Elolvastam a 444.hu cikkét, és majdnem lefordultam a székről.
A cikk csak egyes idézeteket ad Orbán beszédéből, de az ember ezek olvastán is ápolóért kiált. (Az Arab Bankok Szövetségének bejelentése itt olvasható: http://www.uabonline.org/en/events/conferences/forumhungarytheinternationalarabbankings/11968/0).
Vegyük sorra:
Az arab bankárok szerint Orbán már “többször bizonyította”, hogy “igen elkötelezett az arab bankok ügye iránt”.
Szeretném tudni, hogy
– pontosan mi mindennel bizonyította;
– mit jelent az arab bankok iránti elkötelezettség;
– milyen ügyük van az arab bankoknak.
Az utóbbiról világosan szól az angol nyelvű bejelentés: a konferencia egyik célja az „Islamic finance”. Nem mulasztják el szorgalmasan nyomogatni a Nyugat-Európában oly hatásosnak bizonyult „inclusion” gombot: „the summit will focus on financial inclusion, financial inclusion strategies and access, usage and quality of financial services for individuals and enterprises, SMEs financing and impediments, Islamic finance, and alternative delivery channels for increasing financial inclusion.”
Az „inclusion” befogadást jelent, a nyugat demokráciák egyik alapértékét, amelyre hivatkozva a nyakló nélküli muszlim hódítás elárasztotta Angliát, Franciaországot, Svédországot, Németországot, hogy csak néhányat említsünk. Meg lehet nézni, mivel járt. Ezek többsége sem nem „gazdasági”, sem nem politikai menekült – amit csinálnak, az dzsihád, harc a hit terjesztéséért.
Az „Islamic finance” az iszlám bankolást jelenti a saria előírásai szerint, amint az egyes európai országokban már megtörtént. Itt jegyzem meg, hogy a saria – a minden, emberek alkotta törvénynél magasabb rendű, mert Allah által adott törvény – szerint iszlám országnak tekintendő az az ország, amelyben a sariának akár csak egyes részei működnek (Reliance of the Traveller [Az utazó támasza], w43.5: ahol muszlimok élnek és az iszlám törvényeinek legalább maradéka megvan (…), az a föld muszlim földnek tekintendő. A „Reliance of the Traveller” nem más, mint a saria).
Orbán szerint a “tisztelet kultúrája” is Magyarország mellett szól. Bár azt beismerte, hogy nem ismerője az “arab világban lejátszódó civilizációs folyamatoknak”. Orbán szerint tőlünk nyugatra mindenki progresszív, ott már eltűnőben van a tisztelet kultúrája, “de mi nem osztjuk ezt a vélekedést”. Mi a tisztelet hangján beszélünk.
Ilyen mondat egyszerűen nincs. Orbánnak fogalma sincs, miről beszél, de a tájékozatlan tapogatózás közben a „baloldal” és a „liberalizmus” után újabb fogalmat mocskol be, a „progresszió”-t, ami nála nyilván tiszteletlenséget jelent, mert ő bezzeg a „tisztelet hangján” beszél. A meghunyászkodó, magát önként alávető dimmi iskolapéldája.
Az „arab világban lejátszódó civilizációs folyamatok”-ról viszont valóban nem is lehet nagyon tudni, hacsak nem tekintjük civilizálásnak a keresztények, koptok, jazidik és általában a nem muszlimok napi rendszerességű lemészárlását, templomaik felgyújtását és kultúrájuk megsemmisítését az iszlám nevében.
Mi egy nagy szellemi-civilizációs építménynek tekintjük az iszlámot, és nem szégyellünk tanulni sem tőlük. Orbán a pápát idézete, aki szerint ha ismertük volna a sária szabályait, akkor talán a pénzügyi válság sem történt volna meg.
Az egy dolog, hogy a pápa az iszlám (szerinte is „a béke vallása”) kapcsán nem először hülyeségeket mond és tesz, de aki megnézi az iszlám történelmét, pontosan tudhatja, hogy a honos civilizáció megsemmisítésével és a gazdaság tönkretételével.
Magyarország nem oktat ki egy országot sem emberi jogokból, pláne nem azokat, akik megtisztelnek minket azzal, hogy idejönnek.
Azaz ne féljenek, nem emelünk szót az iszlámban teljesen rendben lévő rabszolgaság ellen, a nem muszlim nők és kiskorú (akár 8-10 éves) lányok megerőszakolása ellen, az iszlám által minden hívétől megkövetelt dzsihád ellen, és folytathatnám. Mi nem vagyunk ilyen tapintatlanok, és nagyon rossz néven vesszük, ha mások azok velünk.
Orbán szerint el kell ismerni minden ország jogát, hogy kialakítsa azt a jogi kultúrát, amit szeretne, ezért a nyugati emberi jogokon alapuló rendszer nem egyetemes.
A Nyugat emberi jogokon alapuló rendszere nem egyetemes, de a Nyugaton belül általános, és a Nyugat nem kényszerít más kultúrákat akár fegyverrel is a maga igazának elfogadására, szemben az iszlámmal, amely igen. Minden, amit Orbán megtanulhatott volna, a zsidó-keresztény kultúrán alapul, amelyben létezik a „jó” és a „rossz” fogalma és a kölcsönösség elve („azt tégy másokkal, amit szeretnéd, ha veled tennének), szemben az iszlámmal, ahol csak az iszlám által „megengedett” és „tiltott” fogalma létezik.
„Szeretnénk, ha önök beleépülnének a magyar gazdaságba”
Ne aggódjon, be fognak. Nehéz is lenne ellenállni ilyen kedves hívó szónak. Eddig mindig és mindenhol fegyverrel vagy hazugsággal harcolniuk kellett, hogy ráerőszakolják az iszlámot egy másik kultúrára – most tapasztalhatják először örömmel, hogy egy ország önként és dalolva behódol, mert kéregető miniszterelnöke és pártja pénzért bármit megtesz. Az arab államok kilóra meg tudják venni ezt a kormányt, és a zsebük meg sem fogja érezni.
Ez az ország évszázadokon át harcolt az oszmán birodalom ellen, megtapasztalta, mint jelent a „saria”, a „dimmi”, az „iszlám” (= alávetés, alávettetés), a „dzsizja”, a jogfosztottság, az üldöztetés. Ez az ország eddig Mátyás, Hunyadi János, Dobó István, Dugovics Titusz és még számtalan más hős országa volt.
Mostantól egy totálisan amorális, elvtelen, a hazáját pénzért kiárusító diktátor országa lesz. Várom, mikor állítanak (újabb) szobrot Szulejmánnak, mikor távolítják el a közterekről az iszlám „érzékenységét” sértő szobrokat, mikor írják át a történelemkönyveket.
Eddig Magyarország lakói csak turistaként tapasztalhatták meg, milyen az, amikor az iszlám beleeszi magát egy nyugati kultúrába. A mostani esemény fordulópont – most kezdődik Magyarország igazi lejtmenete, ahonnan talán száz évig sem lesz visszatérés.
Orbán ezúttal is mindent fordítva tesz: a bevándorlóellenességgel, a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltéssel veszélytelen rászorulók ellen uszítja az országot, és megnyitja az ajtót olyanok előtt, akik mindazt a veszélyt jelentik, amiről ő beszél.
