Az új költségvetés megszünteti a TAO-t, de ha ezzel eltünteti az Orbán-rezsim által kiépített maffiaállam működési modelljét, egyik legnagyobb bűncselekményét, s a TAO-ügyben nem tesznek feljelentést, nem indul nyomozás, és Orbán nem kerül a bíróság elé, akkor Magyar Péter összejátszik a fideszes bűnszervezettel, és Orbánt kimenekíti az igazságszolgáltatás elől. Ez olyan ügy, amibe Orbán belebukhatna.
Magyar Péter a 2027-es költségvetés tervezete kapcsán bejelentette, hogy teljesen megszüntetik a sport TAO-támogatási rendszerét, és helyette 150 milliárd forintos közvetlen állami támogatást vezetnek be. Ez helyes döntés, de a TAO eltörlése nem elégséges intézkedés: a TAO-rendszer a NER intézményesített korrupcióját jelenti, az egyik legnagyobb bűncselekménysorozat a magyar kriminológia történetében.
Magyar Péter aggasztóan hallgatott arról, hogy a sport TAO-támogatási rendszere a felcsúti futball akadémiához, Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA / Puskás Akadémia) finanszírozásához kötődik. Ez a korrupciós mechanizmus az egyik legfontosabb szál, amely elvezet Orbán Viktor büntetőjogi felelősségéhez. A TAO közpénzt irányított Orbán futballcsapatába, amivel Orbánt vesztegették meg.
A TAO előzménye a felcsúti alapítvány, mint a rendszer "ősmintája". A TAO célja a felcsúti futball közpénzből való finanszírozása, nem véletlen, hogy a Felcsút kapta a legtöbb TAO-pénzt, a TAO-rendszer kiterjesztése csupán a fügefalevél a felcsúti finanszírozás leplezéséhez. Mivel később bíróság mondta ki, hogy a TAO közpénz, a legkevesebb, amiért Orbánt felelősségre kell vonni, a hűtlen kezelés bűntette.
Orbán már a TAO 2011-es törvényi bevezetése előtt hangsúlyozta, hogy a magyar sport megújításához a vállalati szférát és a céges magántőkét kell becsatornázni. A felcsúti akadémia megalapítása és működtetése (ahol a miniszterelnök gyakorolja az alapítói jogokat, az elnök pedig Mészáros Lőrinc) egyfajta kísérleti modellként szolgált arra, hogyan lehet céges adományokból működtetni a felcsúti focit.
A TAO-törvény lényegében ezt a logikát emelte rendszerszintű jogszabállyá, amely lehetővé tette, hogy a cégek a befizetendő társaságo adójukból finanszírozzanak. Az Orbán-kormány sokáig magánadományként próbálta kezelni ezt a pénzt, de a Kúria 2017-ben kimondta: a TAO közpénz, az állam átengedett adóbevétele.
A gazdasági elemzők és a korabeli sajtó szerint a nagyvállalati szféra pontosan látta, hogy a Gyurcsány-, majd Bajnai-kormányok gyengülésével a Fidesz és Orbán Viktor hatalomra kerülése szinte elkerülhetetlen. A felcsúti alapítvány támogatása 2010 előtt egyfajta "politikai biztosítékként" vagy belépőként szolgált a jövőbeni miniszterelnök személyes bizalmi körébe. Már ekkor kvázi vesztegetési pénz volt.
A cégek így építettek jó kapcsolatot a várható új politikai hatalom vezérével már azelőtt, hogy pozícióba került volna. Már ekkor kihasználtal kedvezményeket: a FUNA kiemelten közhasznú szervezetként működött. Ha egy vállalat kiemelten közhasznú alapítványnak utalt támogatást, akkor a támogatás összegének 150%-ával csökkenthette a társasági adóalapját.
Ez azt jelentette, hogy a cégek nemcsak elszámolhatták költségként az adományt, de még a fizetendő adójukat is jelentősen mérsékelhették vele. A kormányváltás után az adóalap-csökkentésre épülő adományozási logikát "intézményesítette" és automatizálta az állam: a TAO-törvénnyel már nem kellett egyenként meggyőzni a cégeket, hanem közvetlenül lehetett az államkassza elől elterelni a milliárdokat.
