Bartus László: Egy aberrált "faszagyerek"


Szerző Bartus László December 16, 2016

Bartus László: Egy aberrált "faszagyerek"

 

Korszakos zsenik egymás közt.

 

A "faszagyerek" nem más, mint Orbán Viktor, aki egyben "geci" is, mint tudjuk, egykori barátja és legjobb ismerője szíves közlése szerint. Orbán Viktor a 888.hu "Ki a faszagyerek?" sorozatában adott interjút, olyan kiválóságok után, mint az antirasszista Bayer Zsolt, a városvédő és faültető Tarlós István, és az amerikai lobbista Connie Mack, aki egymillió dollárért hazudik Orbánról Washingtonban.

Évek óta képtelen vagyok Orbán interjúit és beszédeit elolvasni a töménytelen demagóg hazugság miatt. Ezúttal azonban rászántam magam, mert éppen azért hazudozhat bármit, mert a hazugságait nem leplezik le. Az alábbiakban ízekre szedem Orbán szövegét, hogy megmutassam, miket hazudozik ez az ember. Ennek alapján rajzolom meg a felcsúti "faszagyerek" portréját, hogy mindenki lássa, kivel állunk szemben, s mindenki megértse, mi áll az antiliberális hazugságok mögött.

*

Orbán az első válaszában a diktátorok pszichológiai jellemzőjéről, a paranoid skizofrénia okáról beszél. Ez a kisebbrendűségi érzés és az abból fakadó kompenzáció, ami egy idő után kiépíti a diktátorokra jellemző beteg személyiséget. Azt mondja Orbán, hogy "földrajzilag is a ködbe vesző végekről jöttünk", "aztán persze megértettem, hogy mindent meg lehet tanulni. Ha nagyképűsködnek az évfolyamtársaid, akkor el kell olvasni azt a tíz könyvet, megnézni azt a húsz-harminc filmet, amivel le vagy maradva, majd utoléred őket. Ezek nem igazi problémák, ezek mind megtanulhatóak. A karakter az, ami nem tanulható."

Máris megvan, mivel jobb azoknál, akik nem "földrajzilag is a ködbe vesző végekről jöttek". A karakterben. A tudás nem számít, a karakter a fontos. Ám Orbán téved, amikor azt gondolja, hogy a tíz könyv segített. Ezért kell egész életében kompenzálnia, mindenkit elnyomnia, mert a tíz könyv nem segített. A probléma pedig éppen azzal a karakterrel van, amelyre büszke. Ez a karakter egy ideig megfelelési kényszerben szenved, majd amikor látja, hogy nem tudja a hátrányát leküzdeni, azt agresszióval helyettesíti. Teóriát gyárt abból, hogy nem kell megfelelni azoknak a normáknak, amelyeknek nem tud. Egész élete ezekkel a normákkal szembeni harccal telik.

 

 

Ugyanezt a karaktert ismerte fel Donald Trumpban is. Azt mondja, hogy "mindez inkább a karakterből jön, semmint az iskolázottságból. S itt van valahol a most megválasztott amerikai elnökkel is valamiféle rokonság. Rajta is érezni ezt a self-made man mentalitást." Trump is ugyanolyan bunkó paraszt volt és maradt, mint ő, mert a pénz sem minden. Pénzért sem lehet intelligenciát, lelki finomságot vásárolni. Az alázatot nem pénzért adják. Az elegancia, a műveltség és kultúra nem első- másodgenerációs humán értelmiségiek sajátja. Ezt vagy el tudja fogadni valaki vagy nem. Aki nem tudja elfogadni, az lerombolja a kultúrát, a civilizációt, az emberi értékeket, amelyekbe nem született bele. Kulcsmondata az, hogy "egy országot megváltoztatni csak olyan embernek van esélye, akiből hiányzik a megfelelési kényszer". Vagyis, aki feladta, hogy képes ezt a hátrányt ledolgozni. Aki felfogta, hogy nem tud megfelelni, de azt képtelen tudomásul venni. A világ "megváltoztatása" nem más, mint azoknak a civilizációs normáknak a lerombolása, amelyeknek nem tud megfelelni. Ezért barbár diktátor lesz belőle, aki e normák végéről és meghaladásáról karattyol.

