November 12-én a Microsoft levelezési és vállalati rendszerei mondták fel a szolgálatot, másnap pedig az Egyesült Államok teljes belföldi légiforgalmát kellett leállítani. Két, országos működéshez nélkülözhetetlen infrastruktúra bénult meg alig több mint huszonnégy óra alatt. Ehhez társultak az iráni fenyegetésekről, katonai repülőgépek átcsoportosításáról és kormánytagok katonai támaszpontokra költöztetéséről szóló hírek. Nem meglepő, hogy támadásról, összehangolt műveletről és „második szeptember 11-ről” kezdtek terjedni a találgatások. Egyelőre annyi látszik, hogy valamiért összeomlott az amerikai légi irányítási rendszer.
A jelenleg ellenőrizhető tények egyelőre nem igazolják a legsúlyosabb értelmezéseket. Nincs bizonyíték arra, hogy a Microsoft és a Szövetségi Légügyi Hivatal, az FAA leállása között összefüggés lenne, ahogy arra sem, hogy bármelyiket kibertámadás vagy terrorakció okozta volna. A vizsgálatok ugyanakkor még nem zárultak le, az FAA meghibásodásának kiváltó okát pedig a kormány sem nevezte meg. A helyes megállapítás tehát nem az, hogy biztosan nem történt támadás, hanem az, hogy jelenleg nincs rá bizonyíték. Ami nyugtalanító, hogy e pillanatban nincs egyértelmű tájékoztatás, a Fehér Ház sajtótájékoztatója órák óta húzódik.
A Microsoft üzemzavara tegnap keleti parti idő szerint dél körül kezdődött. Az Outlook mellett a Teams, a Copilot, az Exchange Online és más Microsoft 365-szolgáltatások is akadoztak. A leállás vállalkozásokat, intézményeket és kormányzati műveleteket is érintett, nemcsak Amerikában, hanem Ázsiában is. A Downdetector oldalán rövid idő alatt közel 130 ezer Outlook-hibabejelentés jelent meg. A Microsoft szerint több szerver nem ment át az automatikus állapotellenőrzésen, ezért kiesett, a megmaradt infrastruktúrára pedig rendkívüli terhelés nehezedett. A vállalat nem talált rosszindulatú külső beavatkozásra utaló jelet. De okot sem nevezett meg, ezért semmit nem jelent, hogy nincsenek jelek. Ez inkább riasztó.
Pénteken ennél is súlyosabb esemény következett. Az FAA, az amerikai légiügyi hivatal kommunikációs zavarokat észlelt mind a 22 regionális légiforgalmi irányító központban, amelyek az amerikai légtérben haladó repülőgépeket irányítják, ami enyhén szólva nem normális. A hatóság „rendkívüli körülményekre és biztonsági okokra” hivatkozva országos felszállási tilalmat rendelt el. A már levegőben levő gépek folytathatták útjukat vagy biztonságosan leszállhattak, új belföldi járatok azonban nem indulhattak el.
Kora estig legalább hatszáz repülőgépet irányítottak át: többségüket visszaküldték az indulási repülőtérre, több mint száz járatot pedig másik repülőtérre irányítottak. Délután négy óra után körülbelül 11 ezer járatnak kellett volna felszállnia több mint másfél millió utassal. A korlátozás a teherszállítást is érintette. Európa az FAA kérésére felfüggesztette az Amerikába tartó járatok indítását, Mexikó pedig szintén leállította az Egyesült Államokba induló gépeket.
A „második 9/11” hasonlat abból született, hogy az egész országra kiterjedő felszállási tilalom rendkívül ritka. Szeptember 11. óta ez a második ilyen művelet: 2023 januárjában egy FAA-számítógépes rendszer meghibásodása miatt kellett rövid időre ugyanilyen intézkedést elrendelni. Ez azonban csak az intézkedés ritkaságát mutatja, nem az események azonosságát. 2001-ben a levegőben levő repülőgépeket is haladéktalanul leszállították, mert eltérített gépek támadták az országot. Most valamennyi járattal el tudtak számolni, és nem érkezett jelentés eltérítésről, elveszett repülőgépről vagy az országot érő közvetlen légitámadásról.
