Para-Kovács Imre: A tenyeredből eteted őt

Szerző 1 January 07, 2016

(Mi a neved, zsidó? – a második rész) Elméletileg persze egyszerűen hangzik: vannak ezek a békés, együgyű antiszemiták, akik szeretik a hazájukat, rendesen dolgoznak a gyárban vagy a nagyáruház raktárán, és ha nem piszkáljuk őket azért, mert történetesen irracionális gyűlöletet éreznek a zsidók iránt, akkor majd ránk fognak szavazni. Gondolta a miniszterelnök, és az ő gondolata olyan, hogy abból valóság lesz, még ha ehhez a teret és az időt egyszerre kell meggörbíteni. Erre van Széles Gábor. De nem akarom elhülyéskedni. A passzív és lappangó antiszemitizmus, és minden rasszista, etnicista, homofób elfogultság, meggyőződés, téveszme csak addig passzív és lappangó, amíg az alanyok észre nem veszik, hogy nincs már kerítés, nyitva vannak a kapuk, és senki sem köpi le őket, ha baromságokat üvöltöznek vagy írnak. Attól a perctől kezdve, hogy nem félnek a törvény szigorától vagy embertársaik megvetésétől, azonnal kiszabadulnak a köztérbe, és a nyilvánosság elsődleges fórumain fröcsögnek, osztják az észt, az első vonalból üvöltik bele a sötétségbe a gyűlöletet. Ez már önmagában tragikus, de emellett fel- felpillantanak a hatalom csúcsaira és megerősítést várnak onnan, de legalább valami apró gesztust, hogy jól csinálják, ez az igaz út, ők kimondják, amit a kormányzók gondolnak, mintegy elvégezve helyettük a piszkos munkát, aztán esetleg leesik valami, egy-egy Nyírő újratemetés, Prohászka Ottokár középiskola, Hóman-szobor, Wass Albert művelődési ház. Nem nagy dolgok ezek, kis botrányokkal, értelmiségi tiltakozásokkal, mémekkel és elszigetelt undorodással, de összességében megerősítik hitében az antiszemitát: itt aztán véget ért a zsidók uralma, kicsorbult a világméretű zsidó összeesküvés mérgezett tőre, már csak a chemtrail maradt nekik, de az sem sokáig. Mert az antiszemitákat etetni kell, folyamatosan és gondosan, különben visszamennek a Jobbikhoz, az pedig tragédia lenne a Fidesz szempontjából. De a sunnyogó rehabilitáció és a kétértelmű magyarázkodások csak ideiglenesen fogják be a zsidózásra programozott pofákat, nekik előbb-utóbb zsidótörvények és pogromok kellenének, addig pedig nem fog elmenni a kormány (ahogy a Jobbik sem, amiért majd sokan csalódnak benne, ám sebaj, a harmadik vonalban ott várakoznak a nyíltan náci csoportocskák ugrásra készen). Sőt, kirívó esetekben kénytelen beavatkozni, azaz például főrabbit leköpni nem lehet, ilyen esetben a köztársasági elnök látogat, illetékes senki felháborodik, az üzenet pedig átmegy: főrabbihoz nem nyúlunk, tessék csak általában zsidózni, nem konkrét személyekre lebontva. A hatályos törvényeket is be kell tartani, tehát ha valaki annyira hülye, hogy nyíltan tagadja a holokausztot, azt a még mindig független bíróság el fogja ítélni (400 nap fogház vagy 800 000 forint, épp a minap, és ez szerintem korrekt ítélet), így aztán folyamatosan borotvaélen táncol a kormány és az antiszemiták jó kapcsolata. Csak rövidtávú megoldások léteznek, de azok léteznek: a kormány minden erejével azon van, hogy legalább 2018-ig, a választásokig elhitesse ezekkel az agyhalottakkal, hogy azonosak a céljaik, az antiszemiták, rasszisták, homofóbok és egyéb szerencsétlenek pedig folyamatosan kapjanak valami koncot, néha egy szobrot, néha egy újratemetést. Undorító időszak ez, ráadásul nincs olyan kifutása, amit üdvözölhetnénk, mert amikor zsidófaló honfitársaink észreveszik, hogy át lettek verve, megerősödve és irtózatosan dühösen fognak keresni egy új erőt, amelyik támogatja őket harcukban, amit a valóság és az értelem ellen vívnak több-kevesebb sikerrel. A gyűlölet sohasem elégszik meg látszateredményekkel, mert a gyűlölet vért akar, felgyújtott menekülttáborokat, lerombolt zsinagógákat, fegyverrel megszórt cigánytelepek és rettegő, összevert melegeket. Ezzel játszadozik most a Fidesz, és ezzel játszadozott eddig minden magyar jobboldali párt. Ezért képtelenek komolyan venni az európai kereszténydemokraták, konzervatívok a magyarokat, mert olyan csapdában kapálóznak, olyan kínos és elavult nézeteket hangoztatnak, és olyan büdösséget árasztanak, amit odaát a nyugati részen már el is felejtettek, illetve visszakergettek és elszigeteltek. A német és angol állatkertek lakóinak hangján szólalnak meg a magyar konzervatívok, ami eleinte ugyan nevetséges, de ha ez a hang felerősödik, akkor már bosszantó. Bosszantó, mert Nyugat-Európa eddig megvetett és karanténban tengődő régi és új nácijai megerősítést kapnak, biztatást és hivatkozási alapot, ettől pedig minden nyugati konzervatív és keresztény undorodik. Amikor azt halljuk valamelyik főretardálttól, hogy Európában a jobboldalt is a nemzetközi liberális- kommunista-összeesküvés rángatja dróton, akkor tulajdonképpen azt mondja, hogy elpuhultak ezek a német, francia, angol konzervatívok, mert már nem is utálják a melegeket, zsidókat, cigányokat, idegeneket. Bezzeg a mi csodálatos kormánypártunk és a német, francia, angol nácik megértették az idők szavát. Így aztán mi mutatunk utat az egész világnak, és ha tervünk sikerül, akkor Európában mindenütt fasiszta, falangista, klerikálnáci és egyéb szélsőjobboldali kormányok lesznek, akik majd szentként tisztelik szeretett vezetőnket, aki törte nekik az utat. Ezzel szemben a valóság általában az, hogy jönnek a liberális demokráciák és lebombázzák az ilyen álmokat dédelgető országokat, de ha nem is bombázzák, akkor hátraküldik a sor végére, hogy kezdjék elölről a tanulást, levelezőn vagy estin, de baromi gyorsan, mert Európában nincs és nem is lesz helye ezeknek a fattyaknak. Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán persze így is szívesen lát minket, de könnyebben is besértődnek, és akkor villámgyorsan eljár a kezük. Aki két könyvnél többet olvasott életében, az tudja, hogy nácikkal nem haverkodunk, náciknak nem gazsulálunk. Aki pedig nem, azt megtanítják a nagyfiúk.


1
1

Szerző