Bartus László: Bojkott

Szerző 1 March 09, 2016

Sorozatot indítunk, néhány olyan cikket közlünk Bartus László "Az Unió első fasiszta állama" című könyvéből, amelyek korábban jelentek meg, de ma is aktuálisak. Ilyen a Bojkott című cikk is. A dolog érdekessége, hogy az alábbi írás 2012. szeptember 11-én jelent meg, így az eltelt idő alapján ellenőrizhető, hogy a cikk helyes prognózist állított fel vagy nem. A helyzet érdekessége, hogy 2016-ban pontosan ott tartunk, ahol 2012-ben tartottunk. Semmit nem tanult az ország és az ellenzéke, éppen megismételni készül a korábbi tragikus tévedését. A cikk alján megtalálható az információ, hogyan lehet megszerezni a könyvet. Ha valaki figyelemmel kíséri a sajtónak álcázott goebbelsi propagandát, és időnként belenéz a Magyar Nemzet című kiadványba, abból jó érzékkel kialakíthatja azt a stratégiát, ami az önkényuralomnak fáj. Ahogy normális ember patkánymérget sem fogyaszt, nagyon helyes, ha gondosan kerüljük, hogy Magyar Nemzetet vegyünk a kezünkbe, de ma véletlenül megláttam a címlap vezető hírét: „Kolláth György a tényeket is bojkottálta”. Ha valakinek csak egy kevés esze van, márpedig Magyarország tele van okos emberekkel, ráadásul a csavaros magyaros észjárás sem hiányzik, azonnal észreveheti, mitől retteg legjobban a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Lehetne ez Kolláth György is, aki ritka okos és tisztességes ember, nem is emlékszem arra, hogy valaha tévedett volna. A Magyar Nemzet is arra szorul, hogy „MSZP-közeli alkotmányjogásznak”, „balliberális médiumokban vendég alkotmányjogásznak” nevezze őt, mert saját jogán nem tudják karaktergyilkolni, rászorulnak arra, hogy azokkal próbálják hitelteleníteni, akikhez semmi köze. Kolláth György eszétől retteghetne a megfélemlített és terror alatt tartott fideszes felvilág, ha a baloldalon lenne valakinek annyi esze, hogy a Kolláth Györgyhöz hasonló kaliberű szürkeállományokat hasznosítsa. Így azonban arra kényszerül, hogy markáns véleményét óvatosan fogalmazza meg, rettegve attól, hogy a balliberális megmondóemberek szokás szerint leszólják őt is, mint minden értelmes és normális embert, aki nem korrupt, mint ők. Kolláth György csak annyit mondott, nem tartja eleve elvetendő ötletnek a bojkott gondolatát. Ez a mondat a Magyar Nemzet címlapjára repítette őt. Ez az, amitől a Fidesz és Orbán a legjobban retteg. A bojkottól. Ha létezne Magyarországon ellenzék, és az ellenzéknek stratégiai terveket kidolgozó szakmai műhelye, ebből a Magyar Nemzet-címlapból világosan kihámozhatná, hol kell ütni, hogy a legjobban fájjon. Azt többé-kevésbé azok a pártok is elismerik, akik a választásokon részt kívánnak venni, hogy Orbán választási törvénye egyenlőtlen feltételeket teremt. Orbán olyan meccset játszik, ahol a szabályokat meccs közben megváltoztatják, a bíró és az ellenfél ugyanaz. Orbán úgy szeret focizni, hogy közben a szájában van a síp, az ellenfél játékosait kiállítja, a saját lesgóljait megadja. A szabályokat úgy alakítja, hogy senki más nem győzhet, csak ő. Egy futballcsapat ilyenkor levonul a pályáról, nem játssza végig az egyenlőtlen feltételek mellett vívott mérkőzést, és nem nézi végig, amint a csalással megnyert meccs után önmagát ünnepli a csaló. De nemcsak azért vonul le a pályáról az ellenfél, mert tudja, hogy így nem nyerhet, hanem azért, mert a szabályok nem tisztességesek. És ha a tisztességtelen szabályok ellenére is esélye van a győzelemre, akkor sem játszik, nem fogad el tisztességtelen feltételeket. Nem azért kell levonulni a pályáról, mert nem nyerhetünk. A fair play azt kívánja, hogy akkor is levonuljunk, ha nyernénk, mert nem korrekt feltételeket között nyerni sem akarunk. Ahogyan akkor is kiállunk játszani, és küzdünk a végsőkig, ha semmi esélyünk sincs a