Bartus László: Magyaroknak épül a kerítés

Szerző 1 June 17, 2015

Amikor évekkel ezelőtt az Amerikai Népszava megírta, hogy Orbán rendszere le fogja zárni a határokat, akkor szélsőségesnek nevezték, szerény személyemet egyszerűen csak hülyének nyilvánították. Annyira elképzelhetetlen volt, mint ahogy az is, hogy eltörlik az Alkotmányt, de most már körvonalazódik ez is. A menekültkérdésre hivatkozva első lépésben lezárják a szerb határt, aztán majd jön a többi. Szeretném visszaidézni ezekből a jövőre vonatkozó figyelmeztetésekből, hogy nem csupán a határok lezárását vízionáltuk, hanem azt is, hogy az Orbán-rendszer humanitárius katasztrófával, polgárháborúval, vérrel és menekültáradattal végződik. Nem lehet más a vége, kódolva van a rendszer ideológiájában. Ez az ideológia mindig ölt, ezúttal sem lesz másképp. De ezek a menekültek nem külföldiek lesznek, hanem magyarok. A sors fintora lesz, hogy a menekültproblémára legérzéketlenebb és legembertelenebb választ adó magyarok lesznek Európa legnagyobb számú menekültjei. A magyar menekültek száma már most is nagy, csak nem menekülteknek hívják őket, pedig azok. Jelentős részük a rendszer miatt hagyja el Magyarországot, mert nem tud ilyen borzalmas légkörű és mentalitású országban élni, ahol minden hazugságra és a gyűlöletre épül. Más részük pedig gazdasági menekült, mert az orbáni unortodoxia statisztikái mögött nyomorgó tömegek, lecsúszott egzisztenciák, kilátástalan sorsok hömpölyögnek. Orbánnak a menekültprobléma úgy jött, mint egy falat kenyér. Két legyet üthet egy csapásra. Támogatókat tud szerezni az idegengyűlölet felkorbácsolásával a vendégszeretetéről híres magyar nép körében, és elkezdheti lezárni a határt, méghozzá a többség egyetértésével. Nemcsak a lóláb, hanem az egész ló kilóg. Az a menekültáradat, amely Európát állítja komoly nehézségek elé, amely nehézségekhez az Unió támogatásából élő Magyarország egy ujjal sem kíván nyúlni, nem érinti Magyarországot. Az Afrika belsejéből érkező menekülthullám Görögországot és Olaszországot veszi célba. Ebből nagyon kevés jut Magyarországnak, legfeljebb átutazóként, akik annyira tájékozatlanok, hogy az emberevők földjén át akarnak a civilizáció országaiba jutni. Ők csupán hivatkozásul szolgálnak a szennyes játszmában. Magyarországot leginkább nehézsorsú koszovói menekültek nézik ki maguknak, de ez a hullám meg sem közelíti az európai menekültkrízis adatait. Még akkor sem, ha az utóbbi időben nőtt a számuk. Erre sem szakmailag, sem emberileg, sem pénzügyileg nem a szögesdrót és a négyméteres kerítés a válasz. Ez teljesen látható, ez a kerítés nem ellenük épül. Ezért a problémának csupán a felszíne Magyarország nemzetközi megítélése, amelyen ez már nem sokat ronthat. Hőzönghetnek a magyarok, mint az észak-koreai rezsim, de a nyugati civilizációban a félázsiai országukat egy kulturálatlan, fasisztoid országnak tartják, és ezért kizárólag ők maguk felelősek. Nemcsak Orbán, hanem az állítólagos "ellenzéke", és a szabadságszerető magyar nép, amely ezt a kis felcsúti fasisztát eltűri és támogatásában részesíti. Nem mentség, hogy élnek ott dolgozók, költők is, csecsszopók bűntelen, mert a dolgozók és a költők értelme azonos a csecsszopókéval, és semmi esély, hogy ez valaha megnő. A magyar értelmiség - különösen az agyonajnározott és vakon követett hangadói - csődtömeg. Magyarország jó hírnevének ez a lépés már semmit nem árt. Magyarországnak nincs jó hírneve, Puskás Öcsivel nem lehet mindent elintézni. Ezért ennél