog a felszín, de belül számító és rohadt az egész. Gyakorlatilag az Orbán-rendszer megszilárdítói lesznek.

A Momentum párttá alakulásával és választási részvételével az Orbán-rendszer onnan kap legitimációt, ahonnan eddig nem. Az elmúlt huszonöt év eseményeit távolról szemlélő új generáció tagjaitól, akiknek eddigi hallgatásától Orbán okkal tarthatott. A Momentum intelligens fiatal értelmiségiekből álló társaság, amely nem beszéli az MSZP iszonyatos bikkfanyelvét, nem járatódtak le, van eszük, szimpatikusak, szépek, minden tekintetben alkalmasak arra, hogy megtévesszék és egy utolsó megsemmisítő vereségbe vigyék a demokratikus érzelmű emberek utolsó tartalékát.

Ha a Momentum a sikeres NOlimpia aláírásgyűjtés után párttá alakul, akkor le is fedi azt a korosztályt és társadalmi réteget, amelyre még számítani lehetett volna. A rendszerrel kollaboráló ellenzéki pártoktól távol tartották magukat, nem épültek be Orbán rendszerébe. Ha a Momentum sikeresen használja ki az olimpiaellenes mozgalmat, és sikerül magával ragadnia a hozzájuk hasonlókat, akkor egy másik, hasonló réteget megcélzó mozgalom létrejöttére nincs esély. Amikor a Momentum beáll a sorba Orbán pénzéért, Magyarország sorsa hosszú időre eldől.

Orbán nem klasszikus fasiszta diktatúrát épít, amely nyílt erőszakot alkalmaz, felszámolja az ellenzéki pártokat és totális diktatúrát vezet be. Hanem ugyanazt a célt egy demokrácia nélküli többpártrendszer keretében valósítja meg. Akik demokrácia nélkül is elfogadják a többpártrendszer üres kereteit, azok Orbán rendszerének szilárd támaszai. Az Orbán-rendszernek erre van szüksége: demokrácia nélküli legitimációra. Ha az eddig be nem szennyeződött fiatal értelmiség képviselői behúzzák ebbe az érintetlen fiatalok tömegeit, azzal megsemmisítik az Orbán-rendszer megdöntésének aranytartalékát.

Orbán rendszerét demokratikus úton leváltani nem lehet. De még a kormányát sem. Akik ennek ellenére elfogadják az antidemokratikus játékszabályokat, és részt vesznek Orbán csaló választásán, beülnek a diktatúra álparlamentjébe, azok lemondanak a demokráciáról és vállalják, hogy az Orbán által diktált feltételeket elfogadják. Azokon nem lépnek át, ezzel lemondanak az igazi ellenzéki szerepről és az Orbán-rendszer megdöntéséről. A legitimáció Orbán túlélésének egyetlen esélye, s ők ezt biztosítják számára.

Mindezt nem ingyen, mert Orbán megtehetné, hogy megvonja az állami párttámogatást az ellenzéktől, de a látszat fenntartásához szükség van látszatellenzékre. Ezért a parlamentbe kerülő pártoknak évi százmilliós nagységrendű állami párttámogatást ad. Ez a Júdás-pénz. Az álellenzéki pártok a közéjük dobott koncon marakodnak, egymást lökdösik el a vájútól. Most bajban vannak, mert a Momentum belépésével ugyanabból a tortából mindenkinek kevesebb jut. De kinek jut a legtöbb? Ezt hivatottak eldönteni a választások. Az ellenzék számára ez a tét.

Már csak azért is nagy bajban vannak a többiek, mert a Momentum a kollaboránsokból kiábrándult párt nélküli többséget célozza meg, amely ha úgy érzi, van kihez csatlakozni, a Momentum elviheti a legtöbb pénzt a kasszából. Úgy tűnik, tudatosan készülnek a kassza megcsapolására, mert pártok és irányzatok felettiséget hirdetnek. Kerülik a luxust, hogy bármilyen elveik legyenek, s elriasszanak bárkit, aki potenciálisan rájuk szavazna. Az emberek e tekintetben is fordítva ülnek a lovon: azokban bíznak meg, akiknek semmiféle elveik nincsenek. Pedig az ilyenekre nem lenne szabad szavazni soha. Ha ilyet akarnak, akkor ott van Orbán, aki egy ugyanilyen.

A létező ellenzéki pártok a rendszert elutasítóknak csak kisebb hányadát fedik el. Az ő elutasítottságuk vetekszik Orbánéval. Itt a negatív rekordok versenyeznek egymással, kit utálnak kevésbé. Ki tudja mégis elhitetni a hazugságot, hogy érdemes szavazni, mert Orbán leváltható. Ebből a rétegből kivált egy vonzónak látszó csapat, amely ahelyett, hogy ettől a piszkos játéktól távol tartaná azokat, akik undorodnak a NER kollaboránsaitól, beállnak közéjük, és felkínálják, hogy szavazzanak rájuk, akik senkire nem tudnak szavazni. Ők vannak a legtöbben.

Nagy verseny zajlik a parlamentből kieső helyekért is. Nem véletlenül aktivizálódik a DK megbonthatatlan és örökös vezére, mert a többiek kihagynák a jóból. Azt gondolják, hogy az ő pénzüket veszélyezteti Gyurcsány elutasítottsága egy vele való szövetségben. A Momentum lehetett volna az új DK, méghozzá az a DK, ami a DK soha nem lett. Azért, mert a hangzatos szólamok után befeküdtek a többiek közé a sárba. A Momentum úgy lehetett volna az a DK, amivé a DK nem lett, hogy nem hozza magával az emeszpés szocializációt, zsargont, modorosságot, közhelyeket, apparátusi gondolkodást. De nem lesz az, mert követi a DK útját és elkéri az egy tál lencsét, amiért feláldoz mindent.

Gyurcsány árulást és puccsot orrontott: el akarják tüntetni az útból. Hűséges Niedermüllere jelentette a megkörnyékezést, de Gyurcsány nem lehet biztos, mikor kit találnak meg, akivel meg lehet egyezni. Ki lesz az ő Brutusa? A párton belüli helyzet fokozódik, az élet nem habos torta. A többiek mind a veszteségek minimalizálására törekszenek, és nagyobb esélyt látnak abban, ha előre leosztják a lapokat és megegyeznek az arányokban, minthogy valaki közülük elvigye a pénzt. Tehát még ezt sem bízzák a választókra. Gyurcsányt könnyen kiszorították a szektájával, de a Momentum lefölözheti a pénzt, ha éppen ellenük kampányol és eléri a párton kívüli többséget.

A pénzért való civakodást kell végignézni, és szemünk előtt viszik el meggyőző külsejű és fellépésű fiatalemberek a demokrácia reményének utolsó tartalékát, amely undorodik a kollaboránsoktól is, Orbántól is. Ezeket kellett volna a rendszeren kívül tartani, és Orbánnal szemben megszervezni. Ezeket tőrbe csalja a Momentum. Sovány vigasz, ha Gyurcsány kiesik a parlamentből, mert most már végképp hitelét veszítette. Fanatikusain kívül másra nem számíthat. Rosszul hangzana, ha érdemet kovácsolna a kiesésből, és visszatérne 2014 előtti önmagához.

Ez ahhoz lenne hasonlatos, mint amikor Torgyán a korrumpálódása után fel akart támadni. Elment vidékre beszélni, s azt hitte, megint az ajtóban verekednek majd érte a kisgazdák. Senki nem volt rá kíváncsi. Elveszítette a hitelét.