Közleményt adott ki a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) nevében Iványi Gábor, az egyház elnöke, amelyben tételesen cáfolta Semjén Zsolt egyházpolitikáért felelős miniszter parlamentben elhangzott állításait, amelyeket Arató Gergely DK-s képviselő kérdésére adott válaszában mondott el. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy nem Iványi Gábor egyháza tartozik az államnak, hanem fordítva.
Már az sem igaz, hogy a MET visszakapta volna az egyházi státuszát. 2013-ban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget alkotmánysértő módon fosztották meg egyházi státuszától, és a magyar államnak 2012. január 1-jével helyre kellett volna állítani a státuszukat. Az alkotmánybírósági határozat az eredeti státusz helyreállítását mondta ki, az azzal járó jogokkal együtt. Ez soha nem történt meg.
A helyreállítás követelménye az eredeti egyházi státuszra és a vele járó jogosultságokra vonatkozott, nem az Orbán-rezsim által létrehozott fiktív „egyházi” kategóriákra, amely nem jár az egyházakat egyenlően megillető jogokkal. Mint Iványi Gábor közleménye tartalmazza, a Fidesz egyházi törvényében szereplő „nyilvántartásba vett”, majd „bejegyzett egyház” kategóriája egy fikció, a nevében szereplő „egyház” kifejezés megtévesztő, mert semmiféle jog nem jár vele, mint amelyek a bevett egyház kategóriában szereplő egyházakat megilletnek, s ameyekkel a MET is rendelkezett. A MET az egyházi státusz megvonása előtt ezekkel a jogokkal rendelkezett, ebbe a kategóriába tartozott, az alkotmánybírósági határozat szerint ezt kellett volna helyreállítani.
Akiket „nyilvántartásba vett” és „bejegyzett egyház” kategóriába soroltak, azok jogi szempontból nem egyházak, mert semmi nem vonatkozik rájuk, ami az egyházakat megilleti. Ezzel játszotta ki az Orbán-rendszer azt, hogy elvette az egyházi státuszt a MET-től és még számos zsidó és keresztény és más vallású közösségtől, s ezzel leplezi, hogy attól kezdve ezek nem egyházak. Mondhatnák erre azt, hogy közben megváltozott a törvény, de az alkotmánybíróság döntésének jelentését egyértelműsítette az Emberi Jogok Európai Bírósága, s ennek alapján az Orbán-kormány 2016-ig kifizette azokat a pénzeket, amelyek az eredeti egyházi státusz alapján a MET-et megillették.
Ha az egyházi státusz helyreállítása nem az eredeti jogi státusz helyreállítását jelenti, méghozzá az azzal járó jogokkal és támogatásokkal együtt, akkor miért fizette ki a magyar állam 2016-ig azt, ami az eredeti státusz szerint járt? Ha pedig a helyreállítás ezzel azonos, akkor jogtalanul tatja vissza ugyanezt a pénzt a 2016-tól 2023-ig tartó időszakra, ami a MET által ellátott közfeladatok elvégzéséért évente 2 milliárd forintot jelent. A MET egyházi jellegét és tevékenységét illetően 2016 után semmi nem változott, így ugyanazok a jogok illetik meg. Az Orbán-rezsim 2016-ig nyilván azért fizetett, mert az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete tisztázta ezt a kérdést, s ezt végrehajtva, 2016-ig valóban megtérítette az egyházi státusz jogtalan elvétele miatt kiesett bevételeket. De azóta nem fizet. Emiatt a MET-nek újra ahhoz a bírósághoz kellene fordulnia, amely ezt az ítéletet meghozta, hogy azt a magyar állam csupán az ítélet előtti időszakra ismerte el, és a strasbourgi bíróság ítéletét nem hajtja végre.