Akiről Orbán beszél, akiből "akiből hiányzik a megfelelési kényszer", az a megfelelni képtelen ember, aki harcol a megfelelési kényszer ellen, és egész életét arra teszi fel, hogy lerombolja azokat az értékeket, amelyeknek ő nem tudott megfelelni. Erről szól Orbán élete, és erről szól minden diktátor élete. A kisebbrendűségi érzéstől, a műveltségbeli hiányok miatti lebukástól és az elutasítástól rettegő ember, akinek be kell bizonyítani, hogy nem ez számít, mert ő nagy, mi több, ő teszi naggyá Amerikát, ahogy Orbán Magyarországot, ahogy az interjúját zárja: "Mit üzen Amerika? Tegyük naggyá újra Magyarországot!" A frusztrált kicsi ember akarnoksága, bizonyítási kényszere, hogy "merjünk nagyok lenni", aki csak akkor érzi biztonságban magát, ha mindenkit maga alá gyűrt, akivel szemben kisebbrendűségi érzései vannak.

Ez az, amit ma "elitellenességnek" hívnak, de semmi új nincs benne. Mussolini, Hitler, Sztálin ugyanilyen frusztrált félművelt bunkó volt. Akiket megszólítanak, ugyanolyan megfelelni képtelen emberek, mint ők. Csak elhitetik velük, hogy a tudás nem számít, nem kell tisztelni érte. Ez zsidó trükk, hogy uralkodhassanak rajtuk. Lehetsz akármilyen kőbunkó, ha karakteres magyar (amerikai, fehér, keresztény stb.) ember vagy, akkor jobb vagy. Nekik szól az, hogy egy miniszterelnök "Ki a faszagyerek?" címmel ad interjút egy szennylapban. A kocsma népének, a fehérvári huszároknak, akik úgy hágnak meg minden kislányt, ahogy Trump elkapja a nők pináját. S arra hívja őket, hogy uralkodjunk, mi karakteres bunkók, a képzettek, a műveltek, a kifinomultak fölött. Ezért nem számít az oktatás, ezért ilyenek a PISA eredmények. A diktátor nem az ellenségeit termeli újra, hanem önmagát. Ilyen beteg emberek miatt kell nekünk lemondani a szabadságról, és elhinni nekik, hogy a liberalizmusnak, az emberi méltóságnak, az ellenőrzött hatalomnak az ideje lejárt. 

Ez az orbáni "self-made man" lényege: aki felrúgja azokat a szabályokat, amelyeknek nem tud megfelelni, és kizárja azt a versenyt, amelyben egyenlő feltételek között ő nem tud helytállni. Ezért nem tart be semmiféle szabályt akkor sem, amikor a hatalmat megszerzi, és akkor sem, amikor a hatalom a kezébe került. Nem fizet 15 éve adót, mint Trump, nem fizeti ki a munkásait, azt a nőt, aki nem áll meg neki, azt megerőszakolja. Aki megöli az ellenfelét, ha esélye van rá, mint Orbán. Ez az orbáni "self-made man". A sikereit nem a tehetségének, hanem a gátlástalanságának köszönheti. Ezt tévesztik össze sokan a tehetséggel. Ehhez nem tehetség kell, hanem gátlástalanság. Diktátor olyan emberből lesz, aki megcsinál olyat is, amit normális ember nem. 

Orbán az ideális "self-made man" világáról azt mondja, "a többes szám első személyű mondatok helyett gyakrabban fogunk hallani egyes szám első személyt: „én azt gondolom”, „én azt tanultam”, „nekem az a tapasztalatom”, „én ezt csinálom.” Karakteresebb, vagányabb politika ideje jön." Karakteresebb, vagányabb. Lehet a bunkót, az önzőt, a zsarnokit, a beteget így is nevezni. Az önközpontú, akarnok, zsarnok emberek világa ez, ahol egy ember dönt el mindent. Nem "mi", hanem "én". Ez a szép új világ, a "vagány és karakteres politika", ahol felszámolják annak lehetőségét, hogy a "mi" vagy a "te" vagy az "ők" vagy a "ti" létezhet. Csak "én" van. Csak "én" vagyok. Az orbáni magasröptű filozófiai rendszerben a liberális demokrácia azért elmaradott és idejét múlt rendszer, mert az ilyen pszichopata "self-made man"-ek kénytelenek tudomásul venni, hogy másnak is vannak jogai, másnak is van véleménye, versenyben és kontroll alatt alakul ki, hogy milyen döntés születik, nem pedig az ilyen "faszagyerekek" mondják meg, hogy mi legyen. Ezért kell a liberalizmust kriminalizálni, gyalázni, szitokszóvá tenni és eltörölni, mert akkor az ilyen "faszagyerekek" karakteres és vagány diktatúrája soha nem jöhetne el.

