Amerika felejt: a pápa Lincoln pódiumáról beszél Philadelphiában

Szerző 1 August 08, 2015

Történelmi szempontból bizarr eseményre kerül sor jövő hónapban Philadelphiában. Ferenc pápa arról a pódiumról beszél majd, ahol Lincoln elnök a híres Gettysburgi beszédet mondta el. A legenda szerint Lincoln elnököt a jezsuita rend gyilkoltatta meg. Ha ez az állítás hamis lenne, akkor is tudható, hogy Lincoln legnagyobb ellenfele a katolikus egyház volt, amely jelentős szerepet játszott az amerikai polgárháború kirobbantásában. Az Észak és Dél közötti harc tétje az volt, hogy Amerika a felvilágosodás eszméjére épülő szabad ország lesz, vagy a katolikus egyház befolyása alatt élő ország, amely a "közjó" nevében korlátozza az emberi jogokat, az egyenlőséget, és felszámolja a hatalmi ágak szétválasztását. Amerika azért lehetett a szabadság hazája, mert a felvilágosodás és a szabadság, a liberalizmus győzött. Annak köszönhette villámgyors fejlődését, hogy levetette nyakából a vallás igáját és Róma szorongatását, ahogy ez Európában soha nem történt meg, s Európában még további szörnyűségeket okozott. Amerika azok földrésze, akik éppen a "keresztény Európa" évszázados üldözése elől menekültek Amerikába. A polgárháború azt a kérdést döntötte el, hogy építhetnek egy szabad országot, vagy az új földrészen is eléri őket "Róma szeretete". A tény, hogy a római pápa ugyanarról a pódiumról beszélhet, amelyről Lincoln a híres Gettysburgi beszédét elmondta, szimbolikus jelentőségű: Lincoln egyebek mellett azt mondta korábban, hogy "A polgárháború sosem jöhetett létre a jezsuiták alattomos befolyása nélkül." Azzal, hogy a pápa beszélhet a polgárháborús áldozatok holtteste fölött mondott beszéd pódiumáról, arra utal, hogy a katolikus egyház más eszközökkel, de legyőzi az amerikai szabadságot. Lincoln többször kifejtette, hogy a katolikus egyház és a jezsuiták veszélyeztetik Amerika szabadságát, egyebek mellette ezt mondta: "A pápaságnak köszönhetjük azt hogy országunkat legnemesebb fiainak vére vörösre festi. Nagy különbségek voltak az északi és deli államok között a rabszolgaság kérdésében, de sem Jefferson Davis, sem a Konföderáció egyik vezetı tagja se merte volna megtámadni az északi államokat, ha nem ígérték volna meg a jezsuiták a demokrácia fedele alatt, hogy a római katolikus országok, mint pl. Franciaországé a rendelkezésükre állna. Róma papjait, püspökeit és szerzeteseit sajnálom, amikor a köznép felfedi, hogy ık nagyobb részben felelısök az ebben a háborúban folyt könnyekért és vérért. Ezen ismereteimet azért fedem al a nyilvánosság elıl, mert ha megtudná a köznép, akkor a háború vallásháborúvá csapna át, és tízszer olyan véres lenne. Teljesen kegyetlenné válna, amint minden vallásháború ilyen. A teljes kiírtás lenne a célja mindkét oldalon.” Egy másik ismert idézet szerint: “Az északi és déli protestánsok biztosan egyesülnének a papok és a jezsuiták kiírtására, ha megtudnák azt amit nekem elmondott professzor Morse nekem mondott a Rómában szőtt tervekről, amelyek köztársaságunk ellen szőttek, ha tudnák, hogy azok a katolikus papok és apácák, akik naponta a partjainkra érnek a vallásuk tanításának, a nép oktatásának és a betegek gyógyításának leple alatt semi mást nem csinálnak, mint hogy a pápának és Napóleonnak és más zsarnokoknak a küldetését teljesítik, hogy elidegenítsék a szívünket az alkotmányunktól és törvényeinktől, hogy elpusztítsák iskoláinkat, és hogy anarchiát hozzanak létre, ami van pl. Írországban, Mexikóban vagy Spanyolországban, bárhol ahol szabadon akarnak élni az emberek.” Ezek után szentségtörésnek tűnik, hogy épp Philadelphiában, az Independent Hall-ban beszélhet Lincoln pódiumáról a római pápa. Érthető lenne ez akkor, ha a katolikus egyház bármit is megbánt volna abból, amit tett, vagy megváltoztatta volna a nézeteit és az ideológiáját. Ezzel szemben az igazság az, hogy "Róma örök", "soha nem változik", céljai ugyanazok, csupán sz eszközök mások. Maga Ferenc pápa is jezsuita, s még nem derült ki véglegesen, hogy a világ leggazdagabb palotájából a szegényekről szóló beszédei és a trónról hirdetett alázat milyen célt szolgál. Ha nem ravasz jezsuita trükk, amellyel többet érhetnek el, mint a századok során fegyverrel, akkor a szavakat tettek is követnék. De tettekről szó sincs, a hódítás szándéka látszik. Amerika alapítói és első elnökei még tisztában voltak azzal, mitől lehet Amerika a szabadság földje, és mitől lehet más, mint Európa véres történelme. John Adams, az Egyesült Államok második elnöke könyvet is írt erről, amelyről maga így nyilatkozott: "A jezsuitákról írt