győzelemre, de tisztességes és egyenlő feltételeket biztosító szabályok között játszunk. Akkor emelt fővel veszítünk. De tisztességtelen szabályok között se nyerni, se veszíteni nem lehet emelt fővel, tisztességes ember ilyen versenyen nem vesz részt. Mindezt a választások nyelvére fordítva, elmondható, hogy demokraták nem hitelesíthetnek a részvételükkel egy még oly ravasz választási csalást sem. Akkor sem, ha ezek között a feltételek között is úgy gondolják, hogy esélyük van a győzelemre. Egyébként nincs, mert a hamisságot azért építették a rendszerbe, hogy ne legyen. De ha nem így lenne, szabálytalan választást, csaló választási rendszert, demokrata nem legitimálhat azzal, hogy elfogadja a feltételeket, és részt vesz benne. Ehhez nem elégséges indok az, hogy ha csalnak, akkor a csalás ellenére kell nyerni, és utána megszüntetjük a csalást. Azokra nem is szavaznék, akik ilyen elvtelen kompromisszumokat megkötnek, mert azokról feltételeznem kell, hogy maguk is készek arra, hogy valahol másutt ugyanúgy csaljanak. Az Orbán-rendszer egyeduralomra épülő diktatúra. A Fideszben is korlátlan hatalommal rendelkező önkényúr kormányoz, aki feudális függőségben tartja alattvalóit. Látatlanban megmondom, hogy rettegnek tőle, tombol a terror Orbán körül, és összeugrik a gyomruk, ha megszólal a telefon. Ha megdicséri őket a főnök, akkor repesnek az örömtől. Ezt valósította meg a kormányban, és korlátlan hatalommal rendelkező önkényuralkodó az egész országban. Orbán hatalmát senki és semmi nem korlátozza. Struktúráját tekintve ez egy diktatúra, amely egyelőre nem szorul nyílt erőszakra. Mindenáron igyekszik fenntartani a demokrácia látszatát. A Nemzeti Együttműködés Rendszere csalás. Hazugságra épül. A hazugság lényege az, hogy nevében és külső vázában megtartotta a demokrácia látszatát, megtartotta a nevét, de belül teljes egészében kibelezte. Minden hiányzik belőle, amitől demokrácia a demokrácia, csak egy csontvázat őrzött meg. A szemfényvesztés addig él, amíg erről a diktatúráról azt hazudhatja, hogy ez demokrácia. Látszólag van alkotmány, de a gyakorlatban nem létezik, mert Orbán saját alkotmányán is úgy lép át, ahogyan akar. Ő maga a törvény. Ha a törvény mást mond, akkor vagy nem vesz róla tudomást, vagy megváltoztatja a törvényt. Orbán rendszere addig él, amíg a hazugság él. Ennek a hazugságnak az egyik legfontosabb eleme az, hogy Magyarországon demokratikus választások vannak. Orbánnak mindennél nagyobb szüksége van rá, hogy legyenek 2014-ben választások, és azon elinduljanak azok a fantomszerepre ítélt pártok, amelyeket ő ellenzéknek nevezhet. Ha lesz egy választás, amely ugyanolyan csalás, mint az egész rendszere, akkor az ő hazugságára ország és világ előtt ráütötték a hitelesség pecsétjét. Akik a csaló és hazug rendszer csaló és hazug választási komédiájában részt vesznek, azok legitimálják az Orbán-rendszer hazugságát, és megerősítik annak hazug fundamentumát. Bebetonozzák a hazugságot, az önkényuralomról kijelentik, hogy demokrácia. Ezzel Orbán későbbi felelősségre vonását is meghiúsíthatják. Orbán joggal hivatkozik majd arra, hogy részt vettek a választáson, elfogadták a feltételeket. Miért retteg Orbán, a Fidesz és a Goebbels legjobb tanítványait foglalkoztató Magyar Nemzet? Azért, mert ha az ellenzék hajlandó tudomásul venni, amit a két szemével lát, és nem vesz részt a választáson, akkor Orbán rendszerének legitimációja kérdőjeleződik meg. A NAGY HAZUGSÁG, hogy ez demokrácia, látványosan összeomlik. Talpára áll a feje tetejére állított világ. Ez az ember a saját skizofrén világát kivetítette, Magyarországra kényszerítette. Ha senki nem kiáltja el magát, hogy „meztelen a király”, akkor sikerül a terve. Orbán kifelé és befelé is tovább hazudhatja, hogy az nem önkényuralom, amelyben