*

 Orbán politikai krédója így hangzik: "Végül is nincs a világon olyan ember alkotta dolog, amit ne lehetne megváltoztatni. Meg lehet változtatni Magyarországot, meg lehet változtatni Európát és az Egyesült Államokat is. Egy országot megváltoztatni csak olyan embernek van esélye, akiből hiányzik a megfelelési kényszer, egyenesen beszél, kimondja, amit gondol, és ha mond valamit, annak van veleje. Az Egyesült Államokat megváltoztatni az elnöki pozícióból is gigászi, szinte lehetetlen feladat, a legtöbben meg sem kísérelték. Talán majd most."

Mi ennek a változásnak a lényege? Éppen ez: lerombolni minden szabályt, törvényt, korlátot, amely az önzés, az akarnokság, az egyéni ambíciók útjában áll. Ezeknek a "self-made man" zseniknek a tragédiája abban áll, hogy amikor elvetik a "megfelelési kényszert", és felszámolják azokat a követelményeket, amelyeknek képtelenek megfelelni, akkor is a bizonyítási kényszer vezeti őket, hogy megmutassák azoknak, akikkel szemben kisebbrendűségi érzéseik vannak, hogy ők is vannak olyan jók. Ezért van az, hogy hiába győzik le, zárják börtönbe, küldik Szibériába, küldik koncentrációs táborba, ölik meg az ellenfeleket, akikkel szemben jogos komplexusaik vannak, mindig maguk felett állónak érzik őket, és soha nem képes megnyugodni a lelkük. Halálukban is nagyobbak maradnak nála azok, akikhez nem tudott felnőni. És az ilyen ember ebbe őrül bele.

A változás nem más, mint a liberalizmus eltörlése, ami a szabályok megsemmisítését és a jogállam felszámolását jelenti. Ezzel vége a demokráciának. De ő a liberalizmus eltörlése utáni rendszert is "demokráciának" nevezi, mert azt tudja, hogy a diktatúra nem érdemli ki a tiszteletet. A kompenzáció sikertelen, ha kiderül, hogy az ellenfeleit nem versenyben győzte le, hanem a szabályokat felrúgva eltaposta. Ezért talál ki olyan orbitális baromságokat, hogy nem liberális demokrácia is létezik, sőt az magasabbrendű, mint azoké, akiknek a lába nyomába sem léphet. Elhiteti magával, hogy azoknál is jobbat talált ki, akiket eltapos. De ahol nincsenek szabályok, ott a ráolvasás működik, ott bármit lehet mondani, mindenből lehet elméletet gyártani: "Volt egy status quo - mondja -, ami nagyjából a nyolcvanas évek végétől jött létre, és ezt szinte mindenki megváltoztathatatlannak gondolta. Olyan rendíthetetlennek hitt pilléreken nyugodott, minthogy a demokrácia csak liberális lehet, Oroszország csak ellenség lehet, a nemzetközi szervezeteknek mindig igazuk van a nemzetekkel szemben, a szabadpiacnak mindig igaza van az állammal szemben, a politikusoknak az emberek helyett az ideológiára kell hallgatniuk. Most az történik, hogy ezek a rendíthetetlennek tűnő pillérek recsegnek-ropognak, alig-alig tartják már az építményt."

Ezzel szemben a demokrácia csak liberális lehet. A demokrácia attól demokrácia, hogy a liberalizmus alapelvei érvényesülnek benne. Azt a rendszert, amelyben a liberális alapelvek (jogegyenlőség, hatalmi ágak szétválasztása, szabad és tisztességes választások, emberi jogok, sajtószabadság, lelkiismereti szabadság, sztrájkjog, felekezeti egyenlőség stb.) megszűnnek, diktatúrának nevezik. Oroszország azért "ellenség", mert a liberális demokráciákat akarja felszámolni és terjeszkedni akar. Bebörtönzi és meggyilkolja az újságírókat és a politikai ellenfeleket. Ugyanolyan "sel-made man" faszagyerek vezeti, mint Orbán és Trump, nem véletlenül szimpatikusak egymásnak. A nemzetközi szervezeteknek akkor van igazuk, amikor számon kérik azokat a közös alapértékeket, amelyeket például az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata tartalmaz, hogy ezek a "self-made man" faszagyerekek ne változtassák pokollá a világot. A szabadpiacnak azért van igaza, mert ahol nem szabad a piac, ott úgy osztják el az anyagi javakat és a lehetőségeket, ahogy Mészáros Lőrinc szereti. Az elvekben pedig azért kell jobban hinni, mint a politikusoknak, mert ha a politikusok elhagyják az alapelveket, akkor nem szabad követni őket.

