Bartus László: Adalékok a spanyolviasz felfedezéséhez

Szerző 1 March 06, 2016

Egyesek újdonságként csodálkoznak arra, amit szegény Ferenczi Krisztina már megírt, és nylonzacskóból árulgatott, de nem nagyon kellett a nagy demokratáknak. Aztán rácsodálkoznak, hogy Orbán főhercegi kastélyban lakik, elrejtve a világ szeme elől. Rácsodálkoznak, hogy a Magyar Nemzeti Bank kincseit "törvényesen" lophatják el, ahogy törvény van arra is, hogy a NER vezére annyi állami pénzt pumpál a lánya lábán álló fatolvaj veje zsebébe, amennyit akar. Egyesek úgy tesznek, mintha minőségi változás menne végbe napjainkban. Mintha ez a rendszer nem ugyanaz lenne, ha Orbán a felcsúti vityillóban lakna és nem a főhercegi kastélyban. Mintha nem lenne mindegy, hogy most törvényt hoztak 250 milliárd kilopásáról vagy nem. Hiszen számos ilyen törvényt hoztak eddig is, hoznak ezután is. Ezek mennyiségi, nem minőségi változások. Ha nem hozták volna ezt a törvényt, a rendszer akkor is ugyanaz lenne. De egyesek 2011 óta semmi mást nem tesznek, csak leplezik a rendszer lényegét. Azt a hamis látszatot keltik, mintha minőségi változáson menne át a rendszer, nem ugyanaz, mint ami volt már 2011-ben és különösen 2012. január 1-től. Révész Sándor akkoriban terjedelmes cikket szentelt annak, hogy kifejtse, mekkora hülye vagyok, hogy fasizmusról beszélek. Bolgár György asszisztense csalással ültetett a Klubrádió mikrofonja (telefonja) elé, azt mondta, valami másról akarnak velem beszélni, aztán Bolgár élőadásban a helyzeti előnyével visszaélve nekem esett, hogy Orbán rendszere nem diktatúra, hanem demokrácia. Egyeseknek megártott a permanens forradalom elmélete és a marxista esti egyetem, hogy a mennyiségi felhalmozódások új minőséget hoznak létre. Ezzel szemben a valóság az, hogy minden új jelenség magból nő ki. A mag kezdettől fogva hordozza az új jelenség természetét. Minden fa olyan lesz, amilyen magból kinőtt. A mag és a fa között nem történik minőségi átalakulás, minden fa olyan lesz, amilyen magból származik. A mag hordozza a fa természetét. Szilvamagból szilvafa lesz. Körtemagból körte. Nemcsak akkortól lesz körte, amikor leszedik a fáról, hanem körte volt már akkor is, amikor a magban volt, amiből kinőtt a fa. A NER magvában is benne van a természete. A NER magvában egy fasiszta diktatúra van, amit az első perctől látnia kellett volna azoknak, akik vérüket adták volna, hogy bebizonyítsák, hogy ez nem diktatúra és nem fasizmus. Kerekasztal-beszélgetéseket folytatnak egy kikelt kígyóról, azt állítva, hogy ez nyuszi lesz, miközben a kis kígyó ott tekereg az asztalon. Aztán amikor elkezd a kígyó kígyóként viselkedni, úgy tesznek, mintha a nyúl alakult volna át tegnap kígyóvá. Ungváry Rudolf "Láthatatlan valóság" címmel írt könyvet a "fasisztoid" mutációról, ami Magyarországon van. Ez a láthatatlan valóság nem más, mint a magban levő valóság. Látható akkor lesz, amikor kifejlődött, amikor Magyarország nem az Unió tagja, a határokat lezárták, minden igazi ellenzéki terrorista lesz, és érvényben lesznek a terrorhelyzetre vonatkozó törvények, amelyeket alkalmaznak is. De amikor látható, már késő lesz. Azért vannak újságírók, elemzők, szellemi emberek, értelmiségiek, hogy a magból felismerjék, és láthatóvá tegyék, ami láthatatlan. Ez a feladatuk. Aki erre nem képes, az alkalmatlan a feladatára. Ez azt jelenti, hogy ami a sok vak ember szeme előtt történik, az nem minőségi változás, csak nő a fa. A NER már a magvában fasiszta rendszer volt. Attól a pillanattól kezdve, hogy