Ferenc pápa megtartotta a szegények első világnapját

0
Ferenc pápa és a szegények egy asztalnál a világnapon. (Fotó: GMA)

A Szent Péter-bazilikában mondott vasárnap beszédet a szegények első világnapján Ferenc pápa, aki tavaly jelentette be, hogy az egyház november 19-ét választotta e jeles alkalom dátumául.

A katolikus egyházfő hangsúlyozta: noha a társadalom peremén élők a világ szemében keveset érnek, mégis ők nyitják meg előttünk a Paradicsom kapuit, ők képviselik az útlevelet a mennyországba.

Arról beszélt, hogy a szegények segítése és a szegénység minden formájával szembeni küzdelem evangéliumi kötelesség, és hozzátette: nem elég, ha megtartóztatjuk magunkat a rossz cselekedettől, hanem jót is kell tenni. Ahhoz pedig, hogy embertársainkat szeressük, nem szavakra, hanem bátor tettekre van szükség.

A pápa 4 ezer fős hallgatósága a Szent Péter-bazilikában olasz és külföldi hajléktalanokból, migránsokból, menekültekből, szegényekből, betegekből és beteget ápoló családokból állt.

A prédikáción túl – annak mondandóját méltóképpen illusztrálva – ezerötszázan kaptak ebédet a vatikáni audienciateremben, közülük százan Ferenc pápával egy asztalnál ültek. A Szent Péter tér mellett felállított kisebb tábori kórházban a rászorulók ingyenes orvosi ellátásban részesültek.

A névválasztásával is erre utaló Ferenc pápa megválasztása óta a szegények egyházát hirdeti. Az elmúlt években a Szent Péter tér oldalában ingyenes zuhanyzókat nyitottak, ingyenes orvosi és borbélyszolgáltatás működik a rászorulóknak. Idén tavasszal például mosodát is nyitott a hajléktalanoknak.

Ferenc pápa a hozzá tartozó pápai alamizsna hivatal bevételeivel segíti a szegényeket Rómában és a világ számos részén. 2015-ben a közvetlenül a pápához tartozó hivatal 1,5 millió eurót fordított a szegények megsegítésére.

A pápa 2015-ben hirdette meg az irgalmasság rendkívüli szentévét, és tavaly Szent Márton napján Európa szegényeit hívta meg a Vatikánba, köztük magyarokat is.

Az biztos, hogy mindaz amit tesz, szembemegy a magát folyton kereszténynek és a kereszténység védelmezőjének nevező magyar “kormánnyal”. Ferenc pápa azzal hökkenti meg a világot, hogy gyakran mond és tesz olyasmit, amit voltaképpen minden kereszténytől várnánk, csak éppen nem szoktunk hozzá. Beismerte, hogy létezik korrupció még a Vatikánban is (azóta egyébként távozott a főrevizor); brit muzulmán vezetőket hívott meg magához a március 22-i londoni támadás után; a bevándorlókat pedig fontosabbnak tartja a nemzetbiztonságnál – a vatikáni hivatal 20 akciópontot is kidolgozott a menekültek segítésére.

Természetesen Orbán hívei szidalmazzák a pápát, Bayer Zsolt például bátran kijelenthette róla, hogy szenilis vénembernek tartja.

Nos, nagy szerencsénk, hogy mindez sem az Istent, sem a pápát nem érdekli, és meg sem akadályozza a jónak és helyesnek cselekvésében.

Ami pedig a mennyei útlevelet illeti: a határőrök nem fogják beengedni a nélküle érkezőket, lehettek utóbbiak akármekkora urak a földi életben.

Aki átlép a szükséget szenvedőkön, az csupán ideig-óráig tartó előnyre tett szert.