sokkal nagyobb probléma az, hogy a szögesdrót nem a koszovói menekülteknek épül, hanem a magyaroknak. Ez a szögesdrót nem fog megállni a szerb határon, hanem lesz majd a magyarok többsége által támogatott indok arra, hogy egész Magyarországot bekerítsék vele. Mindez véletlenszerűnek tűnik majd, holott a NENYI kihirdetésekor benne volt a szisztémában. Az Orbán-rendszert nem csak a felcsúti stadionnal, hanem a vérrel, a polgárháborúval, a féktelen gyűlölettel, a határok lezárásával együtt vette meg a magyar nép, mert ezek elválaszthatatlanok tőle. Implicite benne vannak, mint pörköltben a paprika. A liberális demokráciák türelme végtelen, nem fizetnek Orbán országának gonosszal a gonoszért, az ördögi rendszerre keresztényi türelemmel reagálnak, de azért azt borítékolom, hogy ezek után nem lesz kellemes Európában magyar menekültnek lenni. Ahogy a magyar rezsim idegenellenes intézkedései nem teszik túl szimpatikussa a jelenlegi magyar "menekülteket" sem. Az egészben a legkiábrándítóbb az lesz, hogy azok lesznek az első igazi magyar menekültek, akik a rendszer bősz támogatói voltak. De addig még sok víz lefolyik a Dunán, és sok pálinka Orbán torkán. Akinek csak annyi esze van, mint egy hangyának, az ezidő alatt elhagyja ezt a gyilkos ideológiákkal felperzselt földet. Magyarország fekete lyuk az európai civilizációban. És ezen a romkocsmák sem segítenek. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy ezt meg lehetett volna időben állítani és akadályozni. Ne vesszen el a kollektív emlékezetből ez, és az ezzel kapcsolatos felelősség se tűnjön el az éji homályban. Amíg volt Alkotmány, amíg nem alakították át a puccsisták a sarkalatos törvényeket, Magyarország ellenállhatott volna a jog alapján. Ekkor bizonygatta Bolgár György a Klubrádióban, hogy ez nem diktatúra, ekkor mondta Mester Ákos, hogy "egykori kollégánk túlmozogja magát Amerikában", bár belőle nézem ki egyedül, hogy idővel belássa és elismerje tévedését, mert őt legalább nem egzisztenciális megfontolások vezették. És sorolhatnám, náluk vannak rosszabbak is. Akkor támadt fel a baloldali gyűlölet az Amerikai Népszava ellen, amikor megírtuk, hogy lehet választani: vagy az ATV vagy a szabadság. Vagy rádiózgatunk és tévézgetünk a rendszer legszilárdabb támaszait jelentő Klubrádióval és ATV-vel, és hagyjuk, hogy a kollaboránsok belekonszolidáljanak az Orbán-rendszerbe, vagy kiállunk az Alkotmányunk szellemében a szabadságért. A magukat liberális demokratáknak nevező nézők és hallgatók továbbra is nézői és hallgatói maradtak az őket körülvevő világnak, ahogy ezután is csendben végignézik, ahogyan rájuk zárják az ajtót. A gőz levezetésére szolgáló Klubrádió és ATV megtette a maga hatását, a benne szereplők önmutogatási és szereplési vágya kielégült, az Orbán-rendszertől megkapták a pénzüket azok, akik ezeket a műsorokat és az ország elaltatására szolgáló produkciókat előállították. Jó munkát végeztek, jön a határok lezárása. A magukat "demokratikusnak" és "liberálisnak" nevező álellenzéki pártokról nincs mit mondani. A produkció nyilvános, sikerült kivégezniük, megfojtaniuk vagy lejáratniuk minden alulról jövő civil kezdeményezést, ami a pénzüket, a megélhetésüket, a kedvezményeiket és a szereplési vágyukat veszélyeztette volna. Első számú felelősei mindannak, ami történik, miután az alkotmányos rend megdöntése után az Orbán-rendszert ők legitimálták. Nélkülük ez a "műsor" nem jöhetett volna létre. Legnagyobb áruló a Demokratikus Koalíció, amely egyedül