2024, március29, péntek
KezdőlapVéleményMarkó Beáta: Koldus a budai Várban

Markó Beáta: Koldus a budai Várban

-

„Sosem voltam vagyonos ember, nem is vagyok, nem is leszek” – mondta a szerénységéről híres felcsúti nemzetvezető. Ha nem mondta volna, akkor is tudnánk, hiszen a szokásos éves vagyonbevallásából legutóbb bárki láthatta, hogy összesen 700 ezer forint megtakarítása van. Érthető, ha egy hozzá hasonló nagycsaládos embernek a fogához kell vernie minden garast, annak ellenére, hogy legidősebb lánya már a saját lábán áll.

Január 7-én a kis Fejér megyei községből felkapaszkodott nemzetvezető 20 éves álma teljesült, amikor végre felköltözhetett a budai Várba, új hivatalába potom 4 milliárdért. Ez persze nem a teljes irodának, pusztán a dolgozószobájának a költsége, amit selyemtapétával, múzeumokból kikölcsönzött milliós értékű szőnyegekkel, festményekkel tettek lakályossá számára.

Már kormányzásának legelső négyéves ciklusa alatt kinézte magának a Várban található egykori karmelita kolostort, ahol szívesebben folytatta volna állandó harcát a senki által nem veszélyeztetett haza védelmében. Ez az az épület, amelyből II. József személyes intézkedésére színházat alakítottak ki, s mint legkorábbi budai színház 1787-ben megnyílt. A több mint kétszáz éven át színházként funkcionáló épületből 2016-ban kihajította a teátrumot, hogy ő költözhessen be a helyére.

A felszentelés után végre elfoglalhatta új hivatalát és elfogyaszthatta első ebédjét, amiről megjelent egy fotó a magyar sajtóban. Ezen a felcsúti nemzetvezető éppen G. Gergely előkóstoló társaságában falatozik. Puritán asztalukon puritán teríték, se damasztabrosz, se szalvéta nincs, s bár áll egy átlátszó színű folyadékot tartalmazó kancsó az asztalon, poharat nem tettek a tányérjuk mellé. A képen mosolyog a miniszterelnök, bal kezében villa, jobb kezében – ecetes uborka helyett – ezúttal kés, amit fordítva fog, s ezt néhány szemfüles, rosszindulatú, kákán is csomót kereső újságíró kolléga azonnal szóvá is tette.

El kell ismernünk, valóban a kés tompa szegélyével nyiszálja a Stefánia szeletet, aminek a közepéből – láthatólag – már fotózás előtt kikotorta a kemény tojást. A magunk részéről annak örülünk, hogy nem a kés pengéjét nyalogatta, nem azt vette a szájába, elvégre megtehette volna.

Jó hír az is, hogy az új irodában minőségi ebédet tálalnak fel a felcsúti nemzetvezetőnek, nevezetesen: a Gundel étterem karmelita menzája – feliratot olvashatjuk az étlapon. Ha már az ételt nem is áll módunkban megkóstolni, próbáljuk meg ízlelgetni ezt a három szót, így, egymás után: karmelita, menza, Gundel! Nos?

Tudjuk, hogy a felcsúti nemzetvezető nosztalgiával gondol a gyermekkorára, szereti azt felidézni és újraéleszteni, ezért épült a kisvasút, ezért nőttek gomba módra ki a földből a nélkülözhetetlen stadionok. Ugyanez a múltidézés észlelhető a Gundel menza étlapján szereplő retro árakon. 300 forint (a borsos vizitdíjnak megfelelő összeg) egy csülkös bableves, a tojással töltött vagdalt – ami a képen is látható – 700 forint. De van drága fogás is, a rántott pulykamell 900 forintért, ha az egykori felcsúti legény éppen ki akarna rúgni a hámból. Lehet menüt választani 850 forintért, ami (elhanyagolható, közel tízszeres árkülönbséggel) erősen emlékeztet a Gundel étterem „Déli csábítás” elnevezésű, 7900 forintos, háromfogásos menüjére.

Itt, a karmeliták és a kétszáz éves színház szellemével átitatott falak között fog dolgozni és – anyagi lehetőségeihez mérten – délben bekapni néhány falatot a magyar társadalom választott vezetője a karmeliták szellemiségének megfelelően, akiknek a regulájában állandó imádkozás, vállalt szegénység, húsevéstől való tartózkodás és szeptembertől húsvétig tartó böjtölés szerepel.







Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések