Bartus László: Ellentétes-e a liberalizmus a kereszténységgel?


Szerző Amerikai Népszava June 14, 2016

Bartus László: Ellentétes-e a liberalizmus a kereszténységgel?

 

Manapság az egyik legfontosabb kérdés, hogy a liberalizmus valóban a kereszténység ellentéte-e? Ma a legtöbb autokratikus és antiliberális törekvés arra hivatkozik, hogy keresztény, és a keresztény értékeket védi. Vajon ellentétben állnak-e a valódi kerestzény értékek a liberalizmussal? Liberalizmus alatt természetesen a felvilágosodás eszméit, a klasszikus liberális emberi jogokat értjük, amelyeket lényegüket tekintve az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata tartalmaz

Ennek kiindulópontja, hogy minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad, a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak. Magában foglalja a törvény előtti egyenlőséget, a sajtó- és a vallás szabadságát, a közteherviselést, a hatalmi ágak szétválasztását, az egyéni jogokat, amelyek alapelve az, hogy "a szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg".

Nincs egyetlen kivételezett csoport vagy ideológia sem, amely magát a "közjóval" azonosítaná, s erre hivatkozva korlátozná mások szabadságát. Továbbá "senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti". Ez magában foglalja a vallástalanság jogát és a erkölcs szabad megválasztásának jogát is. Ha valami nem ütközik törvénybe, azért senkit háborgatni nem lehet. 

Nagyon fontos kitétele a Nyilatkozatnak, hogy "az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs". Ennek alapján megállapítható, hogy az Orbán-rendszer alkotmányos vagy nem, van alkotmánya vagy nincs. Ezek tehát nagyvonalakban a legfontosabb liberális alapelvek.

A kereszténység és a liberalizmus szembeállításának oka az volt, hogy a felvilágosodás ezekkel a liberális elvekkel, az egyéni szabadság elsődlegességével, a vallásszabadság és az egyéni szabadságjogok biztosításával, megszüntette a katolikus egyház uralmát az egyének lelkiismerete és polgári jogai felett. A felvilágosodás és a liberalizmus bűne az, hogy az egyénnek szabad választást adott, mind vallási, mind polgári értelemben.

A kérdés az, hogy a Bibliában található kereszténység ellentétben áll-e a liberalizmus alapelveivel és az egyéni szabadsággal? Az emberek többsége pozitívan viszonyul a kereszténység fogalmához, mert Istennel és a megváltással azonosítja, ezért hajlamos arra, hogy a kereszténység nevében fellépő vallási szervezetet és annak érdekeit is azonosítsa a kereszténységgel. Ezért elfogadja, hogy ennek a vallási szervezetnek az elveszített uralmát és előjogait "a" kereszténység elleni támadásnak tekintse.

A Biblia azonban nincs ellentétben az egyéni szabadsággal. Az Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozata felhasználta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának szövegét is, amely szintén a felvilágosodás eszméire épült. Eszerint "minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé tartozik az élethez, a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvéshez". Ez az emberi méltóság alapja, amely kifejezi, hogy az ember Isten teremtménye, és képmásának hordozója.

Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, amelynek szabadságot adott, amit soha nem vett el tőle. A szabadságot a Biblia szerint Isten ellensége, a Sátán veszi el az embertől, az nyomorgatja, megalázza, szolgasorban tartja. Isten a szabadság Istene, a megváltó a Szabadító. Jézus azt mondja tanítványainak, hogy evilág fejedelme, az ördög az, aki megkötözi és elnyomja az embereket, aki kényszeríti és nehéz igát ad rájuk. Az Isten országa ellentétes alapelvek szerint működik.

Jézus azt mondja, hogy "a pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és akiknek azokon hatalmuk van, jótevőknek hívatnak". Ez nyilvánvaló hazugság és megtévesztés. Majd így folytatja: "de ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál". Az Isten országában az a legnagyobb, aki szolgája másoknak, nem az, aki uralkodik rajtuk és elnyomja őket. Az elnyomás nem Istentől van. Isten senkit nem kényszerít.

Azok az egyházak, amelyek rá akarják kényszeríteni az emberekre az akaratukat és a tanításaikat, a világnézetüket és az erkölcsi parancsolataikat, s nem adják meg az ember számára a szabad választás és a saját döntés lehetőségét, azok nem keresztény tanokat hirdetnek, és nem az Isten országa szerint járnak el. A kereszténységre való hivatkozásuk hamis. A kereszténység nem elnyomást jelent, hanem szabadítást. A bűn alól sem kényszerítéssel szabadít fel, hanem megadja a szabad választás lehetőségét.

