Bartus László: Fejlődik a DK

Szerző 1 February 14, 2016

Mindenkit örömmel és büszkeséggel tölthet el, hogy ebben a lángoktól ölelt kis országban létezik valami, ami nem stagnál, hanem állandóan fejlődik, s ezt Demokratikus Koalíciónak hívják. Egy párt, amely belátja hibáit, és úgy képes meghasonulni önmagával, hogy abból semmit nem vesz észre, saját szemében ugyanaz marad. A Demokratikus Koalíció nem ragad le korábbi nézeteinél, amelyeket egykor - tévesen - megdönthetetlen alapelveknek nevezett, hanem képes válaszolni a maga által létrehozott új kihívásokra. Mint a Párt VI. kongresszusán kiderült, a Demokratikus Koalíciónak már nem alternatíva 1989. A párt örökös elnöke elmondta, hogy nem lehet visszamenni már 2010-hez sem. Az elnöki beszéd legfontosabb üzenete az volt, hogy (szó szerint idézem) "demokratikus restauráció nincs". Ezért kellett új programot készíteni. Amikor ezt kijelentette, a párt dialektikus szemléletének megfelelően az elnök nem javasolta mindjárt a párt nevének megváltoztatását is, a "Demokratikus" jelző eltörlését. Pedig nevezhetnék csak Koalíciónak, mennyivel pontosabb lenne. Ez a paradigmaváltás mindenképp előrelépés. A Párt ideológiai megújulási képességének kézzel fogható bizonyítéka, amely olyan távlatokat nyit meg a Demokratikus Koalíció életében, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk. Első lépésben ez azt jelenti, hogy a Demokratikus Koalíció nem kívánja eltörölni Orbán Viktor alaptörvényét. A Párt most elfogadott új programja erről azt mondja: "Bár egyetértünk a ’89-es alkotmány szellemiségével, nem tartjuk lehetségesnek a 2010 előtti köztársasági alkotmány egyetlen aktussal történő helyreállítását." Ezért, amikor Gyurcsány Ferenc - hívei éljenzése közepette - azt mondta, hogy "vegyük birtokba az országot", azzal azt mondta, hogy "vegyük birtokba Orbán alaptörvényét". Az új program szerint már nem a "törvénytelen és illegitim" alaptörvényt kell eltörölni, hanem csupán "a rendszert ideológiailag megalapozó alaptörvényi rendelkezéseket", a "kormányozhatóságot akadályozó szabályokat", a "sarkalatos törvények számát radikálisan csökkenteni kell, a közigazgatás szervezésében a mindenkori kormánynak legyen szabad keze". Ezzel utólag legitimálja az alaptörvényt, és törvényesíti azt, amit eddig törvénytelennek nevezett. A logika szerint, ami törvénytelen, azt el kell törölni, törvénytelenséget nem lehet utólag törvényessé tenni. De nem a DK-ban. Nem akar mást a Gyurcsány Párt, csupán annyit, hogy a mindenkori kormánynak (ezalatt a Demokratikus Koalíció kormányát kell érteni) legyen szabad keze. Ennek érdekében "el kell távolítani a pártkatonákat a független testületekből és az intézmények éléről". Ehhez azonban ugyanolyan aktus kellene, mintha az egész alaptörvényt eltörölné, de míg az egész alaptörvény eltörléséhez van jogi alap, annak egy részéhez nincs. Kivéve, ha ugyanazt csinálják, mint Orbán. A program szerint majd "haladéktalanul meg kell kezdeni egy új Alkotmány elkészítését". E utóbbiról tudjuk, hogy a szándék és a megvalósulás ahhoz hasonló, ahogyan a párghuzamosok a végtelenben találkoznak. Marad tehát Orbán alaptörvénye, amelyet Gyurcsány Ferenc szabad kézzel működtethet, és benne szabad kézzel válogat. Gyurcsány programelőkészítő röpirata szerint sok orbáni rendelkezést meg is kellene tartani. A változás annyi, hogy Orbán az alaptörvényt "kevesek" számára működteti, a DK