A franciaországi zavargások szervezettsége, a különböző szélsőséges csoportok szinte egyidejű megjelenése és az eseményekre azonnal ráépülő nemzetközi dezinformáció joggal veti fel, hogy nem csupán spontán utcai erőszakról van szó. Az Európai Unió és a francia titkosszolgálatok már vizsgálják az orosz, iráni és más külföldi beavatkozás lehetőségét. Orosz propagandahálózatok bizonyíthatóan bekapcsolódtak a műveletbe, hamis felvételeket terjesztettek, felerősítették az erőszakot, és egymással ellentétes magyarázatokkal próbálták szétfeszíteni a francia társadalmat. Arra azonban egyelőre nincs nyilvános bizonyíték, hogy az orosz titkosszolgálatok szervezték volna meg magukat a zavargásokat, de az orosz destablizációs műveletek klasszikus forgatókönyve ismerhető fel.
A modern hibrid hadviselésnek nem feltétlenül az a célja, hogy Moszkva hozza létre az elégedetlenséget. Sokkal olcsóbb és nehezebben bizonyítható módszer, ha a már létező társadalmi feszültségeket azonosítják, felerősítik, összekapcsolják egymással, majd olyan csoportokat terelnek ugyanarra az utcára, amelyek különben nem kerülnének egy táborba.
A francia tiltakozások eredetileg az oktatási rendszer állapota, a tanárhiány, a leromlott iskolák, majd a megélhetési válság és a közszolgáltatások leépülése miatt indultak. Ezek valós és belső francia problémák. A mozgalom azonban az interneten szerveződött, világos központi irányítás nélkül, ezért könnyen eltéríthetővé vált. A sárgamellényesek október 17-i „visszatéréséről” szóló felhívást például mesterséges intelligenciával készített plakátok és frissen létrehozott vagy átnevezett TikTok-fiókok terjesztették, miközben a korábbi sárgamellényes mozgalom ismert szervezői sem tudták, ki áll a kezdeményezés mögött. A francia Viginum akkor még csak csekély külföldi befolyást talált, de a felhívás tisztázatlan eredete már megmutatta, milyen könnyű valódi társadalmi elégedetlenségből névtelen digitális mozgósítást létrehozni.
A békés tüntetőkre később egymástól eltérő csoportok telepedtek rá. Megjelentek az erőszakra felkészült szélsőbaloldali és anarchista csoportok, a fosztogatást kereső bűnözők, valamint palesztin zászlókat és kefijákat viselő aktivisták. Ezzel egy időben a szélsőjobboldal és a nemzetközi muszlimellenes propaganda a zavargásokat bevándorlók és iszlamisták lázadásaként kezdte bemutatni. Ugyanazok a képek egyszerre szolgálták a palesztinpárti radikálisok mozgósítását és a muszlimellenes szélsőjobb riogatását. A dezinformálás és a destabilizálás, az egymással való szembefordítás profi munka, az orosz titkosszolgálat mintája.
Az orosz befolyásolási műveleteknek nem az a céljuk, hogy mindenki ugyanazt gondolja. Éppen ellenkezőleg: az a cél, hogy az emberek egymást gyűlöljék, ne bízzanak az államban, a sajtóban vagy egymásban, és minden politikai tábor úgy érezze, hogy a másik az ország elpusztítására készül. Moszkvának egyaránt megfelel a „bevándorlók felgyújtják Franciaországot” és a „fasiszta rendőrállam veri a palesztinok védelmezőit” története. A két állítás egymásnak ellentmond, de ugyanabba az irányba hat: demokratikus kormányzásra képtelen, polgárháború felé sodródó országnak mutatja Franciaországot.
Az Európai Unió vizsgálata már azonosította a korábbi orosz műveletekhez kapcsolódó Storm-1516 és Matryoshka hálózatokat a zavargások körüli információs térben. Ezek hamis vagy félrevezető felvételeket terjesztettek, felerősítették a legbrutálisabb jeleneteket, és olyan narratívákat gyártottak, amelyek szerint Franciaország összeomlott. Egy 2024-es tbiliszi tüntetés felvételét például franciaországi zavargásként terjesztették; az egyik bejegyzést közel hatmilliószor nézték meg. Az uniós külügyi szolgálat szerint Franciaország Ukrajna után a második leggyakrabban támadott kontinentális európai ország az állami hátterű információs manipulációkban.
A módszer nem új. 2023-ban Párizsban mintegy 250 kék Dávid-csillagot festettek épületekre. A látvány azt az üzenetet közvetítette, hogy Franciaországban visszatért a zsidók megjelölése és üldözése. A képeket az orosz Doppelgänger hálózat azonnal szétterítette a közösségi médiában. A francia hatóságok szerint az akció célja nem egy politikai álláspont kifejezése, hanem az antiszemitizmustól való félelem felkeltése és a francia társadalom megosztása volt.