ő egy személyben dönthet a Videoton középcsatáráról, a nyugdíjak elrablásáról, a Magyar Nemzet címlapjáról, a földbérletekről, egy azeri gyilkos szabadlábra helyezéséről, Magyarország külpolitikájáról és EU-tagságáról. Olyan hatalmuk, mint Orbánnak, az abszolút uralkodóknak sem volt, mert azok ellen fellázadhattak a nemesek. Orbán egy korona nélküli király, aki azt tesz, amit akar, és egyelőre azt választotta, hogy a látszat kedvéért a demokrácia csontvázát megtartja, de azon nem semmi nincs, csak ő maga. Ezt csak Bolgár György nevezi demokráciának és a Klubrádió, legfeljebb még az azeri, a kazah, a fehérorosz despoták, akik irigykedve tekintenek Orbán teljhatalmára. A Kínai Kommunista Párt elnökének sincs olyan hatalma, mint Orbánnak, mert a párt belül erősen tagolt. Ott utoljára a kulturális forradalom idején volt az övéhez fogható hatalmi koncentráció. Az ellenzéki pártok szánalmasak, hogy ehhez adják a nevüket, és egy általuk is rég felismert csalást hitelesítenek. Ha ezt megteszik, akkor Orbánt felhatalmazzák arra, hogy folytassa, amit elkezdett, és elveszítik minden erkölcsi és törvényes alapjukat arra, hogy a rendszer hiteles kritikusai legyenek. Akkora bukásra számíthatnak, mint az ólajtó, mert tisztességes és normális ember ilyen korrupt pártokra nem szavaz. Ez hiteltelenné teszi őket. Ha ezt megteszik, annak eredménye az lesz, hogy a demokrácia képviselete megszűnik. Ők is a rendszer megvásárolt részei lesznek. De ha bojkottálják a csaló választásokon való részvételt, akkor lerántják Orbán hazugságáról a leplet. Ott áll pőrén, leleplezve, mindenki szeme előtt egy diktátor. Ez megváltoztatja a hozzá való viszonyt belföldön és külföldön egyaránt. Vége a hazugságnak. Alkosson Orbán csaló és hazug választási rendszert, induljon el rajta egyedül, győzzön 100 százalékban, legyen három harmada. Uralkodjon a semmi felett. Tartson fenn egy olyan parlamentet, amelyben csakis ő ül és a hűbéresei, vazallusai. Ha van Orbánnak rossz álma, akkor ez az. Ha van, amitől retteg, akkor az a választási bojkott. Ha a bojkottot megússza, szerencse fia, a világ legboldogabb és legszerencsésebb embere, akinek ölébe hullott egy ország, amellyel azt tesz, amit akar. Azt is maga dönti el, hogy mikor unja meg, hogy itt még mások is pofázhatnak az ő engedélyével, és mikor kényszerül bevezetni a névleges demokrácia helyett egy másik rendszert nyíltan. Ezt is úgy jelentette be, mint ami kizárólag a személyes döntése. Majd a Fideszben megtudják időben, amikor ő azt jónak látja. Meghallgathatják a tévében, amikor bejelenti. Orbán ellen a hazugság leleplezésével, az igazság kimondásával és megalkuvás nélküli képviseletével lehet győzni. Egy elmebetegnek a normális világ köteles megmondani, hogy beteg. Ha a normális világ úgy tesz, mintha a beteg egészséges lenne, elfogadja a feltételeit, belemegy a skizofrén játékaiba, akkor a világ is beteg lesz, és elveszíti normális jellegét. Ha ebbe a csaló választási rendszerbe belemegy az ellenzék, akkor elfogadja egy bolond játékszabályait. Behódol és a zsarnok uralma alá kerül. Belül, a lelkükben, ők is Szijjártó Péterek lesznek. Aki meg akarja őrizni a lelke függetlenségét, az elméje tisztaságát és a szíve szabadságát, annak fel kell lázadnia a zsarnok ellen. Úgy kell viselkednie, mintha teljesen normális lenne. Aki ezt elmulasztja, aki behódol, annak vége, az elveszíti a szabadságát. Orbánt egy dolog képes megállítani, ha leleplezik a hazugságát, ha nem asszisztálnak a csaláshoz, és ha az ellenzéki pártok egységesen bojkottot hirdetnek egy olyan választási rendszerben való részvételre, amely csak a formáját tekintve választás, valójában csaló színjáték. Ebben az esetben Orbán kerül kutyaszorítóba: vagy kénytelen egyenlő feltételekkel megrendezni