Hova? Felcsútra, Orbán sportegyesületébe és focicsapatába. Mivel nem lehetett ezt a lehetőséget csak Felcsútnak fenntartani, kiterjesztették más sportágakra és más egyesületekre is. A konstrukció 15 év alatt hozzávetőleg 1700 milliárd forintot irányított a látványsportokba. Ez a pénz kikerült a költségvetésből. Mivel Felcsút finanszírozása volt a valódi ok, ennyibe került, hogy Orbán csapatát eltartsák.
Felcsútra, a Puskás FC Kft.-hez és a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványhoz 2011 óta összesen 158,9 milliárd forint áramlott különféle csatornákon. A 2020–2025 közötti akadémiai támogatások több mint ötöde a Puskás Akadémiánál landolt. Az adományozók is tudták, hogy mi a rendszer célja, és a korrupciós jellegével is tisztában voltak: ide kellett befizetni Orbán vesztegetési pénzét.
Mészáros Lőrinc kapcsolata nem közvetett: ő képviselte a TAO-kedvezményezett Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt. A TAO tehát egy olyan pénzcsatornát finanszírozott, amelynek kiemelt kedvezményezettje a miniszterelnök csapata, az alaptványt Orbán gyermekkori barátja és strómanja vezette, miközben a cégek az állammal üzletelő vagy állami megrendelésekben érdekelt társaságok voltak.
Mindez abszolút összeférhetetlen, intézményes korrupció, amelynek célja az volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a falusi csapatát közpénzből finanszzírozza, a saját erőből megyei szintű csapatból BL-csapatot csináljon, FIFA-stadionnal. Ez a magyar adófizetők 158,9 milliárd forintjába került. De ennél több is történt.
A „vesztegetés” büntetőjogi tényállítását veti fel, ha kimutatható volna a konkrét ellenszolgáltatás: ha egy vállalat azért utalt Felcsútra, hogy cserébe közbeszerzést, engedélyt vagy más állami előnyt kapjon. A rendszer átláthatatlansága éppen ezt a bizonyítást hivatott megnehezíteni, de a bizonyítás nem lehetetlen. Vajon ki adott volna a Felcsút focicsapatának milliárdokat, hanem remélhet érte semmit?
Ki támogatta volna Felcsút község csapatát, ha nem a miniszterelnök csapata lett volna? A TAO a politikai lojalitás és az állami kegyek ellenőrizhetetlen cserepiacát hozta létre. A vállalat az Orbánhoz kötődő futballt támogatta, Orbán pedig ezért az állami kedvezményekkel jutalmazhatta. Felcsúton kellett befizetni a pénzt, ami az ajtót megnyithatta az állami megrendelések és kedvezmények előtt.
Nyomozni kétfajta bűncselekmény gyanújával lehetne. A nyilvánosságra került adatok kirajzolják a NER gazdasági térképét: állami vállalatok, közbeszerzési nyertesek, Mészáros és Szíjj cégei, valamint az Orbán-család üzleti érdekeltségei irányították egyrészt az adójukat Orbán alapítványához. Ez esetben átfolyatták a közpénzt a NER cégein a felcsúti fociba. Ez pénzmosás, hűtlen kezelés gyanúja.
Az állam közbeszerzések útján óriási bevételhez juttatta a politikailag kiválasztott vállalkozásokat. Ezek a nyereségük után fizetendő adót nem a költségvetésbe utalták, hanem a miniszterelnök által alapított, Mészáros Lőrinc által vezetett felcsúti futballalapítványhoz. Az alapítvány pedig az így kapott pénzből részben ugyanennek a gazdasági körnek a vállalkozásait bízta meg beruházásokkal.
A rendszer lehetővé tette, hogy a közbeszerzéssel kifizetett közpénz egy része látszólag magánvállalati döntés eredményeként kerüljön Orbán személyes futballprojektjéhez. A TAO jogi közbeiktatása eltakarta az eredeti forrást és a politikai döntést. Az állam előbb közbeszerzésnek nevezett finanszírozással feltőkésítette Orbán gazdasági klientúráját, majd lehetővé tette, hogy a klientúra az államnak járó adóból finanszírozza Orbán futballbirodalmát.
