Rólunk

The Hungarian American People’s Voice and Liberty (Amerikai Magyar Népszava Szabadság) was the oldest and largest Hungarian printed newspaper in the US, established in 1891.

The Amerikai Népszava online edition (nepszava.us) is the largest Hungarian language online newspaper in the Western world. The nepszava.us website is continuously read by Hungarians in 56 different countries, with most readers located in the US and Hungary. The Hungarian ethnic community in the US is 1.5 million people.

Matt Damon az Amerikai Magyar Népszava Szabadságot olvassa a The Good Shepherd című film forgatásán. Fotó:  Sandor Tecsy

The Amerikai Népszava is the online version of the Amerikai Magyar Népszava Szabadság. The Amerikai Népszava is also a rightful medium for Hungarian advertisers, meanwhile Americans, Hungarian-Americans and for those live in other parts of the world, it’s can also be a very valuable place to advertise.

Contact:

E-mail: usanepszava@gmail.com

Telefon: 973-508-4278

AZ AMERIKAI NÉPSZAVA TÖRTÉNETE

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadságot 1891-ben alapították, a nyomtatott lap 2019. január 1-ig működött, 48 oldalas nyomtatott magazin volt. Lapunk a legrégebbi és a legnagyobb magyar nyelvű újság az Egyesült Államokban. Ez a legrégebbi működő magyar nyelvű lap a világon.  Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság nyomtatott kiadása eljutott Amerika valamennyi államába, ahol magyarok élnek. Jelenleg csak online kiadása működik.

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság online kiadása, az Amerikai Népszava, magyar nyelvű amerikai újság. Amerikában alapították, a jelenlegi tulajdonosa is amerikai cég. Az Amerikai Népszava, mint minden amerikai újság, az Egyesült Államok alkotmánya és törvényeinek hatálya alá tartozik. Az Amerikai Népszava nem része a magyarországi sajtónak, a magyarországi médiatörvény nem vonatkozik rá. Működését az Egyesült Államok Alkotmánya, törvényei, az amerikai sajtószabadság elvei, az amerikai véleményszabadságra és szólásszabadságra vonatkozó törvények, az amerikai szabadságeszme, valamint az amerikai ízlés és kultúra, a szabadságról és a demokráciáról vallott amerikai közfelfogás és értékrend határozza meg. Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság országhatárok nélkül szól a világon minden magyarul beszélő olvasónak, függetlenül attól, ki milyen állampolgár és melyik országban él.

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság két lap egyesülése után kapta a jelenlegi – hosszú – nevét. A Szabadság című újságot 1891-ben alapították Clevelandben, az Amerikai Magyar Népszavát pedig 1899-ben New Yorkban. A cleveland-i Szabadság az Amerikába “kitántorgott másfél millió emberünk” lapjaként indult, kétkezi munkások, bányászok, kohókban dolgozó magyar munkások szociáldemokrata érzelmű lapja volt. Alapításának 20. évfordulóján Gárdonyi Géza köszöntötte. Alapító-főszerkesztője Kohányi Tihamér. Ez volt mindig a legnagyobb amerikai magyar újság, mert Budapest után sokáig Cleveland volt a második legnagyobb magyar város a világon. A századforduló környékén kivándorolt magyar parasztok vasmunkások lettek. Az ő lapjuk volt a Szabadság.

Az első amerikai magyar témájú színművet is Kohányi Tihamér, a Szabadság alapító-főszerkesztője írta Greenhornok („zöldszarvúak”, zöldfülűek – ez az új jövevények gúnyneve) címmel. A művet 1891-ben Clevelandben vitték színre. Kohányi a bevándorlás keserveit megszenvedve alapította meg a magyarországi bevándorlók, a „zöldfülűek” érdekeit védelmező lapját, a Szabadságot. A Greenhornok című színdarab ötlete is személyes élményeiből született. Az eredetileg jogász Kohányi kezdetben Pennsylvania állam Eckley bányatelepén dolgozott.

