A strasbourgi bíróság ítélete cáfolja Orbán Szerbiáról szóló hazugságait

Szerző 1 September 22, 2015

AN A menekülügyben fontos ítéletet hozott egy 2011-ben indult ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Három szomáliai menekült azért perelt, mert illegális határsértőnek minősítették őket, amikor Görögországon és Szerbián keresztül Magyarországra érkeztek. A három férfinek nem voltak dokumentumai éppen úgy, mint a mostani menekülteknek. Megérkezésük után három nappal menedékkérelmet adtak be, amely után nem lett volna szabad őket illegális határsértőként fogva tartani.

Strasbourg szerint a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amikor a menedékkérelem benyújtása után is illegális határsértőként kezelte a menekülteket. Ez azt jelenti, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint menekültnek tekinthető az a szomáliai menekült, aki a már biztonságosnak minősített Görögországon és Szerbián át érkezik Magyarországra. Ha Orbánnak igaza lenne, hogy a törvények szerint nem számít menekültnek az, aki már egy biztonságosnak minősített országból lép be Magyarország területére, akkor a strasbourgi bíróság nem tekintette volna jogszerűnek menekültkérelem benyújtását Magyarországon.

 Ez azt jelenti, hogy aki bárhol átlépi a határt, de hazájában veszélyben van az élete, az nem tekinthető illegális határsértőnek, ha menedékkérelmet nyújt be, függetlenül attól, milyen biztonságosnak tekintett országokon keresztül érkezik. Az ítélet azt is megerősíti, hogy a kérelme benyújtása után Magyarország területén a mozgása nem korlátozható, odamehet, ahova akar. A röszkei határátkelőnél be kellett volna engedni mindenkit. A Szerbiára hivatkozó statáriális elutasító ítéletek törvénytelenek voltak.

 A strasbourgi bíróság mostani döntése szerint törvénytelen Orbán legújabb törvénye, amely illegális határsértőnek tekinti a magyar határt iratok nélkül átlépő menekülteket. A bírák kedden meghozott első fokú, nem jogerős ítéletükben azt állapították meg, hogy a magyar hatóságok 2011. november 8. és 2012. március 3. között megsértették a menedékkérőknek az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett jogait, fogva tartásuk az adott időszakban jogilag nem volt indokolt, ezért fejenként 7500 euró (mintegy 2,3 millió forint) kártérítés illeti meg őket. A szomáliaiak képviseletét a Magyar Helsinki Bizottság biztosította.

Mindebből az következik, hogy a magyar államot perelhetnék mindazok, akiket Röszkénél illegális határsértőként kiutasítottak, akiket megvertek, akik sérülést szenvedtek, és azok is, akiket magyar nyelvű végzésben rögtönítélő bíróságok kitoloncolásra ítéltek, menedékkérelmük jogszerű és tényleges elbírálása nélkül.




1
1

Szerző