Neymar és a frusztráció

Szerző 1 June 01, 2015

A spanyol kupa döntőjében érdekes jelenet zajlott az utolsó percekben. A biztos Barcelona győzelem láttán elveszítette a fejét az Atletico Bilbao csapata, amikor Neymar egy szivárványcselnek nevezett sarkos emeléssel akarta elvinni a védő mellett a labdát. A Bilbao játékosai odaszaladtak, lökdösni kezdték Neymart, kevés híján megütötték. A játékvezető képtelen volt rendet tenni, Xavi védte meg Neymart a veréstől. Egyes magyarázatok szerint Neymar "megalázta" az átemelős csellel a védőt, a bíró neki adott sárga lapot, azt nem tudni, miért. Az eset túlmutat önmagán. A tehetség és a sikertelen frusztráció találkozása volt a jelenet. Semmi nem tiltja, hogy valaki szivárványcsellel vigye el a labdát. A Bilbao védőjének 90 perc állt a rendelkezésére, hogy bármelyik pillanatban, amikor neki jólesik, Neymar vagy bármelyik ellenfele mellett szivárványcsellel trükközzön. A mérkőzésnek több szenzációs pillanat is volt, amikor például Messi öt Bilbao-játékos mellett/között vitte el a félpályáról a labdát a 16-oson belülre, és onnan berúgta. Ez sokkal megalázóbb volt, mint Neymar szivárványcsele, amely egyébként jó próbálkozás volt, azon a szűk helyen nem lehetett másképp elvinni a labdát. Átemeléssel kellett próbálkozni, ha nem akarta az ellenfél hasán keresztül rúgni. Ennyi erővel Messit is fel lehetett volna pofozni a "megalázó" góljáért. De volt egy másik nagyon "megalázó" jelenet, éppen Neymar gólja. Messi, Suarez és Neymar úgy kipasszolta a Bilbao védelmét, ahogy gyerekek között a grundon szokás. Minimum hasbarúgás járt volna ezért a "megalázásért". A sport remekül mutatja meg az emberi karaktereket. A Barcelona sztárjai nem nagyképűsködtek, hanem tették a dolgukat alázattal, de ők ennyire jól játszanak. Ennyivel jobbak, mint az ellenfeleik. A tehetségtelen frusztrált ember, amikor találkozik egy nála sokkal jobbal, nem ismeri el a másik tudását, nem értékeli az istenadta tehetségét, amellyel százmilliókat szórakoztat, hanem fizikai erővel támad rá, legszívesebben agyonverné. Ha két zseni között esik meg a jelenet, nevetve ölelik meg egymást, és gratulálnak a másiknak. De egy tehetségtelen frusztrált ember ölni tudna érte. Ez az indulat szabadult fel a kristályéjszakán, az "eretneknek" bélyegzett igazi hívők máglyája mellett, Auschwitz poklában, a barbár gyilkosságokban.A világ legnagyobb tragédiáit és pusztításait olyan emberek követik el, akik valami nagyravágynak, de a tehetségük nincs meg hozzá. Mennyivel szebb lett volna  avilág, ha Hitler tehetséges festő, vagy nem hiszi magáról, hogy tehetséges, ha Goebbels zseni író, vagy ha nem, akkor nem képzeli annak magát. Ennek ősmintája az, amikor Káin megölte Ábelt. A tehetségtelen, sikertelen, de nagyravágyó ember frusztráltsága nyilvánul meg abban is, amikor valaki rátámad a nyugati liberális demokráciákra, amikor gyalázza őket, amikor a hanyatlásukat, az alacsonyabbrendűségüket emlegeti, a pusztulásukat jövendöli. Legszívesebben lebombázná őket.Nem tudja elviselni, hogy naponta szivárványcsellel viszik el mellette a labdát. Dee a pocakos futballisták már csak így járnak. Mennyivel jobb lenne Magyarországnak, ha Orbán tehetséges futballista lett volna, vagy legalább nem hiszi azt, hogy ő az. Ha Orbán tehetséges politikus lett volna, aki helytáll a versenyben, vagy ha nem, legalább nem képzeli azt, hogy ő egy született császár, akinek egy trón jár. Ha nem akarja bebizonyítani, hogy mégis ő a legjobb. Akkor nem számolta volna fel a szabad versenyt, az egyenlő feltételeket, akkor nem rugdalná bokán az Európai Unióban a nála tehetségesebbeket és szerencsésebbeket. A civilizált liberális demokráciák nagyjából úgy viszonyulnak az Orbán-rendszerhez, mint Neymar sarkalása a lassan forduló Bilbao védelméhez. Ez a különbség, és nincs rá a tehetségtelen frusztrált irigy embernek más válasza, csak a durvaság. https://www.youtube.com/watch?v=hXsOZ8OEtjM


1
1

Szerző