Az amerikai magyarság történetének szomorú fejezetei voltak a bányaszerencsétlenségek és kohótragédiák, melynek során tömegesen haltak meg magyar bevándorlók. Andrew Carnegie (róla nevezték el a New York-i Carnegie Hall-t, miután az építést ő finanszírozta) érckohóiban 11 ezer kelet-európai bevándorló dolgozott embertelen körülmények között. Többségük magyar, A kohókban tömegesen tűntek el magyarok, akik beleestek az izzó vasércbe. Amerika egyik legborzasztóbb acélkohó-robbanásában néhány perc alatt több tucat magyar vasmunkás égett pernyévé és olvadt eggyé a folyékony acéllal Pittsburgh legnagyobb acélüzemében. Ez a kohórobbanás mindössze néhány hónappal előzte meg a Jacobs Creek-i bányaomlást, ahol több mint száz magyar bányász – köztük 14 és 15 éves bányászgyerekek is – pusztultak el a föld gyomrában. Róluk írt József Attila, ők hagyták el a hazájukat a Horthy-rendszer miatt.

A József Attila által megénekelt magyar kivándorlók későbbi sorsáról a cleveland-i Szabadság és az Amerikai Magyar Népszava írásaiból lehet értesülni. 1907. január 10-én a “Jones and Laughlin Acélüzem” egyik kohója robbant fel. Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság erről így adott hírt: „A szertezúduló olvadt acél magába olvasztotta a környékén dolgozó munkásokat. Ekkor is több tucat magyar pusztult el, és még több volt azoknak a száma, akiknek a folyékony acél egyes testrészeit égette szét. Többségük szintén meghalt, de csak több napi szenvedés után. A cleveland-i Szabadság ezt írta az esetről: “Még csak hozzávetőleg sem lehet leírni, mily borzalmas külsejük volt a hulláknak. Szénné égve, kőkeményen, húsnak semmi nyoma, a testrészek szétszaggatva, az egyik hullának csak a feje és dereka volt meg, egyéb testrészeit nem lehetett megtalálni. E sorok írója, amíg él, nem fogja elfelejteni a szegény, összeégett magyarok iszonyú hulláit.” Mint Várdy Béla történész professzor megjegyzi: szerencsésebbek voltak azok, akiket teljesen elöntött a folyékony acél, és így azonnal meghaltak, illetve azok, akik menthetetlennek tűntek, és ennek következtében a kohó vezetősége behányatta őket a kohó folyékony acéljába.

A Magyar Színháztörténet e tudósítások nyomán ezt írja a lapról: “a Szabadság-Liberty és az Amerikai Magyar Népszava cikkeivel harcolt mindenkor az amerikai magyarság egyleteiért, a jövevények jogaiért”. Kemény György híres “South Bendi köszörűsök” című versében emlékezik arról, hogy a Magyarországon szántó paraszt olyan ekével szántott, amelynek vasércébe egykori magyar parasztok teste égett bele. A szociáldemokrata érzelmű Szabadság írta meg, hogy a keresztény-nemzeti úri Magyarországról, a Szent Korona és a Szent Korona-tan országából Amerikába menekült másfél millió közül sokaknak mi lett a sorsa: “egyes amerikai vaskohókban és acélgyárakban azokat a munkásokat, akiket munka közben valami baleset ért, az izzó kohóba dobva elevenen megégették.”

*

Az Amerikai Magyar Népszava, az Amerikai Magyar Népszava Szabadság másik fele, a New Yorkban letelepedett szabadelvű magyar polgári radikális értelmiség lapja volt. Alapítója Berkovitz (Berkó D.) Géza. Az Amerikai Magyar Népszavában publikált az amerikai magyar emigráció színe-java. Az Amerikai Magyar Népszava szerzője volt Molnár Ferenc, Márai Sándor, Faludy György és sokan mások, szerkesztette a volt miniszterelnök, Nagy Ferenc. Ebben a lapban már a harmincas években megjelentek Fejtő Ferenc írásai. Az Amerikai Népszava mindig haladó szellemiségű, demokratikus felfogású újság volt, ahova nem Horthy Miklós lovagolt be fehér lovon, hanem Károlyi Mihály látogatta meg: amikor Károlyi Amerikába érkezett, első útja az Amerikai Magyar Népszava szerkesztőségébe vezetett. Innen kapott erkölcsi támogatást és anyagi segítséget a polgári demokratikus változásokhoz, az őszirózsás forradalomhoz, amely az első magyar köztársaság kikiáltásához vezetett. A lap a köztársaság bukása után létrejött Tanácsköztársaságot és a horthysta ellenforradalmi rendszert, az antiszemita keresztény-nemzeti kurzust egyformán elítélte.

