Bartus László: Isten hozta a menekülteket!


Szerző Bartus László August 21, 2016

Bartus László: Isten hozta a menekülteket!

 

Egy igaz történettel kezdem, amit ma hallottam. Egy görögkatolikus pap befogadott 1500 szíriai menekültet. Amikor megtette, még nem tudott semmit, mit kezd velük, de végül mindenre lett megoldás. A hitközség elkezdett foglalkozni a gyerekekkel. Tanították őket mindenfélére.

Amikor elkezdtek foglalkozni velük, megkértek minden gyereket, hogy rajzolja le, mit szeretne, ha nagy lesz. Minden gyerek puskával rajzolta le magát, és az volt a terve, hogy visszamegy Szíriába, s bosszút áll azokon, akik miatt el kellett hagyniuk az otthonaikat.

A gyerekekkel való féléves foglalkozás után, az elfogadottság légkörében, újra feltették a kérdést, mit szeretnének tenni, ha felnőnek. Egyetlen gyerek sem rajzolta magát puskával, senki nem akart bosszút állni, minden gyerek vonzó civil foglalkozásról álmodozott, orvos, mérnök, autószerelő, színész, énekes, futballista akart lenni. 

Miért mesélem el ezt a történetet?

Azért, amit talán mondani sem kell. A menekültválság nemcsak teher, nem csupán gond, hanem óriási lehetőség is. Nemcsak a menekülteknek, hanem az európaiaknak is, akik befogadhatják őket. Nagyon sok minden rajtunk múlik.

A terroristáknak sokkal könnyebb a helyzetük, ha egy tömbben élő, kulturális hatásoktól elzárt tömeggel van dolguk. A világra is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az így felnőtt gyerekek. Az európai kultúrát, sokszínűséget, szabadságot nem tudták volna elvinni hozzájuk. Most pedig helybe jönnek.

Csak az európaiakon múlik, mi lesz ezekből az emberekből, különösen a gyerekekből. A nyugat-európai városokban kialakult bevándorló gettók annak bizonyítékai, hogy ezek az országok nem jól bántak ezekkel az emberekkel, ezzel a lehetőséggel. Ha nem adnak egyenlő esélyeket, ha megkülönböztetik őket, a szélsőségesek karjaiba lökik őket.

Az európaiak most megmutathatnák "keresztény kultúrájuk" magasabbrendűségét, amit annyira féltenek. Már az is furcsa, hogy ha az annyira nagyszerű, akkor miért nem az változtatja meg a jövevényt, miért félnek e kultúra képviselői attól, hogy alulmaradnak? 

Azt a kultúrát, amely gyűlöletplakátokkal fogadja a rászorulókat, nem védeni kell, hanem felszámolni. A "kereszténynek" mondott kultúra akkor keresztény, ha befogadó, ha akkor is kedves, önfeláldozó, ha nem tudja, mi lesz a hála. De ha hisz saját hitében, európai humanizmusában, akkor tudnia kell, hogy jóval lehet legyőzni a gonoszt, a szelídség megtöri a csontokat.

Soha ilyen lehetőséget nem kapott a nyugati világ, hogy megmutassa magát, bizonyítsa kultúrája fejlettségét, hite igazságát, hogy meggyőzze azokat, akik eddig ezt csak hamis interpretációkból ismerték. Példát mutathat, a hitét kifejezheti a jó cselekedeteiben, ami meggyőzi az ellenszegülőket is.

Óriási lehetőség és ajándék, hogy ennyi embert kap helyben, akiket meggyőzhet a jó szívével, a segítségnyújtásával, a befogadásával, a legkisebb megkülönböztetés nélkül. Ha feladja az önzését, és szeretettel fordul azok felé, akik az életüket mentve hagyták el a hazájukat. Mikor és hol tudná ennél jobban megmutatni mindazt, amit értéknek tart?

De ha kirekeszt, ha elutasít, ha gyűlöl, ha bezárja a szívét a rászoruló előtt, akkor éppen olyan gonosz, mint amit azokról terjeszt, akiket nem is ismer. Miközben ő maga teszi azt, amivel azokat vádolja. Mi van akkor, ha a "keresztény" Európát Isten állítja lehetőség és vizsga elé is, hogy mutassa meg az ő hitét az ő jó cselekedeteiből?

Mi van akkor, ha Isten tereli a sok embert a keresztények, a felvilágosultak közé, hogy megtanítsa, megtérítse, megmentse őket? Mi van akkor, ha Isten szereti ezt a sok gyereket, és azt akarja, hogy ne bosszúszomjas gyilkos, hanem orvos legyen belőlük, mérnök, autószerelő és futballista? Álmodhatna-e evangélista nagyobbat annál, minthogy ezrével kapja helyben azokat, akiknek hirdetheti az evangéliumot, akikhez maga soha nem jutott volna el? Most pedig házhoz jönnek.