történelmi művem bizony nem szépirodalmi alkotás, de megkérdıjelezhetetlen tekintélyek állnak mögötte, és elég részletes és fertelmes. A rend visszaállítása bizonyára egy lépés a sötétbe, a kegyetlenség, a despotizmus, és a halál felé. …Egyszerűen nem tetszik ha feltűnnek a jezsuiták. Ha valaha is létezett egy olyan testület, amely a földi és a túlvilági kárhozatot megérdemelte, az Loyola társasága." Marquis de Lafayette erről azt mondta: "Az én véleményem, hogy ha ennek az országnak, az Egyesült Államoknak a szabadságát elpusztítják, az a római katolikus jezsuita papok alatomosságának lesz köszönhető, mivel ők a legfurfangosabb, legveszélyesebb ellenségei a polgári és vallási szabdságoknak. Európában ık okozták a legtöbb háborút." Ez a tudás elhomályosult, miután Róma új eszközökkel próbálja elérni ugyanazt. A kereszténydemokrácia köntösében igyekszik elfoglalni az Európai Uniót. Orbán Viktor rendszere trójai falóként működik. Ha Ferenc pápa másféle egyházat képzel el, és nem ezeket a célokat követi, akkor az élete veszélyben van, a történelem tanúsága szerint a percei megvannak számlálva. Róma igazi urai még pápákat is megmérgeztek, ha eltértek a szervezet igazi céljaitól. De úgy tűnik, az arculatváltás a régi célokat szolgálja. John Meko, a rendezvényt szervező Foundations of the Union League igazgatója, aki engedélyezte, hogy a pápa használja Lincoln pódiumát, nagy lehetőségnek tartja, hogy a pápa erről az emelvényről szóljon a világhoz. Ha Ferenc pápa nem ugyanazt mondja, amit Lincoln képviselt, és erre semmi esély nincs, akkor ez a gesztus meggyalázása a néhai Lincoln elnöknek és a polgárháború áldozatai emlékének. A gesztus üzenete az, hogy hiábavalóan haltak meg. A katolikus egyház a kenetteljes szavak leple alatt elérheti azt, amit nem sikerült a csatamezőn. Lincoln Gettysburgi beszéde csupán 273 szóból álló szöveget az amerikai történelem egyik legjobb beszédének tartják, utolsó mondatát gyakran idézik. A beszéd 1863. november 19-én hangzott el, miután az északi hadsereg véres csatában legyőzte a konföderációs déli hadsereget. A győztesek nem voltak boldogok, gyászolták mindkét oldal halottait, és azokra gondoltak, akik előidézték azt a háborút, hogy vallási köntösbe burkolva és Istenre hivatkozva Amerikára is kiterjesszék világhatalmi törekvéseiket, és felszámolják a szabadságot és az ember vele született jogait. Ez volt Lincoln híres Gettysburgi beszéde magyarul: „Nyolcvanhét évvel ezelőtt atyáink ezen a földrészen új nemzetet alapítottak, amely a Szabadságtól fogant, és abban a gondolatban jött létre, hogy minden ember egyenlő. Most pusztító polgáháborút vívunk, amely próbája annak hogy fennmaradhat-e az a nemzet, amely így fogant és így jött létre. E háború döntő csataterén gyűltünk ma össze. Azért jöttünk ide, hogy ezen a harcmezőn felavassuk a végső nyugvóhelyét azoknak, akik ehelyt az életüket adták, hogy a nemzet tovább élhessen. Ezt kívánja a tisztesség és a jóérzés. De valójában nem a mi tisztünk, hogy felavassuk, felszenteljük, megáldjuk ezt a földet. A bátrak – élők és holtak –, akik itt harcoltak, felszentelték már helyettünk, s mi ehhez hozzáadni vagy ebből elvenni nem tudunk. A világ aligha fog arról tudomást venni vagy arra emlékezni, amit itt ma elmondunk, de amit ők itt megtettek, az sohasem fog feledésbe merülni. Nekünk, az élőknek ezért az a dolgunk, hogy folytassuk a munkát, amelyet az itt elesettek oly nemes lelkesedéssel vittek előre. Az a dolgunk, hogy véghez vigyük az előttünk álló hatalmas feladatot, hogy az itt nyugvók példája növelje elhivatottságunkat az iránt az ügy iránt, amelyért ők meghozták életük végső, legteljesebb áldozatát, és hogy szentül fogadjuk: a holtak halála nem volt hiábavaló, nemzetünkben Isten segítségével újjászületik a szabadság, és a néptől, a nép által, a népért való hatalom soha el nem tűnik a föld színéről.” 1865. április 14-én hajtotta végre John Wilkes Booth színész Abraham Lincoln elleni sikeres merényletét a washingtoni Ford's Theatre-ben. A fejbe lőtt elnök másnap reggel belehalt sérülésébe, Booth azonban Lincoln meggyilkolásával sem tudta megakadályozni a polgárháború befejezését és a déli Konföderáció bukását. A jezsuiták és a katolikus egyház szerepe nem tisztázott Lincoln meggyilkolásában, lehet ez egy összeesküvéselmélet a sok közül, de tény, hogy Lincoln elnöknek, és mindannak, amit képviselt, a katolikus egyház és a jezsuiták voltak a legnagyobb ellenfelei. Nem lenne boldog, hogy egy jezsuita római pápa áll most ugyanazon a pódiumon. Amerika első elnökei még tudták, hogy ez mit jelent.


1
1

Szerző