Markwayne Mullin belbiztonsági miniszter közölte, hogy sem terrorakcióra, sem szabotázsra nincs utaló jel. A meghibásodást távközlési problémának nevezte, ugyanakkor elismerte, hogy a kiváltó ok még ismeretlen, ezért a vizsgálat során semmilyen lehetőséget nem zárnak ki. Ez nem ellentmondás: a hatóságok nem látnak támadásra utaló bizonyítékot, de a műszaki és informatikai naplók teljes átvizsgálása előtt nem jelenthetik ki véglegesen, hogy külső beavatkozás nem történhetett.
A Microsoft külön jelezte, hogy nem talált kapcsolatot saját üzemzavara és az FAA rendszerének összeomlása között. A két infrastruktúra eltérő feladatot lát el, más hálózatokon működik, és más szervezetek kezelik. Az sem igazolódott, hogy az FAA néhány nappal korábban országosan kiterjesztett, mesterséges intelligenciát használó SMART-rendszere okozta volna a hibát. A rendszer fejlesztője és a hatóság egyaránt azt közölte, hogy a SMART nem kapcsolódik a leálláshoz. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak külön cáfolnia kellett az interneten terjedő hírt, amely szerint az időjárási radarhálózat is összeomlott: a radarok és a szolgálat honlapja működött.
A katonai repülőgépek mozgatásáról szóló beszámolók sem teljesen alaptalanok. Három Osprey és tíz KC–135R légi utántöltő repülőgép november 10-én elhagyta a brit RAF Mildenhall bázist, majd brit, német és spanyolországi támaszpontokra települt át. A mozgatás tehát szintén megelőzte az FAA összeomlását. Az amerikai európai parancsnokság nem ismertette a művelet pontos célját, de kiképzési és valós műveleti követelményekre hivatkozott. Nem került elő bizonyíték arra, hogy az átcsoportosítás kapcsolatban állna az amerikai légiforgalmi rendszer későbbi leállásával.
A nyilvánosan hozzáférhető hivatalos közlésekben nincs szó általános amerikai katonai mozgósításról, országos készültség elrendeléséről vagy a FAA-incidenshez kapcsolódó Pentagon-műveletről. Az történik, ami válságos időszakokban gyakran: több különálló, önmagában valós eseményt egymás mellé helyeznek, majd a köztük levő, egyelőre nem bizonyított kapcsolatot kész tényként kezelik. Ettől a történet összefüggőnek látszik, de még nem válik azzá.
A katonai támaszpontokról szóló hírek valósak, de időrendjük nem támasztja alá, hogy az FAA leállása miatt menekítették volna oda a kormány tagjait. Scott Bessent pénzügyminisztert már november 11-én, vagyis két nappal a légiforgalmi üzemzavar előtt katonai területre költöztették iráni fenyegetések miatt. Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter szintén katonai létesítményben lakik fokozott biztonsági intézkedések mellett. Trump ezt okozta az értelmetlen iráni háborújával.
Jogos kritika, hogy a kormány órákon át nem adott világos műszaki magyarázatot. Az FAA riasztásában szereplő „rendkívüli körülmények” kifejezés, az országos tilalom példátlan nagysága és a részletek hiánya olyan információs űrt hozott létre, amelyet gyorsan kitöltöttek a találgatások. Csak dilettánsok nem szólalnak meg ilyen helyzetben, mert az pánikot kelt, az emberek gyanakodni kezdenek.
Végül Sean Duffy közlekedési miniszter állt ki, aki azt mondta, hogy már évek óta beszélnek arról, hogy elöregedett a légi irányítási rendszer, túl öreg a hardver, és egy ilyen összeomlás várható volt. Duffy a problémát rányomta a Kongresszusra, már annak szellemében, hogy mostantól demokrata vezetésű a Kongresszus mindkét háza, de ez a mulasztás még a republikánusok által vezetett Kongresszus ügye, ha valóban ez a valódi ok. De már most elkezdtek mindent a Kongresszusra terhelni. Trump nemzeti vészhelyzetet hirdetett, és a Kongresszustól várja a megoldást. Két éve ő az elnök.
