A fajgyűlölet nácizmus. Náciknak nincs helyük a magyar Parlamentben, mert az érvényben levő alaptörvény is tiltja, a nácik által támadott és megkérdőjelzett jogokat védi. Akik az ország alaptörvényét nem tartják meg, azok normális esetben nem lehetnének a magyar Parlament tagjai, amelynek az érvényben levő alaptörvény szerint kell működnie. Ha három ciklus (12 év) miatt a képviselő alkalmatlanná válik arra, hogy a Parlament tagja legyen, akkor a fajgyűlölet, a nácizmus és a képviselői eskü demonstratív megszegése, magyar állampolgárok etnikai alapon történt meggyilkolásának cinikus semmibevétele is kizáró ok kellene, hogy legyen. A jogalkotónak ezt a joghézagot pótolnia kellene. Toroczkai László és pártjának parlamenti képviselői emellett magatartásukkal kimeríthették volna a Btk. 332. §-a szerinti bűncselekményt, a közösség elleni uszítás tényállását, ha a bírói gyakorlat nem értelmezné rendkívül szűken az uszítás fogalmát, és nem követelné meg az aktív gyűlöletre mozgósítást. A Btk. 332. §-a szerint a bűncselekményt az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja, vagy a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – erőszakra vagy gyűlöletre uszít. Ebbe bele kellene férnie több elkövetési alakzatnak is. Nem szükséges, hogy az uszítás hatására ténylegesen erőszak történjen, maga a gyűlöletre vagy erőszakra uszító magatartás (mint absztrakt veszélyeztetés) valósítja meg a bűncselekményt. Álláspontunk szerint a bírói gyakorlat nem védi a társadalmat és a kisebbségi csoportok tagjait kellőképpen, mert olyan magatartáshoz köti az uszítást, amely alapján szinte senkit nem lehet elítélni, miközben a cigányokkal és más etnikai csoportokkal szemben nyilvánvaló gyűlöletre uszítás zajlik. Aki egy faji, etnikai kisebbség ellen elkövetett népirtás áldozatait nem tekinti áldozatnak, az például hitelesíti és helyesli a gyilkosságot, egyetért azzal a gyűlölettel és erőszakkal, amit elkövettek ellenük. Ezzel a magatartásával az elkövető arra bátorít, hogy a cigány kisebbséggel szembeni tömeggyilkosság morális értelemben nem bűn, hanem megengedett. Ez fajgyűlölet és gyűlöletre uszítás. A Mi Hazánk képviselői burkoltan a cigányokkal szembeni gyűlöletre és erőszakra uszítottak. A büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés, de nem kell ettől tartaniuk, annak ellenére sem, hogy ezt demonstratív módon a parlamentben követték el, az Országház tekintélyét használták fel, amit a televízió egyenes adásban közvetített. A Mi Hazánk képviselői a parlamenti képviselői mandátumra és a közbizalomra méltatlanná váltak, és morálisan a Btk. 332. §-a szerinti bűntettért kell felelniük. Toroczkai és pártjának frakciója egyértelmű üzenetet küldött a társadalomnak a cigányság fajgyűlölő megvetéséről, egyfajta mintát adott a roma holokauszt értékeléséről. Az indok félrevezető, hamis és álnok, miszerint azért viselkedtek tiszteletlenül egy népirtás ártatlanul meggyilkolt áldozataival és túlélőivel szemben, mert a tiszteletadást nem a házszabálynak megfelelően tartották. Ezzel szemben a valóság az, hogy a tiszteletlenség az áldozatok cigány származásának szólt. Házszabály nélkül is tiszteletet adtak (és tiszteletet követeltek) volna másoknak, ha nem romákról van szó. Ez egy etnikum dehumanizálása.