A konkrét esetekben több Btk.-tényállás is felmerülhetett: hűtlen kezelés, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy megszegte vagyonkezelési kötelességét, és ezzel vagyoni hátrányt okozott. Ez elsősorban az alapítványi vagy állami pénzek felhasználásánál, túlárazott vagy szükségtelen beruházásoknál, összeférhetetlen vállalkozói megbízásoknál jöhet szóba.
Költségvetési csalás, ha a támogatás megszerzése vagy elszámolása során valótlan adatokat közöltek, eltitkoltak lényeges körülményeket, vagy a pénzt a jóváhagyott céltól eltérően használták fel. Hivatali visszaélés történt, ha egy hivatalos személy arra használta fel jogkörét, hogy valamely cégnek vagy a felcsúti alapítványnak jogtalan előnyt szerezzen.
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban, ha a nyerteseket előre kijelölték, az ajánlattevők összejátszottak, a tenderfeltételeket egy vállalkozásra szabták. Pénzmosás, ha bizonyíthatóan bűncselekményből származó nyereséget céges, alapítványi vagy vagyoni műveletekkel próbáltak törvényes eredetűként feltüntetni.
A másik modellben nem Orbán klientúrája forgatta vissza a közpénzt, hanem külső vagy multinacionális vállalatok irányították adójukat a Orbán klubjához. A logika világos, "mi tudjuk, mi fontos a miniszterelnöknek, a miniszterelnök tudni fogja, mi fontos nekünk". A TAO különösen alkalmas volt erre, mert ez a gesztus a vállalatnak alig került valódi pénzébe.
Nem a leadózott nyereségéből adományoztak, hanem az egyébként is befizetendő adó címzettjét választhatták meg. Közpénzből vásárolhattak politikai jóindulatot és viszonzást, valamilyen gazdasági előnyt. Orbán hozzásegítette a cégeket ahhoz, hogy a közpénzt Felcsútra irányítsák az államkassza helyett.Számíthattak kedvező elbírálásra ezért. Ha bármilyen kapcsolatba kerültek az állammal, az korrupció.
A hivatali vesztegetéshez azt kellene bizonyítani, hogy a vállalat azért biztosított jogtalan előnyt Orbán számára fontos futball alapítványnak, hogy egy hivatalos elbírálást befolyásoljon. A jogtalan előnynek nem kell közvetlenül Orbán banki számlájára érkeznie. Elég lehet, ha az általa alapított, személyéhez kötődő csapat alapítványa kapja. Így a támogatás célja egy állami döntés befolyásolása.
A másik oldalon hivatali vesztegetés elfogadása merülhetne fel, ha bizonyítható, hogy a döntéshozó a támogatásért cserébe adott állami előnyt. Ha közvetítő ígérte azt, hogy a felcsúti támogatás fejében elintéz valamit a kormánynál, a befolyással üzérkedés, illetve a befolyás vásárlása is vizsgálható lenne. A Btk. a jogtalan előny adását és elfogadását egyaránt bünteti.
A bizonyításhoz azonban nem elég az egymást követő két esemény. Fel kellene tárni a céges levelezést, a támogatást megelőző találkozókat, telefonokat, belső döntés-előkészítő iratokat, hogy a vállalat milyen állami kedvezményt kapott a befizetés előtt vagy után. A nyomozás alapkérdése egyszerű: milyen üzletileg észszerű oka volt annak, hogy egy vállalat egy néhány ezres faluban működő, alacsony nézettségű futballprojektnek adott százmilliókat vagy milliárdokat?
Ha erre nincs sportszakmai, reklámértékű vagy társadalmi felelősségvállalási magyarázat, viszont ugyanebben az időben állami támogatás, közbeszerzés vagy kedvező szabályozás jelent meg, az már olyan bizonyítéklánc kezdete, amelyet kötelesség lenne nyomozással feltárni.
A harmadik korrupciós csatorna a TAO kiterjesztése révén alakult ki, ami azonban jól mutatja az egész rendszer korrupt jellegét és valódi célját, illetve működését. Ez pedig a helyi fideszes hűbérurak klubjainak támogatása. A TAO nemcsak Orbán személyes futballbirodalmát finanszírozta. A rendszer lemásolódott a NER alsóbb szintjein is. A cégek tudhatták, melyik miniszternek vagy államtitkárnak melyik csapat fontos.