2024-ben vörös kéznyomokkal gyalázták meg a párizsi holokauszt-emlékművet, majd koporsókat helyeztek el az Eiffel-toronynál „francia katonák Ukrajnában” felirattal. A gyanúsítottak külföldi közvetítőkkel álltak kapcsolatban, az akciók képeit pedig ismét orosz propagandahálózatok terjesztették. A francia nyomozók szerint ezek ugyanahhoz a műveleti mintához tartoztak: olcsón megbízott végrehajtók létrehoznak egy erős érzelmi hatású utcai provokációt, a digitális hálózat pedig megsokszorozza annak politikai következményeit.
Franciaország felkérte hírszerző szolgálatait annak kivizsgálására, hogy orosz ügynökök vagy közvetítők közvetlenül is ösztönözték-e az utcai erőszakot. David Colon, a Sciences Po dezinformációkutatója szerint az orosz hálózatok bizonyíthatóan terjesztettek hamis történeteket, és felmerül annak lehetősége is, hogy a helyszínen provokátorok működtek. Ez azonban jelenleg szakértői gyanú, nem nyilvánosan bizonyított tény.
Az eddigi hírszerzési értékelés józanabb következtetése szerint az orosz műveletek többnyire már megtörtént eseményekre reagáltak, és azokat erősítették fel. A nyomozás korai szakaszában nincs konkrét bizonyíték arra, hogy Moszkva indította volna el a tiltakozásokat, központilag irányította volna a fosztogatókat, a szélsőbaloldali csoportokat és a palesztinpárti aktivistákat. A legvalószínűbb magyarázat mégis az, hogy valódi társadalmi tiltakozáshoz szerveztek radikális csoportokat és alkalmi bűnözőket, kihasználták a kialakult káoszt.
Az „utólagos kihasználás” nem ártalmatlan kommentálást jelent. Az algoritmusok manipulálása, a hamis videók milliós terjesztése, a rendőri erőszakról vagy bevándorlói támadásokról szóló valódi és hamis képek összekeverése újabb embereket vihet az utcára, célpontokat jelölhet ki, és igazolást adhat az erőszakhoz. Ami az első napon propaganda, az a második napon már valóságos gyújtogatást válthat ki. Az információs művelet ezért nem feltétlenül előzménye, hanem gyorsítója és továbbterjesztője a fizikai erőszaknak.
A Hamász önmagában valóban nem látszik alkalmasnak egy ilyen, egymással ellentétes társadalmi csoportokat egyszerre mozgató európai művelet irányítására. Palesztinpárti hálózatok részt vehettek a mozgósításban, iráni szereplők pedig bizonyíthatóan igyekeztek a gázai ügyet és a rendőri erőszakról szóló tartalmakat felerősíteni. Ez azonban nem bizonyítja, hogy a palesztin zászlós tüntetőket a Hamász irányította volna. A zászló sokkal inkább egy már rendelkezésre álló konfliktusjelkép, amelyet orosz, iráni, szélsőbaloldali és szélsőjobboldali szereplők egyaránt felhasználhatnak saját céljaikra.
A legpontosabb állítás ezért egyelőre az, hogy a francia tiltakozás nem orosz műveletként indult, de az orosz hibrid hadviselés célpontjává vált. Bizonyított az orosz dezinformáció, bizonyított a hamis felvételek terjesztése, és dokumentált előzménye van az orosz titkosszolgálatokhoz kapcsolható franciaországi utcai provokációknak. Az még nem bizonyított, hogy Moszkva szervezte rá a romboló csoportokat a tüntetésekre, de valószínűsíthető. Ezért jól tenné mindenki, ha úgy tekintene az egészre, mint orosz titkosszolgálati akciókra, s nem ülne fel sem a provokációnak, sem a gyűlöletnek.
Ki indította az első névtelen felhívásokat? Kik kezelték a titkosított csoportokat? Milyen fiókok irányították a résztvevőket egyik helyszínről a másikra? Volt-e pénzügyi vagy személyes kapcsolat külföldi közvetítőkkel? Ugyanazok a hálózatok terjesztették-e előre a mozgósítást, amelyek utóbb a hamis videókat?
Ha ezekre a kérdésekre igen lesz a válasz, akkor nem egyszerűen az derül ki, hogy Oroszország hazudott a francia zavargásokról, hanem az, hogy a zavargások egy részét maga is előállította. A gyanú megalapozott, a műveleti minta felismerhető, a vádat még bizonyítani kell, s az embeeket figyelmeztetni: ne váljanak az oroszok által becsapott és manipulált tömegek az akciók áldozatává.
Hozzászólások
A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.