Bartus László: Halálbüntetés - ajándék a népnek

Szerző 1 April 29, 2015

Orbán napirenden tartaná a halálbüntetést, akár az illiberális államot, az antiszemitizmust, az idegengyűlöletet, a rezsicsökkentést,  a bankok és mások vagyonának megcsapolását, mindent, ami kedves a magyar füleknek. Orbán Viktornak ezek a bejelentései nemcsak róla szólnak, milyen gondolatvilága és érzelemvilága van ennek a züllött embernek, hanem a népről is, amelynek ezeket az ígéreteit teszi. Népszerűséget keres, és az igencsak kifejező, hogy mivel lehet népszerűséget szerezni a magyar nép többsége körében.

Norvégiában valószínűleg nem tenne ilyen javaslatokat, mert a fogadtatás enyhén szólva nem hasonlítana a keményen dolgozó magyar nép reakcióira, amely keményen dolgozó magyar nép többet érdemel. Immár a halálbüntetés élvezetét és a gyilkos bosszúvágy édes ízét is megérdemli. Vérszomj van a halálbüntetés helyeslése mögött, az a kényelmetlenül visszafojtott indulat, amely oly szabadon és élvezettel tört föl a magyar keblekből, amikor a Nagykörúton végre lábánál fogva lehetett felakasztani idegen embereket, akikről a tömeg azt sem tudta, kicsoda, vagy mit csinált, aztán lehetett a hulláját rugdosni és köpködni. Boldog szabadság.

A halálbüntetés bevezetésének nincs törvényes lehetősége Magyarországon. A Magyarország által aláírt nemzetközi egyezmények ezt titltják. Ezért mondhatnánk azt, hogy a halálbüntetés tervének lebegtetése kizárólag politikai célokat szolgál, hangulatkeltés és uszítás, a Jobbik semlegesítésének téves kísérlete, de ha belegondolunk abba, hogy az Orbán-rezsim eddig hány törvénytelenséget volt képes elfogadtatni az Európai Unióval és a transzatlanti közösséggel, akkor cseppet sem biztos, hogy Orbán felvetése csupán handabanda. Ezek képesek arra, hogy megtegyék, az Unió pedig képes arra, hogy ezt némi morgolódás kíséretében tudomásul vegye. Ha nem így lenne, Magyarországot már régen ki kellett volna zárni az Európai Unióból, a demokratikus országok közösségéből, mert ott az orbáni önkényuralomnak semmi keresni valója nincs.

Hogy Magyarországon milyen lenne a halálbüntetés intézménye, azt nem ecsetelnénk, mert nincs olyan korhatáros karika, amely kellő védelmet nyújtana a kiskorúaknak. Amerikában is nagy vita a halálbüntetés, és ahol érvényben van, ott is nagyon megfontoltan és alapos bizonyítás után alkalmazzák, rendkívüli esetekben. De a halálra ítéltek így is évtizedekkel élik túl a siralomházban a halálos ítéletüket. Garanciális szabályok vannak arra nézve, hogy tévedéseket kiszűrjenek. Namármost, a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát és az igazsághoz viszonyított találati arányát figyelembe véve a magyar állam több ártatlan embert gyilkolna meg néhány év alatt, mint a legvadabb amerikai sorozatgyilkos. Magyarországon pedig az ítéletek végrehajtásával nem várnának tizenöt évet, hanem napokon belül végrehajtanák, hogy a társadalmi igazságérzetnek nevezett bosszúvágyat és a kívülállók vérszomját mielőbb kielégítsék. Egy-egy akasztás bekerülhetne a politikusi eszköztárba, a narancsosztás és a rezsicsökkentés mellett, a közérzetjavító és figyelemelterelő intézkedések sorába. Az, hogy tévedés történt, annyi felháborodást sem okozna, ha kiderül, mint a vasárnapi boltbezárás. Így járt az ember, felakasztották. Volt rá ideje.

Egy másik szempontot sem hagyhatunk figyelmen kívül, amikor az Orbán diktatúra sötét figuráira tekintünk, hogy ez a bűnszervezet pillanatokon belül kitalálná, miután bevezették a halálbüntetést, hogy az ő érvénytelen és törvénytelen alaptörvényük megsértése, a kereszténydemokrata néppárt valamennyi katolikus bálványának nem megfelelő tisztelete, szűzmária megsértése, szintén halálbüntetést igényel, mert a magyar nép megsértését jelenti. Nem beszélve a kedves vezető és az alvezetők megsértéséről, akik így együtt a világ bármely országában (Kolumbiát leszámítva) fejenként harminc év börtönt kapnának indulásként. Az ő megsértésük, kemény munkával megszerzett milliárdjaik emlegetése, jogosan kiált halálbüntetés után.

Az Unió vezetői jó lesz, ha vigyáznak, mert az elmúlt években a törvények gyenge számonkérési kísérleteivel sorozatban megsértették a magyar népet, akit Orbán Viktornak hívnak, ezért mostantól akár halálbüntetésre is számíthatnak, ha kifogásolni merik a sajtószabadságot. Egy dologban biztosak lehetnek: ha Orbán klerikálfasiszta diktatúrájában bevezetik a halálbüntetést, azt végre is hajtják. Nem tűnik el a Dr. Kotász.




1
1

Szerző