2025, május15, csütörtök
Trump korábban is kritizálta az elit egyetemeket, különösen a Harvardot, azzal vádolva őket, hogy liberális ideológiát terjesztenek és aláássák az amerikai értékeket. Trump fontolóra vette a Harvard és más hasonló egyetemi intézmények szövetségi támogatásának megvonását, ami gyakorlatilag egyes kutatások bezárásához vezethetne. Ezzel párhuzamosan Trump az Alcatraz börtön újranyitását is felvetette, amely a múltban a szigorú büntetés és az elrettentés szimbóluma volt. Ez a javaslat az emberi szabadságjogok korlátozását és a büntető igazságszolgáltatás militarizálását jelenti. Ez Trump világa: nemet mond az oktatásra, és kinyitná a világ legborzalmasabb börtönét. Bármelyik kocsma részeg közönsége elismeréssel adózna a remek ötletekért. Ez utóbbit semmi nem indokolja. Bármennyire igyekszik azt a hamis látszatot kelteni, hogy a legelvetemültebb bűnözéstől menti meg Amerikát, erre épül az illegális bevándorlókkal szembeni, ádáz gyűlöletet sugárzó embertelen hajtóvadászat is, amely nélkülöz minden, az Alkotmányban rögzített jogot és jogi eljárást, miközben többségében jámbor és ártalmatlan embereket toloncolnak ki, akik semmi bűncselekményt nem követtek el. Amerika ma nem olyan, mint Al Capone és az akkori "keresztény" vívmány, a szesztilalom korában, nem lövöldöznek a nyílt utcán a gengszterek géppisztolyokkal egymásra, a tiltás nyomán nem virágzik az alvilág, a prostitúció, mint akkor, amiből semmit nem tanultak az állami kereszténység elvakult fanatikusai. Az Alcatrazra semmi szükség. De Trump nem a tudományos kutatást szereti, hanem a börtönöket, a halálbüntetést és az erőszakot.

Halász Péter (1922-2023) író, újságíró, dramaturg, a Szabad Európa Rádió és az Amerikai Népszava főmunkatársa. 1961-től haláláig minden héten megjelent egy tárcája az Amerikai Népszavában. Az alábbiakban ezekből közlünk egy izgalmas és értékes válogatást.

Halász Péter: Karácsonyi riport

- Az egyik estén – talán a negyedik vagy ötödik este lehetett, amelyet közöttük töltöttem – az egyik Bovery-csavargó ugratni kezdte Joe-t: "Ha csakugyan olyan híres színésznő a lányod, miért nem intézed el vele, hogy jöjjön ide közénk karácsony este. Mennyből az angyal! Igazán megteheti az apjáért egyszer egy évben. Vagy egyszer egy évszázadban." A többiek csatlakoztak hozzá, nagy hahota támadt, most aztán jól sarokba szorították az öreget. Joe először elvörösödött, aztán elsápadt, aztán nagy nehezen feltápászkodott és azt mondta: "Hát majd eljön! Ha én hívom, akkor eljön. Csak még azt nem tudom, hogy hívom-e! Hogy megérdemlitek-e!" Kórusban kiáltoztak. Hívnád te, ha tudnád! Ha csakugyan a lányod volna! Vén hazug vagy, az az igazság. A trafikban vetted a fényképét. Mindenki vehet ilyet 5 centért. Sztárfotó. Joe fuldoklott a dühtől: - Tudjátok meg, hogy el fog jönni. Idejön karácsony este. Mit akartok? Mit hozzon nektek? - Francia konyakot! – üvöltötte az egyik. – Pezsgőt - ordította egy másik. Száz cigarettát! – egy harmadik. És így tovább, mindegyik belekiabálta a maga kívánságát és vágyálmát Joe fülébe. Ekkor már tudtam, hogy megvan a karácsonyi riportom. Valamiképpen meg kell oldanom Joe számára, hogy Evelyn Attkins idejöjjön karácsony este.