Az a despota, az a hatalommániás politikus, aki mióta a közélet színpadán megjelent, mindig egyeduralomra tört, és most azt állítja, hogy az autokráciák világszerte sikeresebbek, mint a demokráciák, az szerintem semmiképp sem elmebeteg. Az nem ámokfutó. Az nevén nevezi a gyereket, nem
Valamilyen származása mindenkinek van. De az nem a negatív megkülönböztetésre szolgál. Nincs jelentősége annak, ki honnan származik. Mindenki az lehet, aminek vallja magát, amivel azonosítja önmagát. Ez mindenkinek magánügye. Mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát. Nem sorolom a legnagyobb magyarokat, akik származásuk
Mária országában nyilván senkinek sem kell magyarázni a tízparancsolat nyolcadik, ne lopj parancsolatát. Március közepe óta, amióta végre senkit nem kényszerítenek a vasárnapi bevásárlásra, az értelmetlen lötyögésre a különböző plázákban, még több idő jut a templomba járásra és erkölcsi kérdések elmélyült tanulmányozására.
A Klubrádió panaszos cikket jelentetett meg saját honlapján arról, hogy a diktatúra által a sajtószabadság elfojtására létrehozott Médiatanács, amely első elnökének, Szalai Annamáriának szellemiségét tükrözte kezdettől fogva, nem adott támogatást a Klubrádiónak. Ezzel szemben a rendszert támogató rádióknak milliókat fizetett ki. A
Orbán elment Debrecenbe, ahol a “keresztény” szeretet, irgalom és könyörületesség nevében bejelentette a menekülttábor bezárását. Akkor, amikor egész Európa a menekültprobléma megoldását keresi. Ezután találkozott a hajdúdorogi metropolitával. Miközben bezár a menekülttábor, a Hajdúdorogi Metropólia, a “keresztény Magyarország újabb pillére” (idézet Orbántól),
A Magyarországot irányító bűnbanda és annak feje az utóbbi időben – szerintünk érthetetlen okból – némileg veszített népszerűségéből. A nemzet legnagyobb stratégája országosan híres életösztönének köszönhetően talán megérezte, hogy az általa sok évvel ezelőtt elvetett náci magocskából mára szép nagy, terebélyes fa
Mit tekintek én bukásnak? 1989-90-ben az ország ölébe hullott a szuverénitás. Ezzel csatlakozhatott volna a fejlett világ fő áramához, a main stream-hez, az euro-atlanti kultúrához, a liberális jogállamok, a parlamentáris demokráciák családjához. De a magyarság ezt a sanszot megbocsáthatatlan módon elpackázta: egy
Fáradtság jeleit mutatja a Vezér, ami az álmoskönyvek szerint nem sok jóval kecsegtet. Egy Vezér sok mindent megtehet, csak nem fáradhat bele a vezérkedésbe. Ezt csak demokratikus vezető teheti meg, mert attól még minden normálisan működhet. A vezérelvű rendszerekben azonban minden a
Nincs már MNK, a Magyar Népköztársaság után a Magyar Köztársaság is kimúlt, Magyarország pedig a sokadik névváltoztatás ellenére is ugyanolyan szar hely, mint a Széll Kálmán tér azt követően, hogy Moszkva térből vissza- és átváltozott. Ezen a szemétdombon sohasem fognak őzek legelni,