Ezek a rendíthetetlennek hitt alappillérek azért recsegnek, mert az ilyen pszichopaták támadást indítottak ellenük, a liberális demokrácia pedig Orbán esetében például elkövette azt a hibát, hogy abban a pillanatban, amikor a liberális demokratikus rendszer és az alkotmányosság megdöntéséről kezdett beszélni, nem tartóztatták le azonnal, és hat éve már nem a börtön kosztot eszi ez a "self-made man" faszagyerek, ahogy azt a törvény megkövetelte volna. Egy bűnöző pofázik itt, aki államellenes bűncselekményt követett el, olyan ember oktat minekt, aki megdöntötte az alkotmányos rendet, és úgy állítja be, mintha az magától kezdett volna el recsegni, és nem attól, hogy az Alkotmány tiltása ellenére egy új politikai rendszer megalapításával bízta meg magát a "self-made man" (lásd: NENYI).

*

Ezután a szerkesztőségi interjú érdekes fordulatot vesz. Orbán arról beszél, hogy Amerika miért volt "ellenséges" vele, amíg meg nem jött Trump, a másik faszagyerek. Orbán szerint Amerika azért volt eddig ellenséges, mert "abból indultak ki, hogy Közép-Európában kétfajta vezető van: az egyik korrupt, a másik Putyin embere, vagy az is lehet, hogy mind a kettő egyszerre, ezért nekik az a dolguk, hogy ezeket a vezetőket visszaszorítsák. Tehát a szuverenitás viselkedési normáját teljes egészében zárójelbe tették, és a direkt beavatkozás mellett tették le a voksukat. A yes-man típusát akarták elterjeszteni, hogy jönnek, előadják a feltételeiket, és itt olyan vezetők lesznek majd, akik erre csak azt mondják: „yes, sir!”."

Nem azért voltak tehát kritikusak a mi "self-made man"-ünkkel, mert ez a lángoktól ölelt kis ország belépett a NATO-ba és az Európai Unióba, a biztonságát pedig Amerika garantálja, s kötelezettséget vállalt azoknak a közös értékeknek a betartására, amelyek a tagság feltételei, de azokat nem tartja be. Hanem azért, mert helytelenül feltételezték, hogy Orbán és makulátlan bandája korrupt, a Paks II. pedig picinykét Putyinhoz köti és neki szolgáltatja ki ezt a NATO országot. Ennek kifogásolása pedig a szuverenitás felszámolása. A korrupció és a bűnözés helytelenítése durva beavatkozás a felcsúti faszagyerek működésébe, miután már egyszemélyben dönt el mindent, és senkinek sincs beleszólása semmibe. Ezután jön egy kis "sorosozás", amit azonnal megértünk, ha visszaemlékszünk az interjú elejére, ahol csak az "én" létezik, az van, amit "én" mondok. Ebbe nem fér bele a civilszervezetek léte és szabadsága. Itt Orbán kerekít egy zsidó világ-összeesküvést, azt mondjahogy "körmönfont akciótervről" van szó: az "NGO-kon, alapítványokon, civil szervezeteken, médián keresztül akarták érvényre juttatni a saját érdekeiket; ez volt a cél, és ezt Soros Györgyön keresztül látták megvalósíthatónak". Ez ám a lebukás.

Orbán idézhette volna ezt a Szittyakürtből, a kuruc.info-ból, vagy a Gede Testvérek bármelyik náci kiadványából. Mintha Soros egy összeesküvés részeként az amerikai kormányzat megbízásából támogatta volna a cigány kulturális programokat, a jogvédőket, a környezetvédőket, hogy így akarja a sötét amerikai érdekeket (lásd: szövetségesünk érdekeit) érvényesíteni. A támogatásokból látszik, hogy a "sötét érdek" nem más, mint a civil élet szabadsága, az emberi jogok és a kisebbségek védelme. Ez ellenséges szándék egy "self-made man" országában. Nem lehetnek olyanok, akik nem függetlenek a felcsúti faszagyerektől, nem az ő pénzén élnek, nem azt gondolják, amit ő megenged. Az egy összeesküvés, hogy egy szabad társadalom alapjai a civil szervezetek. Demokráciában nindenki szabadon szerveződhet, és onnan szerez támogatást, ahonnan akar. Putyin és "self-made man" diktátortársai harcolnak ez ellen.