Tállai András egyszerre volt államtitkár és a NAV vezetője, s a Mezőkövesd Zsóry FC politikai patrónusaként működött. Néhány példa: 2015/16-ban a Duna Aszfalt 265 millió, a Betonút 100 millió forintot adott; 2016/17-ben a MOL Petrolkémia 536 milliót, az OTP Jelzálogbank 138 milliót; 2017/18-ban a MOL Petrolkémia 600 milliót, az OTP-hez tartozó Merkantil Bank 170 milliót irányított Mezőkövesdre.
Ez súlyos összeférhetetlenségi helyzet egyszerűen nevetséges. Az adóhatóságot vezető politikus klubjának olyan vállalatok adtak adókedvezménnyel közpénzt, amelyek adóügyeit az általa irányított szervezet felügyelte. Ehhez nem kellett kimondott fenyegetés. Maga a hatalmi helyzet teremtette meg a befolyásolás lehetőségét. Orbán nem lépett közbe, mert Felcsúton ugyanez volt a helyzet.
A kérdés nemcsak az, hogy Tállai kért-e pénzt. Azt is vizsgálni kellene, a vállalatok úgy érezhették-e, hogy érdemes jó viszonyt kialakítaniuk a NAV elnökével, és ennek legközvetlenebb módja az általa patronált futballklub támogatása volt. Kisvárda pedig Seszták Miklós fejlesztési miniszter politikai központja volt.
A futball klub 2015/16-ban 557 millió forintot kapott a Duna Aszfalttól; 170 milliót a GE Infrastructure-től; 90 milliót az állami takarítási tendereket sorozatban nyerő B+N Referenciától; 50 milliót Kuna Tibor kormányzati kommunikációs cégeitől. A következő idényben az FGSZ 318 millió forintot irányított Kisvárdára.
A földgázellátás ekkor éppen a Seszták vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozott. A részben állami tulajdonú MOL másik vállalata a másik évben további 142 milliót adott. Ez szinte tankönyvi példája annak, hogyan alakult a TAO politikai hűbérpénzzé.
A cégek nem általában a magyar utánpótlássportot támogatták, hanem célzottan annak a miniszternek a helyi csapatát, akinek tárcája az üzleti környezetükre és állami megrendeléseikre, esetleg az adóügyeikre közvetlen hatással volt. Ha TAO ügyben nem indul kiterjedt nyomozás, ha a kormány nem tesz feljelentést, maga is nem vizsgálódik, az bűnrészességgel ér fel, a bűnpártolás tényállása.
A TAO háromféle funkciót töltött be. Az egyik a közpénzvisszaforgatása, az állami megrendelésekkel felhizlalt NER-cégek adója Orbán és emberei klubjaihoz került. A második a megvesztegetési csatorna, amikor külső cégek közpénzből tehettek gesztust a döntéshozóknak, akiktől támogatást, engedélyt, közbeszerzést vagy kedvező szabályozást remélhettek.
A harmadik a hűbéri hálózat finanszírozása: a miniszterek és államtitkárok saját helyi klubjaik körül építhettek klientúrát. A TAO nemcsak korrupt finanszírozás, hanem az Orbán-rendszer maffiaállamának működési modellje. Olyan államilag létrehozott piaca, amelyben a közbeszerzési nyertesek közpénzből finanszírozták a hatalom futballklubjait, a külső cégek pedig szintén közpénzből vásárolhattak politikai jóindulatot.
Felcsút csak a piramis csúcsa volt. Mezőkövesd és Kisvárda mutatta meg, hogyan másolták le a rendszert Orbán helyi hűbéresei. Ha az új hatalom szó nélkül ejti ezt az ügyet, s futni hagyja a rendszer kitalálóit, működtetőit és kedvezményezettjeit, akkor összejátszik Orbánnal és fedezi a fideszes bűnszervetetet. Ha nyomtalanul eltűnhet a TAO-rendszer felelősségre vonás nélkül, akkor Magyar Orbán embere.
Hozzászólások
A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.