ígérte azt, hogy a rendszer igazi ellenzéke lesz, aztán beállt a kollaboránsok közé, és tartja a markát Orbánnak. Felesküdtek a diktatúrára. Kész. Megszűntek demokratikus párt lenni, minden más csupán hazugság. Lehet toporzékolni, elvtársak, akkor is így van. Odáig süllyedtek, hogy visszhangozzák annak az álellenzéknek a hazugságait, amelyből kiváltak, amelytől a megalkuvás nélküli liberális demokratikus elvek képviseletének ígéretével megkülönböztették magukat. Ezeket az elveket azóta mind látványosan elárulták és feladták, hazudnak, mint a vízfolyás. Ebben a helyzetben, ahova lavírozták magukat, nem is tehetnek mást. Ezen nem segít a szánalmas és unalmas "gyurcsányfóbia" kórus, és még az sem, hogy Orbán az Altus és egyéb történetekkel segít felszínen tartani a DK megbonthatatlan Vezérét. Szüksége van rá, mint egy falat kenyérre, mert amíg Gyurcsány a topon van, Magyarországon ellenzék nem lesz. Arról ő gondoskodik. Az összefogásra nagy szükség lenne, de nem arra az összefogásra, amire ezek összefognak. Összefogni éppen az ellenkezőjére kellene, a kollaboráció ellen, a legitimáció ellen, a rendszer elfogadása ellen. Ezért hazug és hamis az álellenzéki összefogás. Ők a pénzért fognak össze. Egy igazi rendszerellenes összefogásnak már ellenük is össze kellene fogni. Amíg ők kisajátíthatják a rendszer ellenzékének pozícióját, és azt a látszatot tudják kelteni, hogy ők a rendszer ellenzéke, addig Magyarországon szabadság és demokrácia nem lesz. Az a hiedelem, hogy a parlamenti álellenzék liberális és demokratikus lenne, valamint ők az Orbán-rendszer ellenzéke, ugyanolyan szemfényvesztő hazugság, mint az, hogy Orbán rendszere demokratikus. Orbán és parlamenti álellenzéke egységet alkot. Egy egésznek az egymást kiegészítő két oldala. A leghangosabb támogatói köre a Demokratikus Koalíciónak van, mind az ellenzéki érzelmű polgárok, mind a liberális értelmiség körében, mert az ő lelkiismeretük a legkevésbé tiszta. Ezért nekik kell a leghangosabban kiállniuk amellett, ami ellen korábban szónokoltak, és ami ellen létrejöttek. Gyűlölködésük hőfoka emiatt eléri a másik hazugságban levő tábor, az orbáni csőcselék gyűlölködésének hőfokát. Meg kell magyarázniuk a megmagyarázhatatlant, védeniük kell a védhetetlent, ezért hangosak, mint akik félnek az igazságtól. A sznoboknak pedig szaladniuk kell a lefizetett véleményvezérek után. Ezért nincs semmi ellenzéke az Orbán-rezsimnek. Magyarország védtelenül áll határai lezárása előtt. De ők soha nem vallhatják be, hogy tévedtek, hogy hazudtak, hogy legnagyobbat akkor tévedtek, amikor a bálványozott hazug vezérüket az árulásba is követték. Lehet hőzöngeni, és rázni a kerítést, de az igazság attól még igazság marad. Az eredmény önmagáért beszél. Aki kereste és megtalálta a számítását az Orbán-rendszerben, megnyugtatta magát a rendszer tudatos konszolidációja láttán. Nem kell kiállni az igazságért, nem kell veszélyeztetni egzisztenciát, jó hírnevet, személyes szabadságot. Kicsit kevesebb a pénz, kicsit be kell fogni az orrot, de még az Unió tagjai vagyunk, el lehet menni Párizsba és Londonba, még ha nem is lehet ezeket összetéveszteni - a Vezér akarata szerint - Budapesttel. Ez öngyilkos filozófia. Az egész rendszer a "húzd meg-ereszd meg" ciklikusságában épült. Miután kiépült a rendszer, Orbán nagyon okosan hagyta, hogy olyan látszat legyen, mintha ez egy konszolidált demokrácia lenne. Lázadni is lehet a Vezér ellen, még egyházakat is be lehet jegyezni. Felejtse el mindenki