a választásokat, és akkor mindent meg kell tenni az ellenzék győzelméért, vagy ha nem hajlandó egyenlő feltételekkel megküzdeni, akkor a bojkott által ellehetetlenül. Mi szól a választásokon való részvétel mellett? Vannak, akik olyan hamis álmokat kergetnek, hogy megnyerhetik ezt a választást. Ez naiv ábránd, ez még matematikailag is lehetetlen. Másrészt Magyarországon Orbánnak van egyedül biztos szavazótábora, az antiszemiták tömege hatalmas. Elég annyit mondania kódoltan, hogy az IMF, az amerikaiak, a Nyugat, az EU, vagyis így minden együtt: a zsidók fenyegetik a magyar életteret. Akkor nem számít semmi, az ország nagy részét kitevő antiszemita katolikusok, nagyegyházi protestánsok, fasiszták és nácik mind rá fognak szavazni. Ilyen biztos szavazótábora nincs senkinek, és ezen az összefogás sem segít, amely soha nem is fog létrejönni. Akik a győzelemre kacsintgatnak, nagyot tévednek. Ehhez a stabil bázishoz elég már csak finom torzításokat tenni a rendszerbe, hogy tuti legyen a kétharmad. Látjuk magunk előtt a saját kezeit lefogni képtelen Orbánt, amint bejelenti, hogy a választások demokratikusak, törvényesek és szabályosak voltak. A Fidesz–KDNP pártszövetség elsöprő győzelmet aratott, győzött a demokrácia és a magyar nép akarata, soha ilyen nemzeti egység nem jött létre Magyarországon. Ebből egyértelmű, hogy az emberek nagyobb átalakításokat akarnak. Ugye tudjuk, hogy ez mit jelent? De a szabályok miatt kell bojkottálni a választást, nem azért, mert nem lehet megnyerni. Ne hazudhassa, hogy demokratikus választás történt, amelyet részvételükkel hitelesítettek az ellenzéki pártok. Magyarországon demokrácia van, sőt: mintademokrácia, tanulhat tőle a hanyatló Nyugat. A bojkott az egyetlen elvszerű, demokratikus, törvényes és békés eszköz a diktatúrával szembeni ellenállásra. Ha nem vezetne eredményre, akkor is ezt kellene választani, mert ezt követeli a megpuccsolt Alkotmány. Ebben nincs haszonelvűség, nincs más választása egy demokratának. De a legszebb az, hogy az egyenes út a győzelemhez vezető út is egyben. A bojkott az Orbán-rendszer összeomlásához vezet. Ha megvonják a legitimációt a rendszertől, akkor a legitimációhiányba a rendszer belebukik. Ezt tudja Orbán is. Akik azt hiszik, hogy az ellenzék nélküli sima választási győzelem Orbánnak kedvez, az téved. Egy napig örülhet. Utána ott áll leleplezve, mint egy diktátor. A bojkottáló ellenzék a rendszeren kívülről néz farkasszemet vele. A rendszer ellenfelei tudnak kihez csatlakozni, az identitásuk erős lesz, és egyre erősebb. Orbán pedig nevetségessé válik, ellehetetlenül kívül és belül. A rendszer ellenfelei pedig élvezik a lelki szabadság ízét, az igazság erejét, a létrejövő szolidaritást és egységet. Ezzel átveszik az események fölötti irányítást. Ha nem ezt teszik, az országnak befellegzett. Orbán erősödik meg, ők pedig ellehetetlenülnek. Semmi kilátás és remény nem marad, a rendszert bebetonozzák, és nem lesz igazi ellenzéke. Praktikusan is a bojkott az egyedül jó választás. Csupán egy lépéssel kell előbbre gondolkodni. A választások utáni második napra. Persze, a legtöbben tisztában vannak ezzel, de azért támogatják a hazug választásokon való részvételt, mert a demokrácia látszatának fenntartása érdekében Orbán hajlandó bizonyos áldozatokat hozni. Parlamenti képviselői fizetést ad, noha az egészet el is lophatná. Sőt, még ellopnia sem kell, hiszen az övé. Ez az ország az övé. És vannak, akik ezt tudomásul vették, és máris igyekeznek alkalmazkodni. Orbán országában megélni, újságot kiadni, rádióműsort vezetni, céget működtetni, élelmiszerjegyekhez és orvosi vizsgálatokhoz kerülő úton jutni. Megélni és túlélni, nem konfrontálni. Ez a motiváció. Miattuk nem meri azt mondani Kolláth György sem, amit gondol, hogy „emberek, ne legyetek már bolondok, ne legyetek részesei az ő bűneinek, ne legitimáljatok egy csalást. Ne a korrupt megalkuvást, a túlélést keressétek, mert bele fogtok pusztulni. Hanem legyetek tisztességesek, a csalásban ne vegyetek részt, ne nyújtsatok segédkezet a demokrácia hazugságához, merjetek szembeszállni Orbán Viktorral. Hát őt is anya szülte, és ha nem féltek tőle annyira, akkor nem is látszik majd olyan erősnek. Ne a hasznot keressétek, hanem az igazságot, a szabadságot. Drága árat kell fizetni a korrupt megalkuvásért.” Tisztelem Gyurcsányt és társait azért, hogy valamilyen módon fel akarják hívni a figyelmet, és keresik a megfelelően erős ingereket. Akkor is, ha az éhségsztrájk műfajilag elhibázott, mert mint gyakori böjtölő, tudom, hogy egy hét böjt sem olyan gyerekjáték, és ha az ember nem elég szellemi módon böjtöl, az éhezés borzalmas tud lenni. De éhségsztrájkot akkor hirdetnek, amikor nincs más, és ha életre-halálra elszántak azok, akik ezt vállalják. Egy éhségsztrájk akkor ér véget, ha a követelések teljesültek vagy az éhségsztrájkoló meghal. Éhségsztrájkot nem lehet abbahagyni, vagy meghatározott időre vállalni, mert az nevetségessé válik. Az éhségsztrájk ereje abban van, hogy a másik fél tudja, a sztrájkoló kész meghalni, és halálának erkölcsi felelőssége őket terheli. Ezért nem tartom jó választásnak az éhségsztrájkot, noha tisztelem és elismerem a mögötte lévő szándékot. Tisztában vagyok azzal, hogy milyen megfeszített önuralomra van szükség az éhezéshez. Ráadásul, ez nem szellemi böjt, amely olyan tud lenni, hogy két hetet sem vesz észre az ember, néha a nagyobb részét élvezi. De itt éhezést vállaltak az emberek, ami nem ugyanaz. Különösen azok esetében, akik csak követik a párt elnökét. Ha ő éhezik, akkor a hű fegyver- és táskahordozók is éheznek. Ezért azokkal sem értek egyet, akik mindenből csak gúnyt űznek. Csak a cinizmust ismerik. Ilyen vállalkozás akkor is tiszteletet és együttérzést vált ki egy normális emberből, ha úgy gondolja, jobb sorsra érdemes emberek nem gondolták át, hogy a tiltakozásnak adekvát módját választották-e. Együttérzést az is kiválthat, ha valaki baklövést követ el. Dráma az ilyen tévedésekben is van, mert ha valaki nem felkészült, öt napba is belebetegedhet, ha a szervezete nem bírja. Ezért a tiltakozásnak az a formája jó, amelyik az ellenfélnek okoz fájdalmat, az ő hazug számításait húzza át, őt leplezi le. Orbánnak akkor vannak a napjai megszámlálva, ha nem tudja a demokrácia hazugságát tovább fenntartani, és a diktatúrát rajta kívül már csak Bolgár György és a Klubrádió nevezi demokráciának. Orbán ezzel a választási csalással benavigálta magát a saját csapdájába, ha az ellenzék tisztességes és következetes demokrata marad. Ha Orbán a korruptságukra és a jellemtelenségükre épített, és abban nem kell csalódnia, akkor ennek az országnak vége. Kiszolgáltatva hánykolódik majd a vizeken, ahol a gyorsnaszád kapitánya részeges, tivornyás, elmebeteg csavargó, aki fosztogatja a hajó utasait, a kormányt összevissza rángatja, és azt dob ki a hullámok közé, akit akar. Bartus László: Az Unió első fasiszta állama című könyvéből pontosan rekonstruálható, hogyan jött létre a NER, milyen bűncselekménnyel hozták létre a törvénytelen rendszert, milyen ideológia adja a diktatúra erejét, mi történt 2010 óta, milyen hibákat követett el az ellenzék, és hogyan lehet az Orbán-rendszert minél hamarabb békés eszközökkel megdönteni. A könyv megvásárolható a Wesley János Lelkészlépző Főiskola könyvesboltjában (Budapest, VIII. kerület, Dankó utca 9.), az Írók boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.) megrendelhető vidékről vagy a világ bármely pontjáról a danko09jegyzet@gmail.com és a wesleykiado@freemail.hu email címeken. 


1
1

Szerző