Bartus László: A soha vissza nem térő alkalom


Szerző Bartus László October 02, 2016

Bartus László: A soha vissza nem térő alkalom

 

A népszavazás érvénytelen lett, Orbán vesztett. Az érvénytelen azt jelenti, hogy érvénytelen. Érvénytelen népszavazás eredménye nem érvényes. Nem számít, hogy az érvénytelen népszavazáson mennyi volt a nemek vagy igenek aránya. Azokból semmiféle következtetést nem lehet levonni. Az érvénytelenségi küszöb azt fejezi ki, hogy a küszöb alatti szavazatok nem fejezik ki a népakaratot. 

A népakaratot az érvénytelenség fejezi ki. A nép elutasította a népszavazásban feltett kérdést. A többség az egész népszavazásra nemmel voksolt, és ez a vélemény nyert. Nem lehet közjogi következménye egy érvénytelen népszavazásnak, de Orbán azt ígérte. Politikai következménye legfeljebb annyi, hogy az elköltött tízmilliárdok, a hazug, gyűlöletkeltő propaganda ellenére az ország többsége nem Orbán mögött áll.

Ennek a politikai súlya azért nagy, mert Orbán olyan kérdésben akarta maga mellé állítani a közvéleményt, amelyben biztosra mehetett. Az idegengyűlölet, a felkorbácsolt indulatok, a tudatlanság, a hamis "keresztény" identitásra való hivatkozás, a terrorizmussal való riogatás olyan népszavazás ígéretét jelentette, amilyet Orbán szeret: ő csak a biztos győzelem tudatában enged a népnek szavazni.

Orbán megint csalni akart, ugyanúgy, mint amikor fülkeforradalomnak minősítette a parlamenti választásokat, és annak alapján megdöntötte az alkotmányos rendet. Ezúttal is másra akarta felhasználni a menekültellenes gyűlöletet. Az Európai Unió elleni totális támadás alapját akarta megteremteni, s bizonyítani, hogy az ország népe mögötte és a rendszere mögött áll.

A népszavazás érvénytelensége a menekültellenes gyűlölet ellenére azt jelenti, hogy Magyarország nem akar szakítani az Európai Unióval, nem akar fasiszta Európát, nem Orbán Európa-koncepcióját támogatja, és az ország többsége nem áll Orbán mögött. Ez az érvénytelen népszavazás politikai üzenete. Orbán megbukott. Ez nem jelenti azt, hogy a bukását elismeri, ahogy egy parlamenti választási vereséget sem ismerné el, és a mostani tapasztalatok alapján nem is bízza a véletlenre, hogy ott hasonló eredmény szülessen.

Az érvénytelen népszavazás ugyanis nem jelenti azt, hogy az Orbánt elutasító többség az ellenzék mögött állna. Ez a másik nagy politikai tanulság, hogy az ellenzék saját szemével láthatja, milyen sokan vannak Orbán ellen, és ez az Orbán-ellenes tömeg nem áll mögöttük. Ennek oka, hogy az ellenzék a rendszer része lett, miután részt vett a 2014-es parlamenti választásokon, felesküdött Orbán alaptörvényére és bevonult statisztálni a diktatúra parlamentjébe. Az ellenzék legitimálja Orbán rendszerét.

Ha Orbán nem veszi tudomásul, hogy ezt a népszavazást elvesztette, s a nép akaratát semmibe veszi, úgy tesz, mintha győzött volna, akkor azzal egyértelmű bizonyítékát adja, hogy Magyarországon diktatúra van, egyetlen ember akarata érvényesül, és a nép döntése semmit nem számít. Akkor Magyarország elveszítette a szuverenitását és az önrendelkezését, a hatalom kizárólagos gyakorlása valósult meg. Egy bűnszervezet elfoglalta, leigázta és saját zsebére működteti az országot. Ez már régen így van, de most már talán a Klubrádió sem tagadhatja le.