többek számára működtetné, akiket "sokaknak" nevez. Ez lenne a "Sokak Magyarországa". A régmúltban, 2013-ban, a Párt programja ezzel szemben még ezt nevezte legfőbb feladatának: "Az Alaptörvény hatályon kívül helyezése és a korábbi köztársasági Alkotmány újbóli hatályba léptetése, annak konszenzusos, 2010. április 25-i alakjában. Az Alaptörvény helyett Alkotmány, ’89 alkotmányos szellemiségének visszaállítása. Minden sarkalatos törvény hatályon kívül helyezése és a sarkalatos törvények által szabályozott tárgykörökben korábban hatályos törvények visszaállítása." Ez a meghaladott álláspont nyilvánvalóan tarthatatlan volt, ezért is fogadta a Párt közvéleménye ugyanolyan vastapssal az új programot, mint a régit. Egyesek felállva ünnepelték, mintegy jelezve, hogy ennek bejelentésére vártak. Maga az elnök a változás szükségességére vélhetően ezért nem pazarolt sok szót, csupán utalt arra, hogy sok minden megváltozott azóta. Kivéve az alaptörvény eltörlésének okát. A világ változása mindössze annyi, hogy a Párt részt vett az általa antidemokratikusnak nevezett választáson, legitimálta az Orbán-rendszert, felesküdött Orbán törvénytelen és illegitim alkotmányára, kitartottja lett a diktatúrának, és Orbán kitartottjanként ott ül a diktatúra parlamentjében. Ez maga az alámerülés és kibekkelés, amit a Párt vezére a beszédében ostorozott. Az alaptörvény törvénytelen és illegitim voltát illetően azonban semmi nem változott, márpedig ez indokolta az alaptörvény hatályon kívül helyezését és teljes eltörlését. Nem a helyzet változott, hanem a Párt. De a Párt dialektikája ezt nem tekinti ellentmondásnak, ezt legfeljebb a gyurcsányfóbiások vetik fel, akiket Orbán pénzel, akiket kívülről küldenek, hogy karaktergyilkolják a Pártot, akik visszaélnek a sajtószabadsággal, akik megosztják az ellenzéket és Orbán szekerét tolják azzal, hogy bírálni merik a Pártot és szembesíteni merik korábbi beszédeivel a Párt örökös vezérét. A meghaladott álláspont részei azok a Gyurcsány-idézetek, miszerint: „Ha a demokratikus ellenzéki oldalon egyetértés van abban, hogy a Fidesz feldúlta és tönkretette a III. Magyar Köztársaságot, akkor mindenki, aki segít a Fidesznek abban, hogy ezt a tényt elfedje, az a Fidesz cinkosa és a demokratikus ellenzéki politizálás árulója.” Kemény szavak. Márpedig a diktatúra által kiírt törvénytelen választáson való részvételnél, a diktatúra díszletparlamentjében való asszisztálásnál, a Fidesz alaptörvényére tett eskünél semmi nem segít jobban a Fidesznek abban, hogy "ezt a tényt elfedje". S mint ilyen, Gyurcsány meghaladott álláspontja szerint a Demokratikus Koalíció "a Fidesz cinkosa és a demokratikus ellenzéki politizálás árulója". Erre azonban nem figyelmeztetünk, mert ebben az esetben magát Gyurcsányt kellene gyurcsányfóbiásnak neveznünk. Erre azért sem vetemednénk, mert láthatóan nem ez a program lesz a végső. Lesz ennél egyértelműbb kiállása is ennek a "koalíciónak". Ebben a programban még helyet kapnak egymással ellentmondó állítások. A régi program letűnt elemei és a fényes jövő irányába mutató új tételek keverednek. Így például ez a régi világot (2013) idéző mondat: "A Fidesz törvényes úton került hatalomra, de önkényuralmi rendszerének kiépítése illegitim, mert a demokratikus rendszer felszámolására még demokratikus úton sem szerezhető felhatalmazás." Az alaptörvény törvénytelen és illegitim jellegének premisszáiból következik