Az Amerikai Magyar Népszava mindenkor azoknak a magyaroknak vált gyűjtőhelyévé, akik menekültek a magyarországi politikai és gazdasági viszonyok elől. Minden időkben a legkiválóbb magyar emigránsok szellemi műhelye volt. Ebben a lapban szólalt meg a nácik elől New Yorkba emigrált Bartók Béla, itt adta életének utolsó interjúját Sándor György zongoraművész, Bartók utolsó élő tanítványa. Szerepet vállalt a lap szerkesztésében Nagy Ferenc, a lemondatott volt kisgazda miniszterelnök, de itt találtak otthonra 1948, “a fordulat éve” után emigrációba menekült Szociáldemokrata Párt vezetői is. Ebben az újságban szólaltatták meg a New Yorkba kivándorolt Jávor Pált és Karády Katalint. Az Amerikai Magyar Népszava munkatársai voltak a Szabad Európa Rádió, az Amerika Hangja és a BBC magyar adásának vezető riporterei. Ez az újság képviselte a magyar szólásszabadságot és sajtószabadságot mindenkor azokban az évtizedekben, amikor Magyarországon felszámolták a demokráciát. Évtizedeken át haláláig lapunk szerzője volt a BBC magyar adásának egykori vezetője, Rentoul Ferenc, és a 2012-ben elhunyt Halász Péter, a neves író és dramaturg, az egykori Szabad Európa Rádió egyik népszerű vezető munkatársa is. A lap ezt a hagyományt viszi tovább.

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság a kommunista diktatúra idején is a szabadság, a demokrácia és a jogállam szemszögéből mutatta be a magyarországi eseményeket. 1956-ban befogadta az emigrációba menekült szellemi elitet. Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság az 1989-es rendszerváltás után megteremtett jogállam, a köztársaság híve, az emberi jogok szószólója.

*

Az Amerikai Magyar Népszava gazdag történelme során gyakran vált szélsőségesek céltáblájává, mert a demokráciát és a szabadságot védelmezte minden diktatúrával szemben. Ez a lap soha nem volt a szélsőjobboldali amerikai magyar emigráns sajtó része. Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság szellemiségéről tesz tanúbizonyságot, hogy történelme során kik voltak azok, akik támadták. Marschalkó Lajos hungarista, Fiala Ferencnek, Szálasi Ferenc sajtófőnökének szerzőtársa (akivel később együtt alapítottak emigráns nyilas újságot). Marschalkó az Országhódítók című hírhedt könyvében így mutatja be Kohányi Tihamért és a cleveland-i Szabadságot: “Kohányi (Kohn) Tihamér megvadult talmudi gyűlölködésében a Tisza kormány elleni felháborodásba csalja a magyar amerikásokat, akikkel a levelek tízezreit íratja az óhaza kormányzati rendszere ellen. Mellette Mr. Green, aki Magyarországon valószínűleg Grün volt az első világháború alatt, amíg lehetett, tehát 1917-ig, pénzküldési akciót szervez.”

