Pete Hegseth vallásügyi hivatalt hoz létre a Pentagonban, közvetlenül saját irányítása alatt. Az amerikai hadsereg vezetője, aki keresztény istentiszteleteket szervez a minisztériumban és vallási küldetésként beszél a katonai szolgálatról, most önálló intézményt rendel ehhez a szemlélethez. A tét jóval több a tábori lelkészek támogatásánál. A keresztény nacionalizmus a világ legerősebb haderejében kap újabb pénzügyi és hatalmi eszközöket, ami életveszélyes. Szektás próféciák alapján irányítják a világ legnagyobb hadseregét.
Hegseth quanticói beszédében úgy jelentette be az új hivatalt, hogy a minisztérium felölti „Isten teljes fegyverzetét”, mert a fizikai háború mögött az igazi küzdelem szellemi. Az ellenfeleket a jó és a gonosz vallási felosztásában helyezte el. Ez egy katonai vezető szájából súlyos. A hadsereg feladatait alkotmányos döntéseknek és ellenőrizhető állami érdekeknek kell meghatározniuk. A miniszter saját hitét nem teheti a fegyveres erő küldetésének mércéjévé.
Ráadásul, Pál apostol a Bibliában úgy beszél a szellemi harcról, mint amelyet nem fizikai fegyverekkel és testi erővel kell megvívni. Amit Hegseth mond, hogy a fizikai háború mögött szellemi háború áll, az éppen azt jelenti, hogy fizikai fegyverek nélkül a szellemi háborát kell megvívni és megnyerni, s akkor nincs szükség a fizikai fegyverekre. Ezek a szellemi fegyverek az evangélium hirdetése, az Isten Igéje, a szeretet, az Isten dicsőítése. De ettől függetlenül is szükség lehet a fizikai hadseregre, viszont nem a szellemi ellenfelek ellen.
A Military Times által ismertetett rendelkezés szerint a hivatal vallásügyi szabályozással, költségvetéssel és programokkal foglalkozik majd, vezetője közvetlenül a miniszter tanácsadója lesz. Hatáskörébe kerül a fegyveres erők lelkészi tanácsa is. Kutatásokat és értékelési eszközöket rendelhet a katonák lelki felkészültségének vizsgálatához. A miniszter külön hangsúlyozta, hogy tényleges befolyást akar adni az új szervezetnek.
A bejelentés egy már zajló átalakítás része. A Pentagon több mint kétszáz vallási besorolását harmincegyre szűkítette, a tábori lelkészeknél a rendfokozati jelzések helyett a vallási jelképeket helyezte előtérbe. Hegseth a világi szemléletet és a jogi korlátozásokat olyan akadályként írja le, amelytől meg kell szabadítani a hadsereget. Ha az Alkotmány, nemzetközi törvények ellentmondanak és útját állják Hegseth lelkészi tanácsadóinak, akkor a vallást kell követni. Semmi nem védi a katonát attól, hogy felettese vallását (és értelmezését) kelljen követnie.
A keresztes háborúk világa Hegsethnél tudatosan választott önkép. Mellkasán jeruzsálemi keresztet visel, karján a „Deus vult”, vagyis „Isten akarja” felirat szerepel. American Crusade című könyvében is a keresztes hadjárat képzetét használja. A jelképeket a New Lines elemzése a modern szélsőjobboldal militáns kereszténységének összefüggésében mutatta be. A döntő azonban az, hogy ez a világkép már kormányzati intézkedésekben jelenik meg.
Ennek vallási hátteréhez tartozik a Communion of Reformed Evangelical Churches, a CREC felekezeti hálózata, amelyhez Hegseth is kötődik. Egyik alapítója Doug Wilson, akit a miniszter a Pentagonba is meghívott prédikálni. Wilson keresztény nemzetként szervezné át Amerikát, a férfi családfőnek biztosítaná a család irányítását, és teológiai meggyőződését kötelező állami szabályokká tenné. A nők politikai önállósága és az azonos nemű párok egyenlősége ebben a rendszerben nem alapjog. A nőktől a szavazati jogot is megvonná. Éva evett a fáról.
Wilson a rabszolgatartók védelmével és a rabszolgaság kegyetlenségének kisebbítésével is hírhedtté vált. A Word&Way helyszíni felvételekre épülő beszámolója szerint a Pentagonban a katonai győzelmet Isten dicsőségéhez kapcsolta. Hegseth megköszönte neki a vezetését és a tanítását. Itt nem egy háttérben maradó magánkapcsolatról van szó. A miniszter nyilvánosan tekintélyt ad ennek az irányzatnak az alárendeltjei előtt.
Hegseth közvetlen lelkipásztora, Brooks Potteiger ugyancsak a CREC-hez tartozik. Ő vezette az első pentagoni istentiszteletet, és később is visszatért. A meghívott prédikátorok, a bibliai hadviselés képei és az új hivatal ugyanannak az átalakításnak az elemei. A hadsereg vallási sokféleségét egy meghatározott politikai teológia kezdi felülírni. A Pentagont nem a racionalitás és a szakértelem, hanem a neoprotestáns, evangelikál szekta lelkészeinek külön bejáratú próféciái és teológiája vezeti, amiből egy dolog hiányzik: a szeretet.
A Pentagon azt mondja, az új intézmény minden katona vallási támogatását szolgálja, és a szertartásokon nem kötelező részt venni. A parancsnoki láncban azonban a szabadságot az is meghatározza, mit várnak el hallgatólagosan. Ha a legfőbb vezető a saját vallását azonosítja az ország igazságával, a más vallású és a nem vallásos katona könnyen kívül találhatja magát azon a közösségen, amelyet a felettese erkölcsileg teljes értékűnek tekint.
A veszélyt éppen a szektás bizonyosság és az állami fegyveres hatalom összekapcsolása jelenti. Aki a saját hadjáratát Isten akaratának tekinti, annak az ellenőrzés akadály, az ellenvélemény hitetlenség, a politikai ellenfél pedig a gonosz képviselője lehet. Egy alkotmányos hadseregnek nem erre kell esküdnie. Kontrollálhatatlan, fanatikus, vallásos tébolyultak kezében van az amerikai hadsereg és a világ sorsa.