az új program azon megállapítása, hogy nem kell az orbáni alaptörvényt eltörölni. Egy folyamat szemtanúi vagyunk, ahol a fejlődési ív úgy írható le, hogy a párt radikális rendszerváltó szerepétől a teljes legitimáció és konszolidáció felé halad. Ennek az útnak a nyelvújítási remeke a most meghirdetett irányvonal, miszerint a DK a "radikális mérsékletesség" híve. Nem lehet pontosan tudni, hogy a radikalizmus mérsékelt vagy a mérsékletesség radikális, ám ez a gyönyörű jelzős szerkezet jól kifejezi az átmeneti helyzetet, a hazug embereknek azt a kényszerét, amikor össze kell illeszteniük a hazugságaikat a korábbi állításaikkal, miközben jó esély van arra, hogy egyesek emlékeznek még két évvel korábbi szavakra. Jellemző, hogy Gyurcsány szerint Orbán már csak egy alkatrész ebben a gépezetben. Nem a rendszert kell eltörölni, hanem alkatrészt cserélni, Orbánt kell csak kivenni belőle, és lecserélni lehetőleg őrá. De az Orbán-rendszert véglegesen legitimáló és bebetonozó 2018-as választásokig még születhet újabb program, ahol már eltűnhetnek az ellentmondások, s a Demokratikus Koalíció Gyurcsány  örökbecsű definíciója szerint nyíltan és belső meghasonlások nélkül lehet "a Fidesz cinkosa és a demokratikus ellenzéki politizálás árulója". Valamikor az "egy a zászló, egy a tábor" megvalósulhat a baloldalon is, miután Gyurcsány az ingyen víz, ingyen villany, ingyen gáz, ingyen internet, ingyen sör ígéretével megszerzi az MSZP szavazóinak egy részét is, egyszersmind ezekkel a populista, minden alapot és fedezetet nélkülöző hazug ígéreteivel meg is alapozza az újabb szélsőjobboldali hatalomátvételt, amely már nem lesz ilyen konszolidált, hogy ügyeljen a demokrácia és a törvényesség hamis látszatára. A program és a programot megelőző elnöki röpirat ugyanis nem hagy kétséget afelől, hogy Gyurcsánynak a demokratikus kormányzásról még mindig olyan elképzelései vannak, hogy az osztogatás és a paternalizmus a lényege, azt a hamis tudatot erősítve a magyarokban, hogy mindent lehet, csak jószándék kérdése. De aki ilyen képzeteket kelt, az ne mondja azt, hogy "nem tudunk minden igényt kielégíteni", mert ebbe a filozófiába ez nem fér bele. Ezt még úgy sem lehet megúszni, hogy Gyurcsány megpróbálná áthárítani a kormányzás felelősségét, hogy népszavazásokkal kormányoz. Legendásan rövid memóriájával elfelejtette, hogy őt éppen egy ilyen hamis, populista és törvénytelen népszavazás buktatta meg. Mindehhez képest irigylésre méltó az önbizalom, ahogyan pártját és önmagát látja kizárólag képesnek és alkalmasnak arra, hogy Orbán után kormányozza az országot. Arról ugyan nem beszél, hogy Orbántól hogyan szabadulna meg, erre vonatkozóan a hosszú program egyetlen mondatot fecsérel: "Ezt a rendszert alkotmányos módon meg kell döntenünk, és meg kell alapítanunk az Új Magyar Köztársaságot." Gyurcsány egy alkotmányellenes állapotot alkotmányosan akar megdönteni, elfeledve azt a tényt, hogy diktatúrát az akarata ellenére választáson még nem döntöttek meg. De így legalább nincs tétje a különböző programok hosszú sorának, csak arra kell vigyázni, hogy a programok összhangba kerüljenek a rendszerrel való kollaborációval. Ezen dolgozik a Párt. Eközben a Párt óhatatlanul hasonul a Fideszhez, mint amikor egy lovat sánta ló mellé kötnek, és az is elkezd sántán járni. Igazi vezérelvű párt a DK, amelynek identitását nem az elvek, hanem a vezér állandósága adja, amelyben