Nesze neked információs szabadság


Szerző Amerikai Népszava June 23, 2016

Nesze neked információs szabadság

 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint Budapest Főváros Levéltára jogellenesen adta ki egy újságírónak a Kiss László - az úszók volt szövetségi kapitánya - és társai által elkövetett bűncselekmény ügyében 1962-ben meghozott ítéletet. Ezért hárommillió forintra büntette a csóró levéltárat.

Az indoklás szerint a dokumentum bűnügyi személyes adatokat tartalmaz, amelynek megismerésére a törvény szerint akkor van lehetőség, ha az ítéletben szereplő érintett írásban hozzájárul ehhez vagy teljesülnek a törvényben meghatározott feltételek. A jogszabályok alapján három esetben lehetséges az ilyen levéltári anyag megismerése, ezek közül a levéltár arra hivatkozott, hogy anonimizált másolattal biztosított hozzáférést a személyes adatot tartalmazó levéltári anyaghoz.

A levéltár tövényesen járt el, mert anonimizált másolatot adott az ítéletről. A hatóság szerint azonban "a levéltárnak fel kellett volna ismernie, hogy az újságíró az anonimizálás mellett is összefüggésbe tudja hozni az ítéletet a kérőlapon megjelölt természetes személyekkel, így egyáltalán nem lett volna alkalmazható a levéltári törvény anonimizálásra vonatkozó rendelkezése".

Csakhogy mióta titkos egy bírósági ítélet? Ha ma elítélnek valakit, az ítéletet nyilvánosan hirdetik ki. Az újságírónak joga van még folyamatban levő ügyekről is tájékoztatást adni, és nem követ el hamis tényállítást, ha vádiratból idéz. Akkor sem, ha később kiderül, hogy a vádirat állításai nem igazolódtak be. Egy ötven évvel ezelőtti úgy ítélete miért titkosabb, mint egy tegnapi ítélet? 

Az ügyben két jog áll szemben egymással, a közvélemény információhoz való joga és az elítéltek személyes adatokhoz való joga. Más megítélés alá esne, ha valakinek, mondjuk, az egészségi állapotáról, családi életéről, szexuális szokásairól stb. lenne szó, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. De egy úszólányokkal foglalkozó szövetségi kapitány nemi erőszakról szóló ítélete közügy. Ahogy ezt a társadalmi reakció is kifejezte.

Az pedig megoldhatatlan feladatok elé állítja mostantól a levéltárakat, ha az anonimitás nem elég, hanem a levéltárosnak azt is tudnia kell, melyik információt igénylő személy képes az adott dokumentumból a anonimitás ellenére beazonosítani a személyeket. Ez sok tévedés forrása lehet, a joggyakorlás korlátozásához vezet, és törvénytelen is, mert mi alapján dönti el és nyilatkoztatja ki a levéltár, hogy valaki felismerheti az anonimitást kapott személyt?

Az ügy legegyszerűbb megítélése pedig az, hogy a törvény ilyen előztes kontrollt nem ír elő. Kizárólag az anonimitást írja elő, aminek a levéltár megfelelt. Mi alapján feltételezi a hatóság, hogy egy újságíró kitalálja az ítéletből a kitakart neveket? És honnan kellene ezt egy leváltárosnak tudni és eldönteni? 

A kultúrában alig van pénz, a levéltárak mindig éhhalál szélén működtek, most még inkább. A konkrét eset kiváltotta társadalmi visszhang és értékítélet bizonyította, hogy az információ közérdekű volt, a társadalomnak joga volt tudnia erről az ítéletről, és az újság helyesen járt el, amikor ezt nyilvánosságra hozta. Még akkor is, ha a szereplőknek és az érintetteknek hátrányt okozott. Az áldozatnak viszont ez teremtette meg az elégtétel lehetőségét. A levéltár pedig betartotta a törvényt.

Ezért hárommiliió forintra megbüntetni egy levéltárat, amely mindenben a törvény előírásai szerint járt el, enyhén szólva elfogadhatatlan. Nem beszélve az ítélet várható következményeiről: azért, hogy a levéltárak működését ne veszélyeztessék hasonló büntetésekkel, inkább elutasítanak minden kérelmet, és az anonimitás mellett sem adnak majd ki dokumentumokat. Nesze neked tudományos kutatás és információs szabadság.




Amerikai Népszava
Amerikai Népszava

Szerző




További Hírek és vélemények

Bartus László: Öt boldogtalan nap
Bartus László: Öt boldogtalan nap

Szerző Bartus László December 01, 2016

Öt nap múlva szakszerűen összecsomagolták, veszekedtek fölötte, hogy kinek a hibája, egy probléma volt csupán ott a kövön, nem egy elhunyt ember. Hiába várt, elment üres kézzel.

Tovább

Markó Beáta: Adni jó
Markó Beáta: Adni jó

Szerző Markó Beáta December 01, 2016

Az utalvány kizárólag a kormányzó egyik közeli emberének élelmiszerüzlet-hálózatában vásárolható le, így nemcsak a nyugdíjasoknak ad, hanem saját oligarchájának is.

Tovább

Magyarország legyen a fasiszta magyaroké
Magyarország legyen a fasiszta magyaroké

Szerző Amerikai Népszava November 29, 2016

Az ő óhajuk az, hogy Magyarország legyen csak a fasiszta magyaroké. A magyar fasiszták majd megmondják, ki miben hihet, mibe öltözködhet, kit szerethet, kinek van joga, kinek nincs, ki mit olvashat, ki mit gondolhat, ki mit mondhat, ki mire szavazhat.

Tovább