Markó Beáta: Ne lopj!

Szerző 1 May 19, 2015

Mária országában nyilván senkinek sem kell magyarázni a tízparancsolat nyolcadik, ne lopj parancsolatát. Március közepe óta, amióta végre senkit nem kényszerítenek a vasárnapi bevásárlásra, az értelmetlen lötyögésre a különböző plázákban, még több idő jut a templomba járásra és erkölcsi kérdések elmélyült tanulmányozására. A Paralimpiai Bizottság elnöke szorult anyagi helyzetében természetesnek vette, hogy a szövetség állja devizahitelének 3 milliós végtörlesztését. Valószínűleg az utóbbi hetek lelki önmagába fordulása azonban arra késztette, hogy – igaz, némi noszogatásra – visszafizesse ezt az összeget, bár bizonylatot nem láttunk róla. Persze, hiba lenne részünkről a pénz elfogadását lopásnak minősíteni, hiszen nyilván abszolút törvényszerűen zajlott, és ha véletlenül nem létezett volna korábban ilyen törvény, akkor rugalmas országgyűlésünk egy perc tizenhat secundum alatt hoz egy visszamenőleges hatályú törvényt, s máris legálissá válik a rokkantak és mozgássérültek megrövidítése. Mert Mária országában kétféle lopás létezik: a törvényszerű nagy értékű és a törvényellenes kis értékű. Emlékszünk arra a rádiós médiamunkásra, aki egy rúd szalámit lopott, mely súlyos bűne miatt azonnal elbocsátották munkahelyéről és a karrierje kettétört. Tettéért vezekelnie kellett. A betegség vagy baleset miatt rokkanttá vált, ám mégis majdnem teljes életet, de legalábbis értelmes életet élni akaró sportolókat az adófizetők pénzéből és némi szponzori segítséggel támogatják, nagyon helyesen. A paralimpikonok számos érmet nyertek különböző olimpiákon és sportversenyeken, ezzel is öregbítve országunk hírnevét. A sikereknek örül a Paralimpiai Bizottság elnöke is, aki a 2012-es londoni paralimpián a magyar csapat eredményes sportteljesítményéért 17 milliós jutalomban részesítette saját magát, természetesen száz százalékig törvényszerűen. Zsolt elnöktől – aki fiatal és szemmel láthatóan fizikailag egészséges – nem kívánhatjuk, hogy ne adj isten villamosra, buszra vagy gyúlékony 3-as metróra szállva utazzon, nem várhatjuk, hogy a lábát koptatva, gyalog közlekedjen, ezért a rokkant sportolóknak szánt keretből biztosítanak számára egy 9 milliós autót is. Természetesen ezt sem nevezhetjük lopásnak, hiszen csakis legális eljárásról lehet szó. Pusztán egy apróbb, kellemetlen fogalmat szeretnénk felemlíteni a bizottsági munka fáradságos feladatait ellátó elnöknek, úgy hívják: erkölcs. Nem szép dolog a 8. parancsolatot figyelmen kívül hagyva és megszegve embertársainkat meglopni, de mozgássérült, beteg embereket megrövidíteni, különösen kifinomult erkölcsi érzékre vall. Ha ideje engedi, ezen eltöprenghetne ő is, például, amikor a szövetség által, a paralimpikonoknak járó pénzből kapott luxusautójának puha bőrülésén, halk zenét hallgatva ringatózik. Óvatos, biztonságos közlekedést kívánunk neki, nehogy egy hajtűkanyarban megcsússzon, nehogy tolószékbe kényszerüljön, és ha sportolni kezdene, nehogy olyan paralimpiai elnökkel találja szemben magát, aki a sportolóknak elkülönített anyagi forrás egy részét saját magára költi. Persze teljesen jogszerűen.


1
1

Szerző