Márpedig az ítélet nem csupán 2016-ig kötelezte erre a magyar államot, hanem azon túl is, hiszen a MET és az intézményrendszere 2016 után nem szűnt meg, s ezt jelenti a felekezeti egyenjogúság elve. A MET ugyanazt végzi, ugyanolyan egyház, az eredeti státuszától jogtalanul fosztották meg (ahogy az azzal járó és más egyházak által bőségesen megkapott normatív támogatásoktól is), ezért a bíróság ítélete szerint a jogi státusz helyreállítása nem az ítélet napjáig szól, hanem örökre. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt hét év alatt 14 milliárd forinttal kevesebbet fizetett Iványi Gábor egyházának az állam, ez pedig sokszorosa annak a pénznek, amit Iványi Gábor a visszatartott pénz miatt nem tudott a költségvetésnek befizetni. Ha ezt a pénzt megkapná, amivel Orbán tartozik, könnyedén kifizetné az államnak a köztartozásait. De a cél éppen az, hogy ne tudjon fizetni, menjen tönkre és tűnjön el.
A közlemény azzal kezdődik, hogy „2010 előtt sosem volt tartozásunk, a mostani helyzetet nem mi okoztuk”. Iványi Gábornak soha nem volt tartozása a NAV felé, ezt a tartozást a megítélt, de jogtalanul visszatartott pénzzel az Orbán-kormány idézte elő, és ennek alapján jogtalanul veszi el az intézményi normatív támogatásokból az általa előidézett tartozást, amivel az egyház szociális intézményeit, iskoláit lehetetleníti el, és egy metodista egyházat tesz tönkre, kényszerít csődbe. Ezzel sokezer ellátott szegény, hajléktalan, bántalmazott ember életét veszélyezteti, az egyház iskoláival együtt, amelyek a súlyosan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását szolgálják.
Semjén cinikusan hazudott és keltett ellenséges hangulatot azzal, hogy a MET tíz év alatt 26,5 milliárd forintot kapott, mert a többi egyház összesen több mint ezer milliárd forintot kapott ugyanezen idő alattehhez képest kapott a MT 26 milliárdot, miközben mások egy ujjal sem érintik azt a pótolhatatlan munkát, amit Iványi Gábor és egyháza végez. Közülük sokan egy napot sem tudnának eltölteni ott, ahol ezekről az emberekről Iványi Gábor gondoskodik. Semjén még abban is hazudott, hogy ebből a pénzből a MET mit lát el, milyen tevékenységet folytat.
Mint Iványi Gábor írta, „Semjén azt is állítja: szociális szolgáltatásainkkal összesen 800-1000 embert látunk el, 8 településen van köznevelési intézményük, összesen 1335 gyermekkel és tanulóval. Ezek a számok légből kapottak. Ezzel szemben országszerte 17 különböző településen összesen 63 nevelési, oktatási, szociális és egészségügyi alapfeladatot működtetünk. Nevelési-oktatási intézményeinkben mintegy 2800, többségében hátrányos helyzetű gyereket tanítunk, egészségügyi centrumunkban évente közel 7 ezer nincstelen embert látunk el, családsegítő tevékenységünkkel pedig hozzávetőlegesen 5000 mélyszegénységben élő ember nehézségeit igyekszünk csökkenteni. Az államtól átvállalt alapfeladatok ellátására kapott normatívákat erre költjük – vagyis költenénk, ha megkapnánk”.
Nem Iványi Gábor akarja a tevékenységét és a „jótékonykodását” az állammal fizettetni, hanem az állam az egyházak törvényes feladatai között szabályozza azt, hogy a közfeladatok ellátására az államnak van szüksége, mert az állam nem látja el, például azt a tevékenységet, amit Iványi Gábor végez, és erre törvényes juttatások járnak. Az összes többi egyház százmilliárdokat kap ilyen feladatokra, beleértve az egyházi iskolákat is, amelyek mind az állam megbecsülését élvezik, kivéve Iványi Gábor tevékenységét. Az Orbán-rezsim előtt kialakult a MET intézményrendszere, ami egy nélkülözhetetlen szociális háló, ami egyik napról a másikra elveszítette a törvényes állami támogatást, bezárni viszont nem lehet, mert az emberek halálát okozná.
