A két szavazás szembeállításában van logika, azonban lényeges mozzanatokat elrejt. Mégpedig azt, hogy a fülkeforradalomnak nevezett 2010-es választás nem arról szólt, amit Orbán állított, hogy őt a magyar nép egy új politikai rendszer létrehozásával bízta meg, hanem egy ugyanolyan parlamenti választás volt, mint a többi: a választók többsége őt az ország kormányzásával bízta meg négy évre, a fennálló alkotmányos rend keretei között, amelyre esküt tett, hogy ő azt megvédi. Ezt az esküjét megszegve, Orbán hajtott végre alkotmányos puccsot, amikor az Alkotmányt önkényesen eltörölte, és pártja ideológiáját tartalmazó alaptörvényre cserélte. Ez a senki által nem legitimált NER alapja lett. Ez az alkotmányos rend megdöntése volt. 2026 áprilisában pedig egy újabb "forradalmi" választás történt, amely valóban arról szólt, hogy a magyar nép rendszerváltást akar: nem csupán kormányt váltani az Orbán-rendszeren belül, hanem megsemmisíteni az Orbán-rendszert, amelynek egyetlen lehetséges módja az alkotmányos rend helyreállítása, Orbán és a Fidesz által elkövetett alkotmányos puccs eltörlése. Ruff Bálint a válaszából kifelejtette azt a mozzanatot, hogy a NENYI az alkotmányos rend megdöntésének előkészülete volt, majd végrehajtottak egy alkotmányos puccsot. Ezért az Orbán-rendszer eltörlése nem alkotmányos puccs, hanem az Orbán által elkövetett alkotmányos puccs után az alkotmányos rend helyreállítása. Két okból nem mellékes ennek kimondása: egyrészt azért, mert ez egyértelművé teszi a jogi helyzetet, másrészt világossá teszi nemcsak az alkotmányos rend helyreállításának, hanem az alkotmányos rend megdöntése (mint államellenes bűncselekmény) miatt esedékes törvényes felelősségre vonás jogi alapját. Erről egyértelműen és világosan kellene beszélni, ahogy arról is, hogy a megválasztott új kormány nem arra kapott megbízást, hogy az Orbán-rendszeren belül kormányozzon, hanem az Orbán-rendszer felszámolására, ahogyan Magyar Péter a kampányban ezt ígérte. Ehhez kért támogatást és a választók erre szavaztak. Emellett azért is fontos ennek kimondása, hogy a rendszerváltás napirenden maradjon. Ne merüljön ki az alaptörvény néhány ponton történő megváltoztatásában, hanem a NER megsemmisítését jelentse. Ruff Bálint a válaszában a NER megszüntetését ígérte, de fontos lenne hangsúlyozni ennek jogi alapját, az Orbán által megdöntött alkotmányos rend helyreállítását, s világossá kellene tenni egyértelműen, hogy az Orbán-rendszer eltörlése és a demokratikus rendszerváltás miben áll. Meg kellene nyugtatniuk a közvéleményt, hogy az OIrbán-rendszert eltörlik, s a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét helyreállítják. Ehhez pedig van egy "útiterv". A parlamenti szócsata azt tükrözte, hogy ez az alkotmányos intézkedéssorozat nem világos. Azért képzelheti a Fidesz, hogy az alaptörvény módosítása, a NER felszámolása egy önkényuralmi megnyilvánulás és alkotmányos puccs, mert nem világos mindenki számára, hogy a NER nem alkotmányos parlamentarizmus, hanem önkényuralmi rendszer volt, amelyben csupán díszletek voltak az egykori jogállami intézmények maradványai. Ruff Bálint sem tudta egy megtervezett és a közvélemény számára bemutatott folyamatba ágyazni a 17. alaptörvénymódosítást, mint amely egy demokratikus rendszerváltás "útitervének" része és állomása. Ezt az útitervet látni és ismerni kellene.