Ezért a liberalizmus nem ellentétes a kereszténységgel, hanem összhangban áll a Biblia emberről alkotott képével. A liberalizmus adja meg a szabad választás lehetőségét, mert a kényszerítés nem használ semmit. A világban együtt nő a jó és a rossz, az egyház feladata Isten kegyelmének hirdetése, amely a bűnöst saját szabad akarata szerint megtérésre indítja. Nem az ítélet, nem a kárhoztatás, hanem a kegyelem az, amely megszabadít. Az emberek szabad döntésük alapján mennek át a Sátán királyságából Isten szellemi országába.

Isten szellemi királyságának fegyverei szellemiek, nem földiek és nem testiek. Nem a fizikai kényszerítés, az elnyomás, a tiltás, az üldözés az eszköze, hanem az igazság, az Ige hirdetése, amely elég erős ahhoz, hogy az embereket fogságban tartó bűn falát lerombolja. Akik fizikai erőt, állami beavatkozást akarnak igénybe venni, akik elnyomni akarnak embereket, mert csak így tudják elképzelni, hogy jó úton tartsák őket, azok nem ismerik, vagy nem bíznak az Isten természetfölötti erejébe, az Igében, amely behatol az ember szívébe, és elvégzi azt a munkát, amiért Isten kiküldte.

Olyan társadalomban, ahol nincs meg az emberek szabadsága, mert vallási elnyomás, emberi tekintélyek, bálványok uralma alatt élnek, sokkal nehezebb megtérni, Istenre hallgatni, mert az emberi tekintély akadálya ennek. Egyházak elnyomása, kényszerítése nem képes igazi megtérésre és újjászületésre vezetni, csak vallásos képmutatókat nevel. A társadalmi liberalizmus az egyetlen ideológia, amely megadja a szabadságot, és az embert visszahelyezi a méltóságába. Ez Istentől van. Azok a társadalmi rendszerek, amelyek a liberalizmust gyűlölik, és egyházi uralmat akarnak bevezetni, nem Istentől vannak, nevezzék magukat bárminek. A Millenniumban, a messiási királyságban lesz, amikor Jézus Krisztus ezer évig uralkodik személyesen a földön, amikor az isteni uralom és a földi uralom azonos lesz. Akik helyettesíteni akarják, azok elnyomást hoznak létre.

A Biblia szerint az utolsó időben a gonoszság növekedik, az igazak igazabbak lesznek és a gonoszok gonoszabbak lesznek. Ezen nem segít, ha a kereszténységre hivatkozva egyházak és vallási ideológiára épülő államok világi eszközökkel harcolnak a gonosz ellen, képtelenek a bűnt elválasztani a bűnöstől, és emberek elleni gyűlöletre uszítanak. A kereszténység akkor sem veszítheti el az Isten országának szellemi igazságait, ha a gonoszság növekedik. Nem lehet a szabadság megvonása vagy korlátozása a válasz. Az elnyomó rendszerek nem jobbá, hanem rosszabbá teszik a világot. Azok az egyházak, amelyek ez ellen evilági eszközökkel harcolnak, gyűlöletet keltenek, elveszítik azt is, ami nekik van, és nem nyernek meg semmit.

Ezért a kereszténységre és az erkölcsre hivatkozó antiliberalizmus hamis és hazug. Az erkölcsre való hivatkozás mindig a diktatúrák trójai falova. Nem az erkölcs lesz jobb, hanem a szabadság lesz kevesebb. A liberalizmus és a kereszténység nincs ellentétben egymással. A liberalizmus nem erkölcstelenséget jelent, hanem szabadságot és jogot az erkölcs és az erkölcstelenség közötti választásra. Azt a szabadságot biztosítja, amit Isten adott az embernek, hogy szabad akaratából elfogadja, válassza, vagy elutasítsa őt.

A liberális ellentéte nem az erkölcsös ember, hanem aki elvitatja az egyén szabadságát. Vannak erkölcsös liberálisok, vannak hívő liberálisok, s vannak erkölcstelen és hitetlen antiliberálisok. A keresztény hit nincs ellentétben a társadalmi szabadsággal. A liberális demokráciák adják a legtöbb szabadságot a keresztény hit hirdetéséhez. Liberális demokráciákban él a legtöbb keresztény. 

