Érdekes interjú jelent meg a 168 Órában Szilágyi Ákos esztétával "A húszas évek közepéig kilenghet az illiberális inga" címmel. A politikai elemzőként is kiváló Szilágyi Ákos azt mondja, hogy választások útján az ellenzék soha nem kerülhet hatalomra, és azok a pártok, amelyek bevonulnak a parlamentbe, a rendszer részeivé válnak, ezért soha nem dönthetik meg a rendszert belülről, amelynek részei. Az imitált demokrácia imitált parlamentjében jelenleg az ellenzéki szerepet imitáló pszeudopártok működnek, a rezsimet pedig csak egy rendszeren kívüli erő bonthatja le.
Az alábbiakban idézzük az interjú egy részletét, az elemzés többi rész a 168 Órában olvasható.
"– Mennyire stabil az Orbán-rezsim?
– Semennyire. Egyre több szabadságot kell elszívnia a társadalomtól ahhoz, hogy újratermelje magát és a védelmet, biztonságot nyújtó hatalom látszatát fenntartsa. Ebből azonban nem következik, hogy mindjárt meg is dől. Sőt inkább erősödőben van, de nem a stabilitása, hanem a nyomása erősödik: egyre nagyobb árat követel az általa nyújtott biztonság látszatáért, mert ettől függ az elfogadottsága. Ám ez nem tarthat örökké, előbb-utóbb felemészti forrásait, vagy olyan, rendszeren kívüli ellenerőket hív életre, amelyek megdöntik. Ez nem holnap lesz. A rendszeren belül maradó politikai pártok – márpedig ma minden parlamenti párt ilyen – nem tehetnek mást, mint hogy a rendszert működtetik annak a látszatnak a fenntartásával, hogy egy választásos autokrácia keretei között választások útján hatalomra kerülhet az ellenzék, és megváltoztathatja a rendszert, ami képtelenség. Ennyiben a jelenlegi parlamenti pártok politikailag impotens pszeudopártokká váltak, amelyek – akarva vagy akaratlanul – úgy táncolnak, ahogyan a pártok fölötti hatalom fütyül. Erős, rendszeren kívüli ellenzék pedig egyelőre nincsen.
– Akkor a változást akaróknak nincs is miben reménykedniük?
Nem szívesen venném el a reményt azoktól, akiket éltet. Én magam azonban csak azt látom, hogy ma nem a remény, hanem a félelem uralkodik el a világon, és nem a tekintélyuralmaktól, szabadságot korlátozó rendszerektől, diktatórikus fordulatoktól való félelem, hanem a káosztól, a válságtól, a nagy háborútól, az unió szétesésétől, a gazdasági visszaeséstől, az elszegényedéstől, a menekültektől és bevándorlóktól való félelem. Ma már szinte egész kontinensünket átfogja. A félelmek nem alaptalanok, de bőven gerjesztik is azokat. Meggyőző, erős szabadságpárti válasz azonban nem érkezik rájuk. A társadalom szemében a szabadság ügye elválik a biztonság ügyétől, sőt szembekerül vele. De a biztonság szabadság nélkül mindig a hatalomnak való kiszolgáltatottsághoz vezet: cseberből vederbe. Még sok időnek kell eltelnie, hogy az inga megint kilengjen a szabadság irányába. Megkockáztatnám azt a jóslatot, hogy a biztonságot túlhajtó illiberális, populista trend a 2020-as évek közepére fog kifutni, remélhetőleg katasztrófák nélkül.
Az interjú egésze itt olvasható.
Hozzászólások
A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.