Azokkal a nyomorultakkal, akikkel Iványi Gábor foglalkozik, senki nem foglalkozik. Azokat a gennyes sebeket, amelyekkel a hajléktalanok hozzájuk bemennek, senki nem kezeli, be sem engedik őket a kórházakba. Azok a gyerekek, akiknek Iványi Gábor iskolát biztosít, enni ad, kihullanának az állami iskolarendszerből. Nélkülözhetetlen feladatot látnak el, ami azért került veszélbe, mert Orbán Viktor politikai okokból és személyes bosszúból tönkre akarja tenni Iványi Gábort, aki viszont ragaszkodik azokhoz, akiket ellát, mert tudja, milyen sors várna rájuk nélküle.
Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Iványi Gábor közleményét, a MET egyháznak ide kattintva lehet adományokat küldeni:
2010 előtt sosem volt tartozásunk, a mostani helyzetet nem mi okoztuk – válasz Dr. Semjén Zsolt egyházpolitikáért felelős miniszternek.
Az Arató Gergely (DK) országgyűlési képviselő kérdéseire adott írásbeli válaszában azonban a miniszter sok téves állítást fogalmaz meg. Semjén többek között azt állította, hogy a MET visszakapta egyházi státuszát, hiszen bíróság által nyilvántartott „bejegyzett egyház lett”.
A valóság az, hogy 2013-ban a Magyar Alkotmánybíróság hivatalos határozatban kimondta: a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (és több más tisztességes zsidó, keresztény és nem istenhívő vallási közösséget) alkotmánysértő módon fosztották meg egyházi státuszuktól, és a magyar államnak 2012. január 1-jével helyre kellett volna állítani a státuszukat. Ez soha nem történt meg.
Helyette évekig tartó hercehurcával kialakítottak egy négylépcsős eljárást, aminek a végén, az 1981-ben nyert eredeti egyházi státuszunkat csak parlamenti politikai döntéssel kaphatnánk vissza. A „nyilvántartásba vett”, majd „bejegyzett egyház” fikció, a nevében szereplő „egyház” kifejezés megtévesztő, semmiféle különleges jog nem jár vele.
Semjén azt is állítja: szociális szolgáltatásainkkal összesen 800-1000 embert látunk el, 8 településen van köznevelési intézményük, összesen 1335 gyermekkel és tanulóval. Ezek a számok légből kapottak.
Ezzel szemben országszerte 17 különböző településen összesen 63 nevelési, oktatási, szociális és egészségügyi alapfeladatot működtetünk. Nevelési-oktatási intézményeinkben mintegy 2800, többségében hátrányos helyzetű gyereket tanítunk, egészségügyi centrumunkban évente közel 7 ezer nincstelen embert látunk el, családsegítő tevékenységünkkel pedig hozzávetőlegesen 5000 mélyszegénységben élő ember nehézségeit igyekszünk csökkenteni. Az államtól átvállalt alapfeladatok ellátására kapott normatívákat erre költjük – vagyis költenénk, ha megkapnánk.
(Az általunk működtetett oktatási, szociális és egészségügyi ellátások legfontosabb adatait táblázatba rendeztük, amely honlapunkon is elérhető:
Dr. Semjén Zsolt azt is állítja, hogy az állam nem tartozik a MET-nek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét végrehajtva az állam 2016-ig valóban megtérítette az egyházi státuszunk jogtalan elvétele miatt kiesett bevételeinket. A korábbi egyháztörvény (az 1990. évi IV. tv., sőt messze a rendszerváltás előtti az 1895. évi XLIII. tcz.) alapján fennállt státuszunk visszaállítása azonban azóta sem történt meg, ami álláspontunk szerint ellentétes a strasbourgi bíróság döntésének szellemiségével. Egyházunk intézményeinek kifosztása (a kiegészítő támogatás és az egy százalék ismételt megvonása) 2016 után sem szűnt meg, mindez évente mintegy 2 milliárd forint kisesést jelent számunkra. Harmadik éve ugyan ismét fogadhatunk egy százalékot, melyre nézve Semjén Zsoltnak van egy fullánkos megjegyzése („kétségtelenül mutat a felajánlások száma egy vaskos aránytalanságot a MET egyházi jelenlétéhez képest”), de a 2015 és 2020 közötti időszak törvénytelen visszatartása a NAV részéről szintén súlyos anyagi hátrányt okozott nekünk, s amelyért azóta sem kárpótoltak. Amennyiben az állam megtérítené a mintegy 14 milliárd forintnyi hiányunkat, minden további nélkül rendezni tudnánk a különböző hátralékainkat, amelynek összege ennek a töredéke.
