A Harmadik Birodalom oktatási modelljét követi az Orbán-rendszer

Szerző 1 August 05, 2015

Korábban is gyanús volt, hogy a beszédes elnevezésű Emberi Erőforrás Minisztérium vezetői a Harmadik Birodalom oktatásügyi elveit tanulmányozzák és azt valósítják meg. Hitler a Mein Kampfban már hangsúlyozta, hogy az elméleti tudás fejlesztése helyett az egészséges fiatalok, a test, a lélek és a szellem nevelése a cél: „A nemzetállam egész oktatásügyének elsősorban nem arra kell irányulnia, hogy puszta tudással töltse meg a fejeket, hanem arra, hogy fizikailag makkegészséges testeket építsen". Kiemelte azt is, hogy emellett nagyon fontos a fiatalok megnyerése, majd kiképzése egy új nemzetállam szolgálatára. A természettudományok oktatása, amelyben Németország hosszú időn keresztül élenjárt, hanyatlásnak indult. A nagy oktatókat, mint a fizikus Einsteint és James Franckot, vagy a kémikusok közül Fritz Habertet, Richard Willstättert és Otto Heinrich Warburgot elbocsátották vagy nyugdíjba küldték. Magyarország ebben már jól teljesített. A magyar egyetemek hasonlóképpen fogadták az orbáni diktatúra intézkedéseit, mint a Harmadik Birodalom egyetemei. Julius Ebbinghaus professzor 1945-ben erről utólag így nyilatkozott: „A német egyetemek, amikor még tehették volna, nem helyezkedtek szembe nyilvánosan és minden erejüket latba vetve a tudás és a demokratikus állam lerombolásával. A zsarnokság éjszakáján nem őrizték a szabadság és a jog jelzőtüzét." Magyarországon ez áll nemcsak az egyetemekre, hanem a közigazgatásra, a pártokra, az értelmiségre, az egész kulturális életre. Az óvónőtől az egyetemi oktatóig a pedagógia minden dolgozójának kötelező volt belépnie a Nemzetiszocialista Tanárok Szövetségébe, amelynek halvány megfelelője a Nemzeti Pedagógus Kar. A Hitler Ifjúság nevelése érdekében az első fontos lépés az volt, hogy "A kitűzött célok elérése érdekében jól szerkesztett egységes tankönyvek bíztosítottak a tanulók rendelkezésére". Ezen a ponton az orbáni oktatásügy sikeresen túljutott. A náci Németországnak nem volt szüksége jólképzett, művelt és okos emberekre, hanem olyanokra, akik hittek a Vezérben és lelkesen támogatták a rendszert: "Hat évnyi náciasítás után az egyetemi hallgatók száma több mint a felével 127.920-ról 58.325-re csökkent. A műegyetemeken, ahonnan a német természettudósok és mérnökök származnak, még nagyobb volt a hanyatlás; a hallgatói összlétszám itt 20.474 -ről 9.554-re zuhant." Magyarországon a hallgatói létszám csökkentésével, tandíjakkal is segítik ugyanezt a folyamatot. 1933-ig a német középiskolák a helyi önkormányzatok, az egyetemek pedig a tartományi kormányzatok fennhatósága alatt álltak. A nácik hatalomra kerülése után minden oktatási intézmény a birodalmi oktatási miniszter felügyelete alá került. Ő nevezte ki az egyetemek rektorait és dékánjait, akiket korábban az adott karokon dolgozó teljes jogú-professzorok választottak meg. Ez teljes egészében megfelel a Magyarországon végbement változásoknak. Megszűntek az önálló önkormányzati iskolák, mindent államosított az Orbán-rezsim, az igazgatói és egyéb kinevezések a diktatúra kezébe kerültek. A nemzetiszocialista iskola legfontosabb tantárgyai az ideológiai nevelésnek alárendelt történelemoktatás, a testnevelés és az ének voltak. Magyarországon az oktatás része a történelemhamisítás, a hamis nemzeti romantika, a múlt megszépítése, ennek részeként a tananyag része lett egykori nyilasok, fasiszták, antiszemiták méltatása, tevékenységük meghamisítása, a magyar történelem átírása. Bevezették a napi kötelező testnevelést, ami tükörképe a náci iskoláknak. Nem véletlen, hogy nem a matematikát, a számítástechnikát vagy a fizikát tették kötelező napi tantárggyá. A Harmadik Birodalom oktatáspolitikájának követését talán legjobban bizonyítja Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter (a minisztérium elnevezése is gyanús asszociációkat kelt) bejelentése, miszerint kötelező lesz az iskolákban a napi éneklés. A zenei oktatás fontos, de Bartók vagy Kodály nem erre gondolt. Az énekeltetés diktatúrák tipikus eszköze, amely a lelkesítést, a nemzeti állam nagy céljaival való azonosulást, az érzelmi kötődést és az ideológiába vetett hitet erősíti. A mozgalmár jellegű éneklés a diktatúrák sajátja. Nem véletlen az sem, hogy a rendszer fasisztákról és nácikról nevez el utcákat, köztereket, s antiszemiták szobrait állítják fel. Legújabban Hóman Bálint szobrát készülnek felavatni Fehérváron. De ha valaki tanulmányozza a náci Harmadik Birodalom és Orbán Viktor rendszerének oktatáspolitikai lépéseit, lehetetlen nem észlelni a hasonlóságokat. Az Orbán-rendszer a magyar ifjúságot a náci oktatáspolitikára emlékeztető szellemben neveli. Balog az antiszemita Prohászka Ottokárt méltatja


1
1

Szerző