Ha az ellenzék ezt tudomásul veszi, minden követkemény nélkül lenyeli, akkor ez az ellenzék elveszítette ellenzék jellegét. Nem ellenzéke, hanem része a rendszernek, Orbán fizetett alkalmazottai, kitartottjai, akik évi 100 millió forintért legitimálják Orbán diktatúráját. A népszavazás bojkottjának ötletét is csak azért fogadták el, mert az nem járt a párttámogatás elvesztésével. A választásokat, a parlamentet és a rendszert azért nem bojkottálják, mert el kell tartani az ingyenélőket, akiknek ez a rendszer kiválóan megfelel.

Ez az utolsó lehetőség, hogy a 2014-ben elkövetett végzetes hibát korrigálják. Ha Orbán nem veszi tudomásul a népszavazás érvénytelenségét, és annak bármilyen "közjogi következménye" lesz, meg kell hirdetniük a rendszer bojkottját, benne a választások bojkottját is, és azonnal ki kell vonulniuk a parlamentből. Ha tudomásul veszik, hogy Orbán semmibe veszi a népszavazás érvénytelenségét, és úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna, akkor bebizonyítják, hogy őket csak a pénz érdekli.

Ha lenne igazi ellenzék, amelyet nemcsak a pénz érdekel (ahogy azt volt szerencsénk megtudni Kerék-Bárczy Szabolcstól is), akkor azonnal az utcára hívná az embereket, amint Orbán bármiféle "közjogi következményt" bejelent. Nem két hetes nekifutással, ahogy szokták, hanem azonnal. De erre esély sincs, mert nincs annyi szimpatizánsuk. Az a tragédia, hogy az ország többsége Orbán ellen van, de nem állhat az ellenzék mögé, mert az hiteltelen, mert eljátszotta a becsületét. Ezért alternatíva sem létezik.

Az MSZP egy kimúlásra ítélt párt, amely azt sem tudja, hol van, és mi lenne a dolga. Szégyene a munkásmozgalomnak is, a szociáldemokrata mozgalomnak is. De nem azért, mert tehetségtelen, ötletük sincs, fogalmuk nincs arról sem, milyen rendszerben élnek, és ebben milyen szerepe van a hamis magyar identitásnak,s az ideológiának, amit régen még a kommunisták is tudtak. Hanem azért, mert megalkuvók és gyávák.

Csak a Demokratikus Koalíciótól lett volna elvárható, hogy az álellenzéki kollaboráns pártokkal szemben alternatívát kínál, mert Gyurcsány ezt ígérte. Aztán beállt közéjük, mert nem bízott abban, hogy az elvszerű magatartás hosszútávon eredményes, és mert etetni kellett a sok éhes szájat, akik a párttól várták a megélhetést, és ezért kellett Orbán Júdás-pénze. Ezért elárulta önmagát, az Alkotmányt és a Köztársaságot, beállt legitimálni Orbán rendszerét. Ma már látszik, hogy ez politikai öngyilkosság volt.

De kapott egy utolsó lehetőséget. Ez talán az utolsó lehetőség, hogy ezt a rossz döntést kiigazítsa, pártját újra a történelem főutcájára helyezze, s megállítsa Orbánt. Ehhez azonban vállalni kell a nyílt konfrontációt, a megbélyegzést, a rágalmazást, esetleg az üldözést is, és le kell mondani a diktatúra pénzéről. Szélnek kell engedni a megélhetési poltikusokat és rá kell bízni magát az igazságra, és azokra az emberekre, akiknél a hitelét ezzel visszaszerezheti. Ha igaz, amit róla sokan mondanak, akkor nem ezt teszi, és akkor valóban olyan felhő, amiben nincs eső. Karaktergyilkolni sem kell, mert nem egy karakter.

Most a nemzetközi figyelem Magyarországra irányul. Ha Orbán nem tartja tiszteletben a népszavazás eredményét, akkor az a párt, amelyik kilép a rendszerből, otthagyja a diktatúra parlamentjét, az egyetlen legitim demokratikus ellenzéki párt lesz. Először a nyugati országok, majd a magyar lakosság előtt is. Ha valaki államférfi, és felfogja az ország érdekeit, a döntései súlyát, következményeit, annak elvi választ kell adnia. Ha nem teszi, akkor csak egy lefizetett pojáca marad a fanatikusai élén, de az ő komolyan vehető politikai pályája ezzel véget ért.

