Jancsó Miklós ellenfilmet csinált volna, ami erről az ürességről és cinikus haszonelvűségről szól, ahogy Magyar Péter a természeti katasztrófából egy öntömjénező propagandát csinált. A baj az, hogy még szakmailag is igénytelent, mert egyrészt hiányzott egy rendező, aki fékezi és önmérsékletre inti a túlmozgásos főszereplőt, hogy méltóságot adjon neki, s elrejtse a nyers manipulációs szándékot. Emellett Leni Riefenstahl is pancser munkának minősítette volna, mert a propagandafilm klasszikusait lejárató amatőr és giccses munka született, amely nem használta ki a látványt, a monumentalitást és a zenét. Kicsi, sárga, lapos (piti, ízléstelen és nívótlan), de a mienk. Ezen nem segít az sem, hogy a végére Magyar rátalált a bukósisakos, arcvédős, fehér szkafanderruhára, és tárlatvezetést kért azért, hogy azt felvehesse. Ezért az atomerőmű belsejét, annak érzékeny részeit mutatták be, amely biztonsági, sőt, nemzetbiztonsági szempontból is egy végtelenül felelőtlen döntés lehet, mert atomerőművek belsejét nem mutatja normális ember és normális ország a Facebookon a külvilágnak. Az üzemi és biztonsági területeken a fényképezés és a videózás szigorúan tilos nemzetbiztonsági és ipari okokból. Magyar egy jó szkafanderes felvételért Magyarország egyetlen atomerőművét kitette a terroristák és az ipari kémek elé. Megszülettek az előre borítékolható és már nagyon várt eredmények és sikerjelentések, amelyek szerencsésen elkerülték augusztus 20-át, mert akkor a főszereplő másik filmen dolgozott. De utána egyből megemelkedett a Duna, működni kezdett a beépített műtárgy. A legalkalmasabb forgatási időpontban újraindították a harmadik turbinát, amit élőben közvetített maga a miniszterelnök, mintha ő lenne Kovalik Károly és Feledy Péter. Ő 100 nap alatt teljesen feleslegessé tette a médiát. Ezután be lehetett jelenteni álszerényen, hogy "Magyarország megcsinálta. Szívből köszönöm a Paksnál dolgozó sok száz szakember munkáját! Minden magyar büszke Önökre!" De a fotón nem a Paksnál dolgozó sok száz szakember látszik, hanem csak egy ember, aki nem szakember, de akiről ez az egész szólt: Magyar Péter, egy SECUMAR márkájú, professzionális, automatikusan felfúvódó vízi mentőmellényben a szárazon. A kép olyan, mint a karórában szereplő török janicsár az Egri Csillagokban. A kép azt mutatja, amit mindenki tud. Nem Magyarország csinálta meg, hanem Magyar Péter. Az utolsó mondat helyesen így hangzik: "Minden magyar büszke Önre!" Mivel nincs Jancsó Miklós, aki ezt a nárcisztikus hatalmi gőgöt nívósan bemutatja, a közönség elhiszi. Igaz, ez már nem a művészfilmek kora, hanem a brazil és indiai sorozatoké, meg a szappanoperáké. Erre a színvonalra viszi a Tisza-kormányzás az országot. Azt a részét is, ami még normálisnak megmaradt. Hazug is, igénytelen is. De megvan rá a közönség és az igény.

Halász Péter (1922-2023) író, újságíró, dramaturg, a Szabad Európa Rádió és az Amerikai Népszava főmunkatársa. 1961-től haláláig minden héten megjelent egy tárcája az Amerikai Népszavában. Az alábbiakban ezekből közlünk egy izgalmas és értékes válogatást.

Halász Péter: Karácsonyi riport

- Az egyik estén – talán a negyedik vagy ötödik este lehetett, amelyet közöttük töltöttem – az egyik Bovery-csavargó ugratni kezdte Joe-t: "Ha csakugyan olyan híres színésznő a lányod, miért nem intézed el vele, hogy jöjjön ide közénk karácsony este. Mennyből az angyal! Igazán megteheti az apjáért egyszer egy évben. Vagy egyszer egy évszázadban." A többiek csatlakoztak hozzá, nagy hahota támadt, most aztán jól sarokba szorították az öreget. Joe először elvörösödött, aztán elsápadt, aztán nagy nehezen feltápászkodott és azt mondta: "Hát majd eljön! Ha én hívom, akkor eljön. Csak még azt nem tudom, hogy hívom-e! Hogy megérdemlitek-e!" Kórusban kiáltoztak. Hívnád te, ha tudnád! Ha csakugyan a lányod volna! Vén hazug vagy, az az igazság. A trafikban vetted a fényképét. Mindenki vehet ilyet 5 centért. Sztárfotó. Joe fuldoklott a dühtől: - Tudjátok meg, hogy el fog jönni. Idejön karácsony este. Mit akartok? Mit hozzon nektek? - Francia konyakot! – üvöltötte az egyik. – Pezsgőt - ordította egy másik. Száz cigarettát! – egy harmadik. És így tovább, mindegyik belekiabálta a maga kívánságát és vágyálmát Joe fülébe. Ekkor már tudtam, hogy megvan a karácsonyi riportom. Valamiképpen meg kell oldanom Joe számára, hogy Evelyn Attkins idejöjjön karácsony este.