Katalóniában 761 sérültje van a vasárnapi rendőrségi akcióknak, amelyekkel a spanyol kormány által alkotmányellenesnek tartott függetlenségi népszavazást próbálták megakadályozni.

A rendőrség sorra járta a szavazóhelyiségeket, hogy fizikailag akadályozza meg a voksolást: elkobozták a szavazólapokat és ezek gyűjtődobozait, kiszorították az embereket az épületekből. A rendőrségi felvonulást a tömeg több helyen próbálta megakadályozni, az egyik helyszínen tűzoltók sorfala védte meg a szavazókat a rohamrendőröktől.

A katalán fővárosban, Barcelonában a rendőrség gumibotokat és gumilövedéket is bevetett.

A függetlenségi népszavazás megrendezését egyébként a spanyol alkotmánybíróság korábban felfüggesztette.

Mégis, a szavazóhelyiségek kinyitottak, és több országos spanyol televízió csatorna élőben közvetítette, ahogy az iskolai szavazóhelyiségekben elkezdik a leadott szavazatok összeszámlálását.

A spanyol kormányfő esti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ma nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában. Mariano Rajoy szerint a népszavazási kísérlet csak arra szolgált, hogy megosztottságot generáljon, és szembeállítsa az állampolgárokat. Ez pedig súlyos kárt okozott az együttélésnek, amit minél előbb el kell kezdeni helyrehozni.

Hozzátette: hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.

Ugyanakkor, mindentől függetlenül a világ döbbenten szemlélte azokat a felvételeket, amelyeken egészen durva rendőri akciók láthatók: hajuknál fogva húznak, kidobnak, megrúgnak embereket, van, akit lelöknek a lépcsőn.

https://www.youtube.com/watch?v=owhJdmBLQKw

Több vezető külföldi politikus elítélte a rendőri erőszakot és párbeszédre szólította fel Spanyolországot és Katalóniát.

Jordi Turull katalán kormányszóvivő szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének, és arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést. Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt – jelentette ki.

Ugyanakkor Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes azt mondta, nem történt semmiféle népszavazás, a biztonsági erők pedig arányosan cselekedtek, és teljesítették az igazságszolgáltatás rendelkezéseit. A népszavazást bohózatnak nevezte, és felszólította a katalán vezetést, hogy azonnal fejezze be azt.

A spanyol belügyminisztérium tudomása szerint kilenc rendőr és két csendőr sérült meg az összetűzésekben, melyek több várost is érintettek.

Mindeközben több spanyol városban a spanyolok egysége mellett tüntettek.

Sokan azért sem értették a rendőri brutalitást, mert az előrejelzések szerint kevesebben voksoltak volna a függetlenség mellett, mint ellene, ugyanakkor a rendőri brutális akció éppen a függetlenségpártiak táborát növelheti.

Amennyiben mégis a spanyol kormány számára kedvezőtlen eredmény született volna, a függetlenedés ellen más módon is felléphettek volna. Avagy fontolóra kellett volna venniük egy többségi akarat érvényesítését.

A katalán népszavazást kísérő véres jelenetek fontos üzenetet hordoznak minden demokrácia számára: sosem lehet abba a tévhitbe esni, hogy egyszer megszerzett jogaink elvehetetlenek és sérthetetlenek, testi épségünk pedig garantált, csak azért, mert Európa nyugati részében élünk, ami kelethez képest mennyivel jobb – vagy mert Kelet-Európában élünk, és az még mindig mennyivel jobb, mint mondjuk Szaúd-Arábia.

Ki gondolta volna, hogy Spanyolországból a maihoz hasonló felvételek érkezhetnek a 21. században? A demokrácia folyamatos ápolást és karbantartást igényel: úgy tűnik, a spanyolokra is ráfér egy alapos tatarozás.

A szavazás egyébként este nyolc órakor ért véget, és az nem valószínű, hogy Katalónia függetlenségét bármelyik uniós tagállam elismerné, akármi legyen a referendum végeredménye. Az ott alkalmazott rendőri erőszak képei azonban biztosan nem a spanyol kormány malmára fogják hajtani a vizet.







Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)