Orbán elbukta a népszavazást. megbukott. Nem mondhatja, hogy "oszt jónapot". Ha ezt megteheti, akkor Magyarországon nincs ellenzék, nincsenek demokraták, nincs senki, aki tükörbe nézhet. Orbánt kizárólag az a hazugság tartja a hatalomban, hogy demokrácia van Magyarországon. Ezt a hazug látszatot nem tudná fenntartani az ellenzék áruló legimálása nélkül. Orbán rendszere a kollaboránsai nélkül összeomlik. Ha pénzért az ellenzék továbbra is fenntartja Orbán rendszerét, akkor Orbán bűntársai.

Képzeljük csak el, hogy mit csinálna Orbán egy ilyen gyűlöletkampány után elveszített népszavazást követően. Mi lenne akkor az országban. Milyen kormány maradhatna a helyén. Az ő pártja még demokratikus viszonyok között is bojkottálta a parlamentet. Az ő ellenzéke még diktatúrában is ott smúzol, a markát tartva.

Tragédia az a vakság és/vagy simlisség, ahogy az ellenzéki pártok az érvénytelen népszavazást úgy mutatják be, mintha a távolmaradók mögöttük állnának, s erre hivatkozva, nem a parlamentből való kivonulásra, a rendszer és a választások bojkottjára, hanem a magyar nép újabb megtévesztésére, a 2018-as megveretésre készülnek. A Júdás-pénz lebeg a szemük előtt. Részt vesznek egy törvénytelen és illegitim választáson másodszor is, amit azok írnak ki, akik az alkotmányos rendet megdöntötték. Gyurcsány ahelyett, hogy kivonulna, az MSZP hátára mászva akar újra semmit nem érő képviselőhelyekhez, és eltapsolható 100 millióhoz jutni. Az MSZP nélkül a parlamentbe sem jutna be a jelenlegi felmérések alapján.

Ezzel megint a demokraták értelmetlen agyonverését készítik elő, néhány parlamenti helyért és a párttámogatásért. Ezért képesek feláldozni Magyarország jövőjét, képesek legitimálni Orbán fasiszta és embertelen rendszerét. Nem túlzás azt mondani, hogy nem különbek Orbánnál, hozzá tartoznak, mint a fényhez az árnyék. Hazudnak megint reggel, délben és este. S még abban sem bízhatunk, hogy valaha megérti ezt a nép, és rajtuk kéri számon mindazt, ami ezután következni fog.

Ez a tragédia, hogy ezek ilyenek. Nem az, hogy milyen Orbán. Orbán azonos önmagával, egy aljas fasiszta, de ezek másnak mondják magukat, mint akik. Demokratának nevezik magukat, de nem demokraták. Hanem a diktátor cinkosai, lefizetett kollaboránsai. Ez ennek az országnak a tragédiája. Ők teszik tönkre még azt az örömöt is, hogy végre vesztettek ezek a gazemberek.




Bartus László
Bartus László

Szerző




További Hírek és vélemények

Bartus László: Öt boldogtalan nap
Bartus László: Öt boldogtalan nap

Szerző Bartus László December 01, 2016

Öt nap múlva szakszerűen összecsomagolták, veszekedtek fölötte, hogy kinek a hibája, egy probléma volt csupán ott a kövön, nem egy elhunyt ember. Hiába várt, elment üres kézzel.

Tovább

Markó Beáta: Adni jó
Markó Beáta: Adni jó

Szerző Markó Beáta December 01, 2016

Az utalvány kizárólag a kormányzó egyik közeli emberének élelmiszerüzlet-hálózatában vásárolható le, így nemcsak a nyugdíjasoknak ad, hanem saját oligarchájának is.

Tovább

Magyarország legyen a fasiszta magyaroké
Magyarország legyen a fasiszta magyaroké

Szerző Amerikai Népszava November 29, 2016

Az ő óhajuk az, hogy Magyarország legyen csak a fasiszta magyaroké. A magyar fasiszták majd megmondják, ki miben hihet, mibe öltözködhet, kit szerethet, kinek van joga, kinek nincs, ki mit olvashat, ki mit gondolhat, ki mit mondhat, ki mire szavazhat.

Tovább