A civilek támogatóját kell kiiktatni, akinek csak köszönettel tartozik Magyarország, hogy megszűnjön minden szabadság, önállóság, szabad akarat és társadalmi erő. "Minden országban azon lesznek, hogy Sorost kiszorítsák - mondja. - Ezt már most lehet érzékelni Európában. Felderítik, honnan jöttek a pénzek, milyen titkosszolgálati összefüggések vannak, milyen NGO-k milyen érdekeket képviselnek. A következő év Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni." Vagyis, a totális diktatúra felé újabb lépések következnek. Akik merészelnek civilek lenni, szabadok lenni, környezetvédők lenni és emberi jogokat védelmezni, a nem liberális orbáni "demokráciában" üldözésre számíthatnak. Méghozzá úgy, hogy  idegen ügynököknek tekintik őket. Ne feledjük, hogy a sorosozás honnan jön. Soros régóta a zsidó liberális világ-összeesküvés jelképe, egyenesen a Mein Kampf-ból levezetve a klasszikus magyar antiszemita, Csurka István által.

Orbán Merkel gyalázásával kissé óvatos, mint azok az emberek, akik a gyengébbet tapossák, az erősebbtől félnek. Azzal kapcsolatban, hogy Merkel betiltaná a burkát, Orbán azt mondja, hogy vagy be sem kell engedni, vagy ha már beengedték, akkor nem szabad korlátozni. Mindkét állítás hamis. Orbán szerint "egy súlyos hiba kétségbeesett korrigálási kísérletéről van szó". A tíz könyv nem segített megérteni olyan alapvető összefüggéseket, hogy a menedékjog nem is enged mást egy jogállamnak, minthogy a bizonyítottan menekültet be kell fogadnia. Aki inkább választja a nyílt tengert, az életveszélyt kicsi gyerekekkel, az az életét menti. A menekültjog és a betelepítés nem ugyanaz. E két fogalom keverése került a magyaroknak tízmilliárd forintjába. De aki menekültstátuszt kap, az köteles betartani annak az államnak a törvényét, amely befogadta. S ha a befogadó állam törvénye tiltja a nők megalázását, márpedig a burka annak minősül, akkor burkát nem lehet használni. Ez ilyen egyszerű. 

Ezután jön a liberalizmus szönyűségét leleplező kérdés: "Mit szól hozzá, hogy Virginiában betiltották a Huckleberry Finnt?" Ennek oka is egyszerű: a könyvben mindvégig "niggernek" nevezik a feketéket, ami a feketéket sértő szitokszó Amerikában. Orbán válasza erre az, hogy "ezt hívom én liberális aberrációnak" (merthogy ez különben egy rasszizmus elleni könyv). Az "aberráció" az, hogy a feketék érzékenységét sértő könyvet nem akarnak kisiskolás gyerekek kezébe adni, hogy ne abból szocializálódjanak, és ne nevezzék "niggernek" a feketéket az osztályukban. Ez teljesen normális. Nem ennek a korosztálynak való. Nem a könyvet tiltották be, hanem az általános iskolai tananyagból vették ki. Helyi döntés, más államokban nincs így. Nem úgy, mint az Orbán-Balog iskolákban, ahol semmi önállóság nincs, és ahol nyilasokat taníthatnak zsidó gyerekeknek, mint hősöket és példaképeket.

Elég abszurd, hogy egy Mein Kampf-szökevény "self-made man" meri "aberrációnak" nevezni azt a figyelmességet, hogy az iskolában ne kelljen egy fekete gyereknek a "niggerezést" olvasnia és eltűrnie. A rasszizmus tiltása aberráció. Ez az új fejlett társadalom, ami felváltja a liberalizmust és a politikai korrektséget. Szörnyűség, hogy nem tanítanak senkit niggerezésre. Nem népszerűsítik a Trumpot megválasztó Mississippi rasszistáinak gyalázkodását. De a vicc az, hogy a liberalizmus lehetőséget adna arra, ha valahol túlkapás történne, fellebbezni lehessen, mert nem valamelyik faszagyerek felesége a bíróság elnöke, hanem van független bíróság. De egy ilyen döntést nem valamelyik "én" hozza meg, hanem megszavazzák "ők". Próbáljon valaki Magyarországon a keresztényképzésre épülő központi tantervvel szemben fellebbezni.

Orbán "aberrációnak" nevezi a liberalizmust, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletét. Nem tudom, mit szólt volna, ha Ráhelke úgy járja végig az iskolát, hogy az osztálytársai "koszos cigánynak" nevezik, mert az apja nevéből erre a származásra következtetnek. A niggerezés nagyjából ezt jelenti, még rosszabbat. A rasszizmus nem aberráció? Ha ettől megvédenek valakit az élete korai szakaszában, amikor gyermekként nem tudja kezelni, Orbán szerint az az aberráció. Nos, aki ezt gondolja, az egy aberrált suttyó. Akinek minden kisebbrendűségi érzése indokolt, mert ehhez nem elég tíz könyv elolvasása, hanem generációkon át érlelődő lelki finomság és empátia szükséges. Az meg nincs. Az életét fordíthatta volna arra is, hogy a gyerekei már szocializáltabbak legyenek, ne fatolvajok és saját lábukon álló korrupt hazudozók.

Ezután jön a sűrű nyelvcsapások közepette feltett kérdés: "Vége van, vége lesz, vagy soha sem lesz vége a liberális aberrációnak?" A kérdésben már evidencia, hogy a liberalizmus aberráció. Miért? Mert nem akarnak kicsi fekete gyerekeket a személyiségükben sérteni. Orbán szomorúan közli, hogy sajnos, nem lehet az emberi gesztusokat és a humanizmust teljesen kiirtani a világból, ezért liberális aberráció mindig lesz valamilyen arányban. "Minden rajtunk múlik - mondja. - Minden visszajöhet, ha mi úgy akarjuk, és semmi nem jön vissza, ha mi nem akarjuk. Ez leginkább a mi döntésünk." Bravó. Csak ezen múlik, hogy ők akarják-e. És miért ne akarnák? Hiszen ők ebben az embertelen világban tudnak érvényesülni, a náluk kifinomultabb, műveltebb emberek jogait elvenni. Ha sokat pofáznak, akkor a bunkósbottal leütni. Ez az "aberráció" elleni védekezés módja. 

*

Ezután jön egy kis brüsszelezés, mert az aberrált Brüsszel bele akar szólni a rezsicsökkentésbe, nem engedi, hogy az autoriter faszagyerek beleszóljon magáncégek szolgáltatásainak árába. Az aberráció az, hogy egy magáncég annyiért adja a termékét, amennyiért tudja és akarja, a költségek és a profit kalkulációja után. Az állam két dolgot tehetne: az egyik, hogy megnyitja a piacot, és ha valaki olcsóbban tudja adni, akkor az emberek és a fogyasztók tőle vásárolnak. A másik, hogy kifizeti azt a különbözetet, amennyivel a piaci árat csökkenteni akarja. De Orbán azokat a milliárdokat inkább ellopja, az energiacéggel fizettetné ki a szavazatszerzési populista kampányát. Orbán a más zsebére gavallérkodik a szavazóknak, és gyalázza azokat, akik nem akarnak veszteségesen termelni azért, hogy ő áron alul adjon valamit, és megvegye vele a szavazatokat, mint Mikszáth hősei. Hogy az egész törvénytelen, az nem számít, ezen egy "self-made man" röhög. Majd csinál rá egy törvényt, oszt jónapot!

Ezután Orbán újra nevet ad az évnek: 2017 a lázadás éve lesz. Ha követjük az interjú logikáját, akkor a "self-made man" faszagyerekek által feltüzelt hasonszőrű frusztráltak lázadása a status quo ellen. Orbán szerint ez történt Amerikában is, azt nem teszi hozzá, hogy mi lett volna a nagy lázadásból, ha nincsenek az álhírek, a KGB és az FBI törvénytelen beavatkozásai, de ezek beleillenek a megfelelési kényszer alól felszabadult pszichopaták eszköztárába. A fasizmus exportját várja Orbán, és a világfülkeforradalomban bízik. Ahol az emberek megértették, hogy a szélsőjobb akarja bezúzni őket, mint Ausztriában, arról azt mondja, hogy Ausztriában egyelőre sikerült késleltetni.

Orbán a fent vázolt folyamatot, amely egy-egy "self-made man" demagóg uszítása nyomán indul el, úgy írja le, mintha az a nép köráből indulna. Saját fasiszta diktatúrájára sem szavazott soha senki, 2010-ben nem a NER-t alapították meg a választók, ahogy ő hazudta. Azt mondja, hogy "a magukra hagyottak, a kiszolgáltatottak keresik a kiutat, ez a magárahagyatottság válik politikai szavazattá". Szerintem pedig a hazugság válik politikai szavazattá, mert annál jobban még nem hagytak magára s tettek kiszolgáltatottá egy népet, mint Orbán fasiszta rendszerében. Magyarországon vele szemben keresik a kisozlgáltatottak az utat, de nem találják, mert elfoglalta a sajtót, felszámolta gyáván a Népszabadságot, a közmédia ömleszti magából a hazugságot. Felszámolt mindent, ezért nem is hagyott más esélyt a magyaroknak, hogy egyszer lázadással döntsék meg az elmebeteg rendszerét. Az lesz majd a lázadás éve, nem 2017.