A legkézenfekvőbb magyarázat jelenleg az amerikai légiforgalmi infrastruktúra régóta ismert elöregedése. A Szövetségi Számvevőszék szeptemberi jelentése szerint az FAA távközlési gerinchálózata mintegy ötezer létesítményt, radart, hangrendszert és adatkapcsolatot köt össze. A hálózatban még az 1960-as évekből származó rézvezetékek is működnek, több technológiához pedig már gyártói támogatás sincs. Az 5170 elöregedett rézkapcsolatnak májusig csak körülbelül a felét cserélték optikai kábelre.
Az FAA 450 régi hangkapcsoló rendszert használ, a legöregebbeket az 1990-es években telepítették, többségük életciklusa lejárt, és már nem is gyártják őket. Az országos rendszer mintegy 42 ezer rádiójának jelentős része szintén elavult, egyes típusokat 2015 óta nem gyártanak. A számvevőszék kifejezetten arra figyelmeztetett, hogy a nem támogatott technológia meghibásodásai közvetlenül veszélyeztethetik a légiforgalmi irányítás működését.
A Kongresszus tavaly 12,5 milliárd dollárt biztosított a rendszer korszerűsítésére, de a kormány szerint további mintegy 30 milliárdra lesz szükség. Ez nem bizonyítja, hogy a pénteki üzemzavart biztosan egy régi kábel vagy elavult kapcsoló okozta. Azt viszont igen, hogy egy országos technikai összeomlás támadás nélkül is teljesen hihető. Amerika légiforgalmi rendszere évtizedek óta olyan technológiai adósságot görget maga előtt, amely egyetlen hiba következményeit országos válsággá nagyíthatja.
A Microsoft leállása egy másik sebezhetőséget mutatott meg. Az amerikai gazdaság, a kormányzati szervek és vállalkozások jelentős része ugyanannak a szolgáltatónak az Outlook, Teams, Exchange, biztonsági és felhőrendszereire támaszkodik. Ha e hatalmas, központosított infrastruktúrában szerverek tömege válik elérhetetlenné, a hiba nem marad egyetlen vállalat belső problémája. Országok, kormányok és gazdasági ágazatok veszíthetik el egyszerre alapvető kommunikációs eszközeiket.
A két meghibásodás közös tanulságához ezért nincs szükség egy összehangolt ellenséges támadás bizonyítására. Éppen az a riasztó, hogy Amerika létfontosságú rendszerei külső támadás nélkül is olyan zavart képesek előidézni, amely háborús művelet benyomását kelti. Egy ellenséges államnak még magát a hibát sem feltétlenül kell előidéznie: elég felerősítenie a pánikot, hamis híreket terjesztenie újabb rendszerek összeomlásáról, és elhitetnie, hogy a kormány elveszítette az ellenőrzést.
A felelős következtetés jelenleg az, hogy két súlyos, egymást követő technikai esemény történt rendkívül feszült biztonsági környezetben. A Microsoft és az FAA leállása között nem találtak kapcsolatot. Terrorakcióra, szabotázsra vagy általános katonai mozgósításra nincs bizonyíték. Ugyanakkor az FAA hibájának pontos oka még ismeretlen, ezért a végleges ítélettel meg kell várni a műszaki és kiberbiztonsági vizsgálatot.
A kormánynak és a Microsoftnak részletes, ellenőrizhető eseménynaplót kell nyilvánosságra hoznia: mikor, mely rendszerelemek estek ki, milyen tartalék megoldások mondtak csődöt, találtak-e jogosulatlan hozzáférést, és miért terjedt országos méretűvé a meghibásodás. Ezt nem lehet általános megnyugtatással elintézni. A bizalomhoz nem az kell, hogy a hatóságok azt mondják, nincs ok aggodalomra, hanem az, hogy bizonyíthatóan elmondják, mi történt.
A valódi botrány egyelőre nem az, hogy az ellenség bizonyítottan behatolt Amerika létfontosságú rendszereibe, hanem az, hogy ezek a rendszerek külső támadás nélkül is képesek ilyen látványosan összeomlani. A sajtó azt feszegeti, hogy mennyire lehet a jövőben megbízni egy ilyen rendszerben, mennyire biztonságos az amerikai légiközlekedés?
Hozzászólások
A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.