Orbán kiejtette a száján a "fülkeforradalmat", elfogadták a NENYI-t, a magból az alaptörvény elfogadásával kihajtott a fasizmus csemetéje. Nem azon kell jajongani, hogy mit csináltak tegnap, hanem arra kell figyelni, hogy mi lesz belőle, ha megnő teljesen. Azt kell megakadályozni. Semmiféle új fejlemény nincs, hanem egészségesen növekszik a fasizmus fája, amelyet 2010-ben ültettek el. Akinek egy kevés esze van, láthatta, hogy ebben a magban a fasizmus van kódolva. Ezért írtam már 2011-ben is jelenidőben, hogy Magyarország "Az Unió első fasiszta állama", mert már akkor is az volt. Ez a rendszer a magban is ugyanaz volt. Ez ugyanaz a fa volt, csak még kicsi. Nem véletlen, hogy egyeseknek mindig olyan látszatot kell teremteniük, mintha valami új dolog történt volna, amire eddig nem lehetett számítani. Ha nem így lenne, el kellene számolniuk azzal, hogy mit csináltak az elmúlt öt évben. Már csak azért is, mert a tét nagy. Az a legkevesebb, hogy Magyarország kétszáz évvel marad le Orbán fasiszta diktatúrájának köszönhetően. De az, hogy elbutítják a népet, a szabad és öntudatos létre alkalmatlanná teszik őket, szolgalelkű alattvalókat formálnak belőlük, az egészségüggyel az ország felét kiirtják, ami már ma is népirtásnak számít, s amit a mértékadó balliberális megmondó emberek jóvoltából követhetnek el, nem bocsánatos bűn. De ez nem minden. A kis oroszolán aranyos, lehet vele játszani, de amikor megnő, harap. Egy fasiszta rendszer a növekedése kezdeti szakaszában csak korlátozza a jogokat, élhetőnek látszik, megy a villamos. De amikor kifejlődik és felnő, akkor ölni fog, ahogy az összes fasiszta rendszer ölt, mert bele van programozva a magba. A "keresztény-nemzeti" fasizmus is gyilkol, ha valaki nem tudná. Nem kell, hogy náci legyen. Amikor azt a látszatot keltik, hogy valami új dolog történt, akkor nemcsak az ország, de egyes emberek sírját is ássák, mert a jelenidejű ajvékolással eltántorognak még húsz-harminc évet a diktatúra végéig. Akkor ugyanazzal a helyzettel kell szembenézni, mint most, vagy öt évvel ezelőtt, csak mindez sokkal nehezebb, tragikusabb és durvább lesz, mint lenne most, és lett volna öt évvel ezelőtt. Kovács M. Mária történész Ungváry Rudolf könyvének bemutatóján azt mondta, azért kell kimondani a szavakat, hogy "fasisztoid", mert világossá teszi, miről van szó. Ha a "láthatatlan valóság" a fasiszmus mutációja, akkor tenni kell valamit. Az nem lehet, hogy azt mondom, fasizmus van, és nem csinálok semmit. Ezért nem akarják egyesek kimondani, hogy ez fasizmus, mert akkor csinálni kell valamit. Azt viszont ők nem akarják. Magyarországon úgy megy az élet, mintha mi sem történt volna, az újságok megjelennek, és a futballeredményeket közlik. Kívülről egy békés demokrácia képét mutatják. Ami lázongás van, az is egy demokratikus országon belüli tiltakozásnak felel meg. Csakhogy ez nem demokratikus ország, hanem fasiszta rendszer. Ennek látszania kellene, ha lenne valódi ellenzék, valódi sajtó, és tisztában lennének azzal, milyen magból nőtt ki ez a rendszer és mivé lesz. De akkor kockáztatni kellene, áldozatot hozni, küzdeni, lemondani, nem lehet kiugrani Bécsbe, a gyereket londoni ösztöndíjra küldeni, nem lehet ott folytatni, ahol abbahagyták, nem lehet kényelmes helyzetből, jól fizető állásból hadoválni a megszabott kereteken belül, hanem akkor antifasiszta harc van, amihez nem fűlik a foguk. Mindez elkerülhetetlen lesz, csak amikor már nem lesz más választás, sokkal nagyobb árat kell fizetni érte.        


1
1

Szerző