Az Amnesty International (AI) törökországi irodájának vezetőjét, Idil Esert és kilenc másik társát július 5-én az isztambuli Nagy-sziget (Büyükada) egyik szállodájában állította elő a rendőrség.

A közleményben tiltakozó AI akkor megírta, hogy az aktivisták kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt. A tíz személyből kedden mégis hatot fegyveres terrorszervezet támogatása gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek, köztük egy svéd és egy német állampolgárt.

Négy további érintettet bírói felügyelet mellett szabadon engedtek, ám külföldre nem utazhatnak.

A letartóztatottak ügyvédje újságíróknak azt mondta, senki nem árulta el, védencei melyik terrorszervezet működésében segítettek volna.

Salil Shetty, az AI főtitkára a bírósági döntés után kétségbe vonta, hogy az eljárás jogszerű lett volna, a jogvédők elleni eljárást pedig politikailag motivált boszorkányüldözésnek nevezte. Úgy véli, az eset ijesztő képet fest az emberi jogok jövőjéről Törökországban.

Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa is “rendkívül súlyos” aggodalmát fejezte ki az őrizetbe vételek miatt, Ankarát pedig felszólította, hogy ne avatkozzon bele önkényesen a civil társadalom munkájába.

A tavaly júliusi puccskísérlet szolgál ürügyül a török kormánynak, hogy a rendkívüli állapotot azóta is fenntartsa az országban, és kíméletlenül lépjen fel az általa terrorszervezeteknek nevezett csoportokkal szemben.

Az összeesküvésért Fethullah Gülen, Amerikában élő muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát tették felelőssé, követőit terroristákként kezelik. A mozgalom tagjai a török vezetés szerint hosszú évek alatt szivárogtak volna be az államigazgatási szervekbe.

A puccskísérlet óta eltelt évben több mint 50 ezer ember került előzetes letartóztatásba, mintegy 170 ezer ember – köztük katonák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak – ellen indítottak eljárást, 150 ezer embert pedig kirúgtak vagy felfüggesztettek állásából.

Múlt hónapban tartóztatták le az Amnesty International törökországi irodája igazgatótanácsának elnökét, Taner Kilicet is, akinek a vád szerint természetesen az volna a bűne, hogy kapcsolatban áll a gülenistákkal.

Mindezen híreket különösen rémisztővé teszi Erdogan eltökélt szándéka, hogy visszaállítsa a halálbüntetést. A hazaárulás vádja nyilván ott lebeg a gülenisták, avagy a gülenistáknak bélyegzett személyek feje fölött, a hazaárulástól pedig rövidke út vezet a halálos ítéletig. Ne legyen igazunk.

Ha valakinek pedig a hír olvasása közben nem jutott volna eszébe, azt kénytelenek vagyunk a magyarországi párhuzamokra emlékeztetni:

  • az Amerikában élő, nemzetközi hálózatépítő, beszivárogtató közellenség képeit plakátok ezrein támadta meg a kormány;
  • a Soros (mert róla van szó) által támogatott vagy támogatottnak vélt civil szervezeteket folyamatosan zaklatja ;
  • magyarázat nélkül távolítja el posztjukról a neki nem tetszőket.

Orbán és Erdogan két jóbarát. Igenis tessenek nagyon aggódni.







Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)