Ugyanebben a könyvben a tagkönyvvel rendelkező nyilas ezt írta az Amerikai Magyar Népszaváról: “Az 1949-es Arany Jubileumi album szerint az akkori állapot a következő. Kiadótulajdonos: Szántó Lajos, a borszéki hitközség kántor fia, egyben a Virginiai Kentucky Tobacco tulajdonosa, aki egész kivételes jelenség. 1949-ben segít a kivándorló magyarokon, sokat áldoz, de politikailag osztályoz. Vele ellentétben a legteljesebb magyargyűlölet fűti az egész szerkesztőséget. Adminisztratív vezető: Székely (Slézinger) Izsó, a miskolci Leánykiházasító Egylet 10 ezer aranykoronás sikkasztója. A szerkesztőség tagjai: dr. Miklós Oszkár, Gáspár Géza, dr. Aczél Benő, Gábel Vilmos. Hirdetési osztály: Fenyves Klára, Mandel Ernő, Kandell Harry, Alice White. Előfizetési osztály: dr. Meller Victor. Iroda; Esther Keslinger. Sadie Schaff, könyvelési osztály. Még a műszaki osztályt is csupa egyfajú idegenek vezetik. Az Amerikai Magyar Népszava megalapításával megtörténik a teljes hatalomátvétel az öreg amerikás magyarság fölött. Gyakorlatilag az ő kezükbe jut ezáltal az Amerikai Magyar Szövetség is, amelyben hamarosan Gombos-Knopfer Zoltán, Káldor Imre, dr. Márk Béla, Székely Izsó az igazgatók, de egyes református és katolikus lelkészek mellett ott szerepel később Himler Márton is, aki – mint OSS ügynök – évekig kémkedik Magyarországon, “feltérképezi” és a szovjet GPU kezére szolgáltatja 1945-ben az egész magyar politikai és szellemi elitet, és tanácsokat ad a State of Departmentnek, amelyek szerint az 1946-ban bekövetkezett második Trianont, Magyarország háborús bűnössége címén, fenn kell tartani. Az ötven esztendő alatt eltelt korszak vezetőinek fogalmuk sincs róla, hogy milyen célokat követnek ezek az emberek, és milyen célokra használják fel nevüket. Az Amerikai Népszava első jubileumára Kossuth Ferenc gratulált, és Barabás Béla, a híres, kitűnő 48-as képviselő. Az Amerikai Magyar Népszava látogatója Károlyi Mihály, amikor a Szent István-i Magyarország ellen akarja hangolni az amerikai magyarságot és az amerikai közhangulatot is. Károlyi első látogatása a Népszavához vezet, és ezen keresztül adja ki a jelszót: ‘Új Magyarországot!’ Kíséretében van a későbbi kommunista népbiztos Kunfi-Kunstätter Zsigmond is. Az Amerikai Népszava már 1912 márciusi számában írja: “Forradalmi szellő lengi át Magyarországot”. Ügyes és kitűnő üzleti politika ez. Egyfelől a régi haza iránti hűséget hirdetni, másfelől a hazai állapotok ellen uszítani a nyomor, földtelenség elől kivándorolt öreg amerikás magyarságot, és ezeken az érzelmeken keresztül olyan közhangulatot teremteni, amely hajlandó beugrani minden nemzetellenes uszításnak. Ugyanakkor pedig fenntartani a látszatot a rosszul tájékoztatott amerikai öreg magyarok előtt, hogy az Amerikai Népszava tulajdonképpen a legtörzsökösebb magyarságot, a hazafias célokat képviseli.”

*

A lap mindenkori szellemiségét tükrözi, hogy Kohányi Tihamér, a Szabadság alapítója állíttatta Budapesten a George Washington szobrot, és Berkovitz Géza, az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztőjének kezdeményezésére épült meg a híres New York-i Kossuth-szobor. A két lap 1948-ban egyesült, a székhelye attól kezdve New York lett.

Az Amerikai Magyar Népszava Szabadság elődei nyomdokain jár, az őszinte szó híve, a demokratikus értékek, a szabadság védelmezője, az üldözöttek, elnyomottak, kitaszítottak, jogfosztottak szószólója. Szemben áll a kirekesztéssel, a faji nacionalizmussal, minden szélsőjobboldali ideológiával, nyílt vagy burkolt diktatórikus törekvéssel. Az Amerikai Népszava szabadelvű újság, amely hagyományainál fogva nyíltan antirasszista, antifasiszta lap, a jogállam, a parlamentarizmus híve, a tekintélyelvűséget, a feudális és diktatórikus vezetési elveket és módszereket elveti.

A nyomtatott lap 2019. január 1-én megszűnt, a lap azóta csak online formában működik.