a fasiszta alaptörvényt, az egész fasiszta rendszert, legyen az egész olyan, mintha ez egy normális állapot lenne. És így lett. Ma már senki nem emlékszik arra, hogy itt egy másik rendszert hoztak létre. Az államellenes bűncselekmény szóba sem kerül. Sikerült mindent elfelejtetni. Ebben Orbán biztosan számíthatott az érdekeit kereső értelmiségre, a mellébeszélő megmondó emberek hadára, a kilóra megvett álellenzékre. Olyanok képviselik a jogállamot, a liberális demokráciát, akik naponta repdesnek a megtartott baloldali kifizetőhelyekre. Mészáros Tamás hogyan képzelte, hogy a tiszta jogállam és a liberális demokrácia mellett úgy szónokol, hogy közben egy párt frakciója is fizeti? Azt hiszik, hogy ez nem számít? S még hány ilyen van? Ki miből él? Ezek az emberek irányítják a közvéleményt? Ezek hülyéznek engem? Itt tartunk. Ez egy újabb fontos állomás. Lesz egy kis hőbörgés a börtön udvaron, lesz kis gumibotozás, aztán mindenki elhallgat. Ha megépült a kerítés egyik darabja, akkor lesz újra egy kis konszolidációs szünet, lesz egy kis rum, lehet kicsit pofázni, ahol kell, ott emelik a fejadagokat. Aztán megyünk tovább egészen a véres végkifejlet felé, amikor ez a rendszer megmutatja igazi arcát. A rendszer nem akkor lesz fasiszta, amikor először erőszakot alkalmaz, amikor elkezdi az idegen érdekek hazaáruló ügynökeit üldözni, hanem kezdettől fogva az volt. A gyilkos cápa nem akkor válik gyilkos cápává, amikor leharapja az első áldozat testét derékban, hanem a születése pillanatában. Ez a természete. Ezt tagadta/tagadja le a magyar álellenzék, értelmiség, baloldalinak és "függetlennek" nevezett sajtó, miközben gondosan hallgat arról, hogy belőle él, és nagyon vigyáz arra, hogy ezt a megélhetését ne veszélyeztesse. Ettől a gyilkos cápa előbb-utóbb gyilkolni fog.

*

Engedjenek meg egy személyes megjegyzést a végén. Minden lépésről lépésre megvalósul, amit ezeken a hasábokon írtam. Nem azért, mert ennyivel okosabb lennék, hanem azért, mert nem vagyok túl közel az eseményekhez, egy demokratikus országból tekintek rá, és innen mindenki így látja. Nincsenek egzisztenciális érdekeim, egyéb megfontolásaim a nyers igazsághoz képest. Ha az ország demokratáinak hangadói hasonlóan az igazság elkötelezettjei lennének, nem számítanék a távolban is deviánsnak, ahogy otthon is annak számítottam. Itt a legnagyobb élményem az volt, amikor először idejöttem, hogy itt nem vagyok deviáns. Mindenkinek természetes, ahogy gondolkodom. De a farizeusok mindig gyűlölnek. Akik elhagyják az igazságot, azok mindig azokat utálják legjobban, akik nem hagyták el. Nem akarom Jézushoz hasonlítani magam, csupán a történetben sűrűsödő filozófiai igazságra utalok azzal, hogy a farizeusoknak először Jézust és a prófétákat kellett megölniük. Akik nem lettek képmutatók. Az elnyomó rómaiak segítségét igénybe véve ölték meg őket. Aztán a rómaiak legyilkolták őket is, és megszűnt az önálló állam. Borzasztóan rühellem ezt a szerepet, utálom ezt a helyzetet, nehezen viselem az igazság miatt rám zúduló hazugságokat, mocskolódást és gyűlöletet, amit a nevemre hordanak, de nem tudok a farizeusokkal tartani, és nem tudom az igazságot sem elhallgatni. Azzal védekezem, hogy inkább nem írok semmit. Személyválogató és bálványimádó sem vagyok, ez eleve kizárja a közös nevezőt. Van egy maradék, aki nem tart a farizeusokkal. Ők talán értik, miről beszélek. Nincs a rossz döntéseik miatt a lelkiismeretük beszennyezve. Már csak nekik írok. Néha.      


1
1

Szerző