A liberalizmus nem erkölcsről, hanem jogról szól. Az erkölcshöz való jogot is a liberalizmus védi. A liberális demokrácia magában foglalja a konzervativizmust is. Az igazi konzervatív a liberális demokrácia híve. Keresztény állam, amely a polgárait "kereszténnyé" teszi, nem létezik. Csak vallási elnyomó hatalom van. Keresztény demokrácia nem létezik, mert a demokrácia lényege az, hogy liberális, a felvilágosodás eszmére épül és az egyéni szabadságot, az emberi jogokat, a törvény előtti egyenlőséget biztosítja. Az Orbán-rendszer "kereszténynek" nevezett "demokráciája" például nem ilyen.

A liberális demokrácia a jog uralma, amely garantálja, hogy nem lehet az embert semmiféle kényszerítésnek, elnyomásnak alávetni. Az illiberális állam és az antiliberális ideológia a szabadság és az emberi méltóság elleni támadás. Az antiliberalizmus burkolt formában mindig antiszemita. A liberalizmus a zsidó-keresztény kultúra terméke, alapja a Biblia emberről szóló tanítása. 

Ezért igazi keresztények és keresztény egyházak társadalmi tekintetben liberálisok, akik tiszteletben tartják az emberi és egyéni jogokat, a szabad választást. Szellemi értelemben pedig az Isten országának a "fegyvereivel" harcolnak, az Ige hirdetésével, imádkozással, Isten szeretetének a világban való bemutatásával. Azzal, hogy nem uralkodnak, hanem szolgálnak, és aki a legnagyobb, az szolgál leginkább. Alázatot és nem elnyomást, földi, állami uralmat hirdetnek és képviselnek.

A kereszténység legfőbb célja nem az erkölcs, hanem a hit, amely által üdvözül az ember. Az erkölcs a hit gyümölcse. Hit nélkül nincs jó erkölcs, hitetleneket nem lehet jó erkölcsre rávenni vagy kényszeríteni. Az erkölcsi parancsolat hit nélkül haragot nemz, és nem erkölcsösebbé, hanem még erkölcstelenebbé tesz. Nem az erkölcstelenség a legnagyobb bűn, hanem a hitetlenség. A kereszténységnek nem az erkölcstelenséget, hanem a hitetlenséget kell minél több emberben felszámolni.

Ennek eszköze pedig nem az üldözés, nem a megvetés, nem a gyűlöletkeltés, nem a hiszterizálás, hanem az Ige hirdetése. Mert a hit hallásból van, a hallás pedig az Isten Igéje által. Nem sopánkodni, nem undorkodni és uszítani kell, mint ahogy Amerikában is a fundamentalista neoprotestáns gyülekezetek egy része teszi, hanem a hitetlenek közé menni, mint ahogy Jézus tette, és hirdetni nekik az igazságot. Bízni abban, hogy az igazság szabaddá teszi őket.

Aki igazi keresztény, az liberális, aki először társadalmi szinten ad szabadságot, majd szellemi szinten is felkínálja a szabadságot. Aki nem keresztény, de liberális, az pedig tiszteletben tartja ennek elfogadásához vagy elutasításához való a jogot. A tékozló fiú Atyja kiadja a kisebbik fiú jussát, távolból is szereti, bánkódik, amikor szenved, amikor eltékozolja a szívében levő kincseit és a vagyonát is. De várja haza, s amikor az hazatér, levágja neki a hízott tulkot. De nem megy utána sem gyűlölködve, sem géppisztollyal.




Amerikai Népszava
Amerikai Népszava

Szerző




További Hírek és vélemények

Bartus László: Öt boldogtalan nap
Bartus László: Öt boldogtalan nap

Szerző Bartus László December 01, 2016

Öt nap múlva szakszerűen összecsomagolták, veszekedtek fölötte, hogy kinek a hibája, egy probléma volt csupán ott a kövön, nem egy elhunyt ember. Hiába várt, elment üres kézzel.

Tovább

Markó Beáta: Adni jó
Markó Beáta: Adni jó

Szerző Markó Beáta December 01, 2016

Az utalvány kizárólag a kormányzó egyik közeli emberének élelmiszerüzlet-hálózatában vásárolható le, így nemcsak a nyugdíjasoknak ad, hanem saját oligarchájának is.

Tovább

Magyarország legyen a fasiszta magyaroké
Magyarország legyen a fasiszta magyaroké

Szerző Amerikai Népszava November 29, 2016

Az ő óhajuk az, hogy Magyarország legyen csak a fasiszta magyaroké. A magyar fasiszták majd megmondják, ki miben hihet, mibe öltözködhet, kit szerethet, kinek van joga, kinek nincs, ki mit olvashat, ki mit gondolhat, ki mit mondhat, ki mire szavazhat.

Tovább