Az evangéliumot, a felvilágosult humanizmust nem a cselekedetek teszik-e hitelessé? A görögkatolikus pap felkeltette a figyelmet az ő Istenére, amely nem öl, hanem megment. Nem azzal, hogy csak a szájával hirdette, hanem a cselekedeteivel megmutatta, miről beszél. A keresztények Istene önfeláldozó. Hogyan hiheti magát valaki kereszténynek, aki nem nyújtja a kezét a szűkölködő felé? 

Nem arról szólnak a legjobb filmek, hogy akkor is a lelkiismeret szerint teszünk valamit, ha az ember tudja, hogy akivel jót tesz, megölheti? De nem öli meg. Hanem megváltozik.

Aki mást felüdít, maga is felüdül, ezt mondja a Biblia. Aki másnak szeretetet ad, az maga is megtelik szeretettel. S ez fordítva is igaz. Aki mást gyűlöl, maga szenvedi el a legnagyobb kárt: megtelik gyűlölettel. Aki a népét gyűlöletre tanítja, az olyan kárt tesz az emberekben, amelyet nem lehet semmivel gyógyítani.

Isten hozta a menekülteket, hogy akik jók, még jobbak legyenek, akik gonoszok, azok még gonoszabbak legyenek. Aki szeret, abban még több legyen a szeretet, aki gyűlöl, az maga lássa növekvő gyűlölete kárát. Aki szeretetet vet, az szeretetet arat, aki gyűlöletet vet, gyűlöletet arat. Nemcsak a rászorulóval tesz jót, aki segít, hanem  magával is.

Aki elfordítja a fejét, az nem a menekültnek árt legtöbbet, hanem magának. A menekültön segít majd más, de rajta ki segít? Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkében kárt vall? S micsoda lehetőség ez, hogy az ember vagy egy ország áldott legyen! Két kézzel kellene kapni utána.

Csak aki önző, fukar, aki nem hisz, aki nem bízik Istenében, magában, nem bízik saját kultúrája, jósága erejében, az fél ettől. Ez a helyzet megmutatja mindenki szívét, s a motívumait is. Keresztény-e, aki csak a gazdag muszlimot szereti, aki kenőpénzt fizet neki? Demokrata-e, aki nem tűri a vallásszabadságot? Kerítéssel lehet-e védelmezni a keresztény hitet? Az nem a szívben van? Az a menekült megtérő is fontos-e, aki nem fizet nagy tizedet?

Magyarország jövője megjósolható ezekből a plakátokból, amelyekkel telerakták az országot. A magyarok nem gondolkodnak, hogy minden okozatnak oka van. Amikor ott sírnak, ahol senki nem látja őket, annak a magvát korábban vetették el valahol. Ezért okos ember előre tekint, és olyan magokat vet, amelyekből jó gyümölcs terem.

Ha a magyarok be akarnák biztosítani saját jövőjüket, akkor olyan táblákkal lenne tele az ország, hogy "Isten hozott benneteket!" Merthogy így is van. Isten megmentene csomó embert, rábízná a keresztényekre őket, azok meg kerítést húznak eléjük. Körbe futják a nagy keresztények a világot, hogy megtérítsenek egy embert, csak akit Isten küld oda hozzájuk szűkölködve, azzal bánnak úgy, mint a gazdag ember a szegény Lázárral.




Bartus László
Bartus László

Szerző




További Hírek és vélemények

Egy idióta váltaná a pecást
Egy idióta váltaná a pecást

Szerző Amerikai Népszava December 09, 2016

Balog miniszterként megbukott. Az oktatás lezüllesztéséért, az egészségügy tönkretételéért és nagyon sok ember értelmetlen haláláért felelős. Ennek az álkeresztény gazembernek az irányítása alatt tapostak lábbal minden keresztény értéket. 

Tovább

Az Amerikai Népszavánál a Time az Év Sajtója
Az Amerikai Népszavánál a Time az Év Sajtója

Szerző Amerikai Népszava December 08, 2016

A kiváló helyzetértékelésért és meglátásért, a pusztítók kiválasztásáért és a világ romlásáért felelős emberek felmutatásáért érdemelte ki a Time magazin az Amerikai Népszava idei Év Sajtója díjat.

Tovább

Mégsem dőlt a dominó, de erről hallgatnak
Mégsem dőlt a dominó, de erről hallgatnak

Szerző Amerikai Népszava December 08, 2016

A világban frontális támadás indult a felvilágosodás, a liberális demokrácia, a jogállam, az egyéni szabadság ellen, hatalmas pénzt és propagandagépezetet állított az orosz titkosszolgálat és propaganda a szélsőjobboldali, antiliberális populisták mögé.

Tovább