2017 a fasizálódás éve lehet, ha a magyar, európai és amerikai liberálisok nem veszik észre, hogy amikor az elégedetlen tömegek antiliberális lázadásról beszélnek, akkor az orosz titkosszolgálat és az európai fasiszták (köztük Orbán) hazugságait veszik át. Nem lázad itt senki, fogalmuk nincs ezeknek az embereknek semmiről, hanem a "self-made man" gazemberek rombolják le a demokratikus értékeket és uszítanak a liberalizmus ellen. A mainstream médiát megkerülve tömik populizmussal az emberek fejét. Ez történik. Ahol az emberek időben észbe kapnak, mint Ausztriában, ott megállítják ezeket a fasisztákat. Az is egy hazugság, hogy "van egy nemzeti típusú lázadás is. Az Európai Egyesült Államok hívei most éppen lopakodva csorbítják az egyes nemzetek szuverenitását a menekültügy kérdésében". Semmiféle szuverenitás csorbításáról nincs szó, a nemzetközi menekültjog betartását kérik számon. Az emberséget keresik. Ez nem "szuverenitásküzdelem", ahogy Orbán állítja, hanem faji, vallási diszkrimináción alapuló gyűlöletkeltés és törvénytelenség.

Orbán a beteges bizonyításkényszerből fakadó normaszegést úgy állítja be, mintha ezt nem ő akarná, mintha ezt nem ő indította volna el, hanem mintha ezt az "emberek akarnák", és csak őket képviseli. Azt mondja a zsarnok diktátor, aki felszámolta a jogállamot és az emberi jpgokat, hogy "szabadságharcos nép vagyunk". Ha azok lennénk, ő már régen a börtönben ülne. Azt mondja, hogy "minket nem zavar az elitellenes hangulat, sőt!" Hát persze, ez az elit az, amellyel szemben neki kisebbrendűségi érzései vannak, akik miatt arra tette fel az életét, hogy a tudatlan embereket ellenük fordítsa. Majd azt mondja, hogy "erősebbek leszünk és gazdagabbak". Ez minden fasiszta álma, hogy erős legyen. De az ilyen "erősek" igazából nagyon gyengék. Akik a fizikai erőben és a gazdagságban bíznak, azok nagyon gyenge emberek. Az viszont biztos, hogy "gazdagabbak" lesznek, Mészáros Lőrinc és a többi stróman évente százmilliárdokat lop ki a közvagyonból. Miközben az ország fele nyomorog, gyerekek fáznak és éheznek.

*

Az egész interjú leggyönyörűbb része ott kezdődik, amikor felteszik a kérdést a tolvajok fejedelmének, hogy "Van korrupció?" Érdemes idézni, mit mond erre: "A rosszra való hajlam egyidős az emberrel, így a korrupció is. Ahogy minden bűn ellen, a korrupció ellen is küzdünk. Ez sohasem kerül le a napirendről. Igyekszik az ember olyan munkatársakat választani, akikben megbízik, akikről feltételezi, hogy nem engednek a kísértésnek. A korrupciót bizonyítani nehéz, korrupcióval vádolni annál könnyebb."

Nem lehet másképp fogalmazni, hogy minden faszagyerek értse a kocsmában: van pofája ennek a korrupt gazembernek, aki stadiont épített a kertjébe a budi mellé közpénzből, akinek a strómanja az ország leggazdagabb gázszerelője és mindenhez ért, akinek a veje és a lánya a tizedik kastélyt vásárolja meg, hogy ő küzd a korrupció ellen. Azt hazudja ez a "geci", hogy a barátja szavaival éljünk, hogy igyekszik olyanokat választani, akikről feltételezi, hogy nem enged a kísértőnek, amikor csak tolvaj, rabló, korrupt gazember veszi körül, csupa zsarolható lefizetett ember, és ő maga a kísértő, aki jutalék fejében átadja nekik a monopoljogot egy-egy üzletág felett.

