Trump azt állította, hogy sikerült energetikai fegyverszünetet létrehoznia Oroszország és Ukrajna között. A valóságban nem két hadviselő felet bírt rá ugyanarra, hanem Ukrajnára kényszerített egy rövid, egyoldalú önkorlátozást, miközben Oroszország folytatta az ukrán energetikai rendszer támadását. Kijev három napra leállította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat. Moszkva ezalatt rakéták és több száz drón segítségével erőműveket, gázipari létesítményeket és városokat támadott, százezreket hagyva áram nélkül.
A történet hátterében Trump orosz dízelüzlete áll. Az iráni háború miatt megugró üzemanyagárak a novemberi választás előtt súlyos politikai teherré váltak számára. Trump ezért feloldotta az orosz dízelre vonatkozó szankciókat, és Moszkvával több millió tonnás behozatalról állapodott meg. A lépés gazdasági és diplomáciai ajándék volt Putyinnak: bevételt adott az orosz államnak, gyengítette a szankciós rendszert, és azt üzente, hogy Washington kész saját választási érdekeiért újra üzletet kötni az agresszorral.
Az orosz finomítók elleni ukrán támadások azonban veszélyeztették a szállításokat és felfelé hajtották a dízel árát. Trump ezért nem Putyintól követelte az ukrán városok bombázásának leállítását, hanem Zelenszkijtől az orosz háborús gazdaság elleni egyik leghatékonyabb eszköz feladását. Amikor az ukrán elnök ellenkezett, Trump már leváltásáról beszélt. Moszkva közben nem tett ellenőrizhető és egyértelmű kötelezettségvállalást az energetikai célpontok megkímélésére.
Az amerikai nyomás nem maradt a szavak szintjén. Ukrán illetékesek szerint Washington jelezte: ha Kijev nem állítja le a finomítók elleni csapásokat, korlátozhatják a hírszerzési információk átadását. Az elmúlt napokban az ukránok valóban nem kapták meg a korábban megszokott, amerikai műholdas érzékelésre épülő figyelmeztetéseket egyes orosz rakétatámadásokról. Trump tagadta, hogy politikai döntés született volna az információk visszatartásáról, az Európai Unió és a NATO pedig azt közölte, hogy nincs bizonyíték a hírszerzési együttműködés hivatalos felfüggesztésére. A kiesés azoban tény, de annak oka vitatott ("letagadott").
Ezzel egy időben a katonai Starlink, a Starshield gyorsan mozgó eszközökön részben használhatatlanná vált. Ez az ukrán drónok irányítását és az orosz támadóeszközök elfogását is akadályozta. Elon Musk közölte, hogy a katonai rendszer felett az amerikai kormány rendelkezik, a korlátozásokról végső soron az Egyesült Államok katonai és politikai vezetése dönt. A működés egy részét később helyreállították, de egy ideig száz mérföldes óránkénti sebességhatár maradt érvényben, ami számos katonai feladathoz elégtelen. Kijev szerint emberek haltak meg a kiesések idején.
A fordulat október 15-én következett be. Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna befejezte az egyoldalú önkorlátozást. Ukrán erők ezután eltalálták a rjazanyi Rosznyefty-finomítót, amely Oroszország teljes finomítói kapacitásának mintegy öt százalékát képviseli és Moszkva térségét is ellátja. Ugyanazon az éjszakán Oroszország több mint ötszáz drónt indított Ukrajna ellen, a támadások halálos áldozatokat követeltek, és megrongáltak egy poltavai gázkitermelő létesítményt.
Ezek után tartós, egyoldalú ukrán moratóriumra nincs esély. Zelenszkij világossá tette: újabb leállásról csak kölcsönösség esetén, illetve további Patriot légvédelmi elfogórakétákért cserébe lehet beszélni. Ez a minimum, mert Ukrajna nem mondhat le az orosz háború finanszírozását gyengítő támadásokról úgy, hogy közben nem kap védelmet saját erőművei és lakossága számára.
Trump nyomásgyakorlása rövid távon háromnapos lélegzetvételhez juttatta Oroszországot, de politikailag többet rombolt, mint amennyit elért. Megmutatta Ukrajnának, hogy az amerikai technológiai függőség bármikor politikai fegyverré alakítható. Megmutatta Európának, hogy nincs alternatívája sem a Starlinkre, sem az amerikai rakétafelderítő műholdakra. Kijev ezért saját katonai műholdprogramot indít, Európában pedig felgyorsulhat az önálló hírszerzési és kommunikációs képességek kiépítése.
Az ügy legveszélyesebb tanulsága mégsem technológiai. Az Egyesült Államok nem egyszerűen segítséget vont meg, hanem egy megtámadott ország védelmi eszközeit próbálta korlátozni azért, hogy olcsóbb orosz dízelhez jusson. Putyin nem tartotta be a meghirdetett fegyvernyugvást, Trump mégis Zelenszkijt büntette. Ezzel nem békét közvetített, hanem megmutatta Moszkvának, hogyan lehet az amerikai belpolitikai félelmeket Ukrajna ellen fordítani.
Hozzászólások
A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.