nincsenek fékek és ellensúlyok, nincsenek irányzatok, a vezér büszkén mondja, hogy nincsenek benne konfliktusok. Maga a megvalósult centrális erőtér, amely nem pazarolja erejét felesleges belső vitákra. A vezér megírja a röpiratát, abból szorgalmas kezek elkészítik a programot. Az észrevétlen hasonulás szép példája, hogy már Gyurcsány is tízéves béremelési programot hirdet, amellyel alig burkoltan azt mondja, hogy ő is tíz évig uralkodik majd. Hogy miért csak tíz évig, azt nyilván a szerénység indokolja, ahogy Orbán is csak tíz évre előre köti meg a következő kormányok kezét. Gyurcsány emellett csodatevő kalifa is, aki anélkül képes megmondani, hogy tíz év alatt emelkednek háromszorosára a bérek, hogy tudná, mikor kezdődik ez a tíz év, milyenek lesznek a magyar gazdaság mutatói, a kormányzati bevételek. De akkor nem értjük ezt a visszafogottságot. Miért csak háromszorosára? Ettől még a radikálisan mérsékeltek sem jönnek tűzbe. Legyen tízszeres a béremelés. És lehetőleg ne a közszféra leépítésében gondolkodjunk, hanem felduzzasztásában, hiszen a mindent megoldó állam és jóságos miniszterelnöke átveszi és megörökli Orbán államosított rendszerét, ahol még a sportszövetségek is állami kézbe kerülnek. Mindezt szörnyülködve nézi a magyar értelmiség gondolkodásra képes és hajlamos része, akiket ez a párt 2014-ben belerángatott a kollaborációba és egy megsemmisítő vereségbe, majd legitimálta a diktatúrát "nincs kompromisszum" felkiáltással. Ide vezet a hazugság, az elvtelenség, a legitimáció a rendszer bojkottja helyett, gondolhatják azok, akik nem képesek dialektikusan gondolkodni. S ez még nem a végállomás. A Demokratikus Koalíciót nem szabad lebecsülni, mert egy dologra minden körülmények között képes lesz: hogy csírájában fojtson meg minden valódi demokratikus ellenállást, és tűzzel-vassal ellehetetlenítse a rendszer igazi ellenfeleit. Gyurcsány programelőkészítő röpirata pontosan leírja az Orbán utáni új vezérrel szemben támasztott követelményeket. Ezért óva int attól, hogy bárki kívülről akarjon miniszterelnök-jelöltet importálni. Íme a jövő embere Gyurcsány Ferenc röpiratából: "Modern politika nincs erős leadership, vezetés nélkül. Olyan személy, illetve személyek nélkül, akik sugározzák a vezetés képességét, a stratégiai gondolkodás birtoklását, akik ha kell, mernek konfliktust vállalni, máskor meg kompromisszumot kötni. Olyanok, akik értik és használják a tömeg nyelvét, de szót értenek a vájt fülű értelmiséggel is, akik meggyőzőek a televízióban éppúgy, mint egy tárgyalóteremben. A politika szakma. És nincs más tanulási terepe, mint a közéleti, parlamenti, kormányzati gyakorlat. Kockázatos dolog miniszterelnök-jelöltet importálni. Mert még ha megvan is az összes fenti képessége, két dologgal aligha fog rendelkezni. Sikeres és kudarcos tapasztalattal, mely megérleli a kormányzáshoz szükséges bölcsességet, valamint nem lesz pártja, ezért könnyen bábja lehet a kitalálóinak. Ezért nagy a felelősségük azoknak, akik újra kívülről hoznának miniszterelnök-jelöltet, bár nem állítanám, hogy a kísérlet eleve kudarcra van ítélve." (Ez utóbbi félmondatot nem kell komolyan venni.) Ezt az erős leadership-et volt szerencsénk már egyszer működés közben látni. Ez vezetett az Orbán-rendszerhez. De ismer-e még valaki bárkit ebben az országban Gyurcsány Ferencen kívül, aki megfelelne az általa adott leírásnak? Na, ugye.          


1
1

Szerző