Aztán azt mondja Orbán, hogy "a másik csúnya öröksége annak a korszaknak az irigység, mint alapállás. Az a mentalitás, hogyha valaki sikeres, az csak gyanús lehet. Ez a hozzáállás csak lefelé vihet mindenkit, és lefelé viszi az egész országot. Egymás sikerének örülni kell, az visz felfelé." Ha számon akarják kérni rajta, hogy ellopta a földeket, a trafikokat, magányugdíjakat, a patikákat, a nemzeti bankot, akkor az irigység. Örülnük kell Mészáros Lőrinc sikereinek, az visz felfelé. Azt kell mondani, hogy ennél mocskosabb és cinikusabb szöveget nem lehetne mondani. Hogy ezért nem a fülénél fogva rángatják ki a miniszterelnöki irodából, az azt jelenti, hogy a magyar nem szabadságharcos, hanem alattvaló mentalitású nép, amely legfeljebb az idegeneket gyűlöli, azok ellen kel fe. Úgy van ez, ahogy Kertész Ákos mondta, a magyar genetikusan (nem genetikailag), alapvetően, meghatározóan, lényegét tekintve alattvaló. Ezt bizonyítja az Orbán-rendszer léte.

Végezetül nem hiányozhat a nagyszerű faszagyerek hitvallása. Azt mondja Orbán, "ha az ember magyarnak születik, akkor előbb-utóbb rájön, hogy ezzel feladatot és küldetést is kapott. (...) Magyarnak lenni küldetés, feladat, misszió, meló. Egy magyar nyelven felépült, magyar észjárásra épült, nagyszerű, ezeréves civilizációt idegenek között, magányosan ezen a helyen megtartani, felerősíteni, továbbvinni. Én ezért dolgozom, ez visz engem előre. Csak lazán, görcs és pátosz nélkül, derűsen, szeretettel."

Orbán, a nyilasok ugyanezt úgy mondták, hogy "magyarnak lenni hivatás". A származás küldetés. Ha ez a küldetés az, hogy aki nincs a bandában, az dögöljön meg, hogy kifosztjuk az államkasszát, hogy elvesszük a másét, hogy elvitatjuk mások jogait, hogy nyomorgatjuk az ideológiai és politikai ellenfeleket, ha a magyaros észjárás azt jelenti, hogy gátlás nélkül hazudunk, az ezeréves civilizáció nem más, mint az idegengyűlölet, akkor ezt lazán és derűsen csinálják, nem vitás.

Hogy mennyire lehet és mennyire kell Orbán egyetlen szavát is komolyan venni, annak illusztrációjaként álljon itt egy utolsó mondat: "Egy ország mindig olyanná lesz, amilyenné a gyerekeinket neveljük. Ha jó példát mutatunk nekik, ha őket is arra neveljük, hogy ne a könnyebb utat keressék, hanem a saját útjukat még akkor is, amikor nehezebbnek tűnik, akkor az ország újra naggyá lehet." Ezt mondja Orbán a saját lábán álló leányával a háta mögött, akinek ajándékba adott az esküvő után egy 3 milliárdos állami megrendelést. Aki nem mer olyan választást tartani, ahol az ellenfelei egyenlő feltételekkel indulhatnak, ő mutatja a jó példát, hogy ne a könnyű utat válasszák. 

Akkor azért, hogy azok is értsék a kocsmában, akiknek a nyelvén Magyarország miniszterelnöke kommunikál: Orbán nem faszagyerek, hanem egy fasz. Egy aberrált fasz.




Bartus László
Bartus László

Szerző



Szóljon hozzá!

A hozzászólás csak moderáció után jelenik meg.


További Hírek és vélemények

Bartus László: Trump veje lesz az Antikrisztus?
Bartus László: Trump veje lesz az Antikrisztus?

Szerző Bartus László January 16, 2017 8 Hozzászólás

Mi más lenne az abszurd világhoz méltóbb, minthogy a magát legnagyobb kereszténynek tartó evangéliumi mozgalom lenne az Antikrisztus legnagyobb támogatója? S mi más lenne a keskeny út, ha nem a liberalizmus védelme, amit a kereszténység legnagyobb ellenségének tartanak?

Tovább

Pozsár László: A megtagadott reformáció
Pozsár László: A megtagadott reformáció

Szerző Pozsár László January 15, 2017 8 Hozzászólás

A protestantizmus nem vallja és soha nem is vallotta a Római Katolikus Egyházat egyetemesnek, és nem is vallotta soha önmagát a Római Katolikus Egyház részének. Legalábbis Balog Zoltánt megelőzően nem.

Tovább

Bartus László: Orbánéknak a civilek a NER "zsidói"
Bartus László: Orbánéknak a civilek a NER "zsidói"

Szerző Bartus László January 14, 2017 11 Hozzászólás

Ezt az embert be kellene tenni Aleppóba víz és élelmiszer nélkül, mialatt orosz barátai bombáznak. Megnéznénk az útját a röszkei határig, és meghallgatnánk két hónapi várakozás után azokról a civil szervezetekről, akik egy pohár vizet adnak neki. 

Tovább