A bevett egyházaknak járó közel kétszer annyi normatív támogatással tartozásmentesen, hatékonyan tudnánk működtetni szociális és oktatási intézményeinket; bejegyzett egyházként, a jóval kisebb normatívához sem hozzájutva ellehetetlenül az államtól átvállalt feladatok teljesítése. Semjén Zsolt hosszan bűvészkedik a MET által 2010 óta kapott állami támogatások összegével, azt akarván érzékeltetni, hogy a MET nagyon sok pénzt kapott és semmi követelése nem lehet.
A helyzet azonban az, hogy a MET nagyon sok munkát végzett el, ami nyilván sok pénzbe került, de nem kapta meg azt az összeget, amibe az elvégzett feladat valóságosan került.
Az elmúlt 12 évben rendszeresen húszezer mélyszegénységben élő embertársunkat segítettük szolgáltatásainkkal, akik számára évente egymillió adag ételt biztosítottunk. És mindez még egy szuperjacht árába sem került az államnak.
A helyzetünk rendezésével hosszú évek óta hiába próbálkozunk a kormány illetékeseinél, Dr. Semjén Zsolt egyházdiplomáciáért is felelős miniszter 2022 márciusa óta még csak nem is válaszolt a levelünkre.
Van-e a MET-nek terve és javaslata a helyzet rendezésére?
Természetesen van. A bejegyzett egyházi státuszhoz is járna (bár korlátozott időre) az átvállalt feladatok ellátásához nélkülözhetetlen megállapodás. Ha a nyilvánvaló cél nem a MET teljes ellehetetlenítése (újabb rossz üzenet, az Oltalom számára felajánlott 71 milliónyi egyszázalékokból származó adományt a NAV azonnal levonta), akkor a magyar államnak a legrövidebb időn belül meg kell kötnie velünk a munkánk anyagi hátterét biztosító megállapodást, és kompenzálnia kellene bennünket az elmúlt években felhalmozott hiányunk tekintetében. Mi ebből azonnal rendezni tudnánk a mi adósságainkat, és folytatnánk azt a munkát, amelyet az érintettek megelégedésére és a pártatlan szakértők megállapítása szerint eddig kitűnően végeztünk a mostoha körülmények ellenére is. Bízunk benne, és az eddigi tapasztalatunk is az, hogy az egyházi egyszázalék (más úton is érkezik), nem jut az Oltalom egyszázalék sorsára. Ugyanez a helyzet az egyházi számlára befizetett egyéni adományokkal is, ezért mindenkit bátorítunk, hogy nyugodtan juttassa el adományait ilyen módon is.
Az idő sürget. Az illetékes minisztériumnak követnie kellene az Áht 51.§ 3. bekezdését, amely tartalmazza, hogy ha „a köztartozás levonása a nem állami intézmény fenntartója, vagy az általa fenntartott intézmény közfeladatai ellátást súlyosan veszélyeztetné, a költségvetési támogatást a kincstár köztartozás levonása nélkül utalja át a kedvezményezettnek.”
A Belügyminisztérium illetékeseivel mindezt harmadszor közöljük, de a legutóbb (immár az alapnormatíva teljes összegének levonásával) az ellehetetlenülésbe kergettek bennünket. 2010 előtt semmiféle tartozásunk nem volt. Ma sem kellene, hogy legyen. Nem mi gazdálkodtunk felelőtlenül, a felelősség a magyar államé. Az erődemonstrálás és üzengetés helyett tárgyalóasztalhoz is ülhetnénk.
Budapest, 2023. 09. 29.
Iványi Gábor
elnök
