"Cseh Gergő Bendegúz ÁBTL-főigazgató nem maradhat a levéltár élén, miután egy technikai hiba miatt néhány óráig Lezsák Sándor és 160 másik személy neve véletlenül az ügynökök között szerepelt a múlt héten indult nyitottaktak.hu oldalon - ezt mondta Magyar Péter a Kossuth Rádióban. - Egy ilyen hiba után nyilvánvalóan nem maradhat” - tette hozzá. Majd kijelentette, hogy szerinte ezt nem neki kell kimondania, miután ezt már megkérdőjelezhetetlenül kimondta.
Ez a kijelentés világosan rámutat arra, hogy miért lényeges a rendszerváltás elmaradása. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatója az Országgyűlés elnökének felügyelete és kinevezési jogköre alá tartozik. Az intézmény nem a kormány, hanem a parlament alá rendelt, önálló költségvetési szervként működik. Ezért a miniszterelnöknek semmi köze ahhoz, hogy az ÁBTL főigazgatója megy vagy marad. De Magyar kijelentette: "egy ilyen hiba után nyilvánvalóan nem maradhat".
Az ÁBTL a hatalmi ágak szétválasztása miatt tartozik az Országgyűlés és nem a kormány alá. A hatalmi ágak szétválasztásának elve érvényesülésének esetén Magyar Péternek semmi köze nem lenne hozzá. A hatalmi ágak szétválasztásának súlyos megsértése az is, hogy Magyar utasította a Levéltárat az ügynöklista határidőre történő nyilvánosságra hozatalára, minden szakmai megfontolás, előkészítés és kifogás ellenére.
Ahogy az is a hatalmi ágak szétválasztásának sérelme, hogy Magyar kijelenti, hogy a főigazgató nem maradhat. Neki ehhez semmi köze, de még azt is megmondja, hogy a főigazgatót mikor kell kirúgni. Amikor lezárul az ámokfutás, és az ügynökbotrány miatt minden felelősséget rákenhet.
Az ÁBTL főigazgatója ugyanis a technikai hiba után vállalta a felelősséget, felajánlotta lemondását, de azt láthatóan nem fogadták el. Magyar most azt mondta, hogy "a vezető a süllyedő hajót nem hagyja el". Ha ez a hajó süllyed, akkor azt Magyar süllyesztette el. A sajtó azt vélelmezi, hogy a megalázott főigazgató február végéig marad, amikor nyilvánosságra hozzák az iratok második körét, melyek esetleg majd bizonyítják, hogy az eddigiek közül ki volt valóban ügynök, és ki nem. Magyar kívánságára akkor rúgják ki.
Ha Cseh Gergő Bendegúz e nyilatkozat után nem távozik azonnal, akkor még annyi emberi méltóság sincs benne, mint bármelyik megfélemlített egykori ügynökben. Magyar Péter a főgazgatóra keni a történteket, és az egész ügynökbotrányért rá hárítja saját felelősségét. Magyar azt a hamis látszatot akarja kelteni, hogy az ügynöklista nyilvánosságra hozatala miatt keletkezett botránynak a Lezsák + 160 téves név szerepeltetetése az oka. De ez nem igaz, ez ferdítés. A legkisebb probléma ez a technikai hiba volt.
Lezsák és a többi 160 ember esetében egyértelműsíteni lehet, hogy tévesen szerepeltek a listán. A többi 58 ezer emberről azonban senki nem tudja, hogy ki volt tényleges ügynök, ki volt tettes, ki áldozat. Lehetett bárki ügynök attól, hogy ebben a listában nem szerepel. A listán szereplők között pedig a jóisten sem tesz különbséget, hogy valakit csak beszerveztek, vagy próbáltak, az illető példás ügynök volt, vagy kókler, esetleg nem jelentett. Aki ügynök volt, letagadhatja, aki nem volt az, nem tudja tisztázni magát.
Ez a botrány, ezzel mentenek fel valódi ügynököket, és sároznak be tízezreket. Köztük elhunytakat.
Magyar mindenféle bizonyíték, értékelés nélkül bedobta az emberek közé ezt a hiteltelen és differenciálatlan listát, aztán oldják meg, ahogy tudják, kaparják ki egymás szemét. Ez az igazi botrány, nem pedig Lezsák és 160 téves szerepeltetés, mert azt javítani lehetett. Azt nem az ÁBTL főigazgatója döntötte el, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynöklistát, hanem Magyar. Azt sem ő, hogy válogatás nélkül az emberekre öntik a neveket. Azt sem ő erőltette, hogy az 56-os évfordulóra legyen meg, hanem Magyar.
Cseh Gergő Bendegúz akkor hibázott, amikor erre ebben a formában nem mondott nemet. Neki akkor kellett volna lemondania, amikor Magyar ezt erőltette. Harminc éve tudja mindenki, hogy a nyilvántartás hiányos, a 6-os karton nem bizonyíték, mert azok is kaptak 6-os kartont, akiket megpróbáltak beszervezni, és nemet mondtak. Azok is, akik soha nem jelentettek. Ezért volt a 2003. évi III. törvény az ÁBTL-ről, amely kimondta, milyen feltételek esetén lehet valakit hálózati személynek tekinteni.
Magyarnak kizárólag azokat a neveket lett volna szabad nyilvánosságra hoznia, akik ezeknek a kitételeknek megfeleltek. Ha ezek a feltételek túl szűken szabták meg a hálózati személlyé nyilvánítás kereteit, akkor szakmai alapon ezt a törvényt kellett volna előbb Magyar Péternek módosítani, majd annak alapján kellett volna nyilvánosságra hozni a listát, méghozzá a bizonyítékokkal együtt. Ebben az esetben az iratnyilvánosság elérte volna a célját, valódi ügynökök nevei kerülnek nyilvánosságra, nincsenek ártatlanok.
De ebben az esetben a Tisza-vezér voluntarizmusa kútba esik, nem tudta volna döngetni a mellét, és nem működik az abszolút filmszínház, ami mindennél fontosabb, az emberek becsületénél is. Ezért Magyar nem tartotta be a 2003. évi III. törvényt, hanem eltörölte. Nem ő igazodott a törvényhez, ő igazította a törvényt saját akaratához és politikai érdekeihez. Ezzel több tízezer ember személyiségi jogát sértette meg: nem derült ki, hogy ki az ügynök, mert letagadhatja, és ki az ártatlan, mert nem tudja cáfolni.
A dilettantizmusnak és a felelőtlenségnek ekkora fokával még nem találkoztunk, pedig ebben az országban volt miniszter már néhány szélhámos és szellemi fogyatékos. Ezért nem Cseh Gergő Bendegúz a felelős, legfeljebb annyiban, hogy erre az utasításra nem mondott szakmai okokból azonnal nemet. A politikai felelősség azonban Magyar Péteré, akinek az ügynökbotrány miatt le kell mondania, és azonnal távoznia kell a közéletből. Ezt követeli az általa feállított norma: nincs következmények nélküli ország.
Magyarnak kapóra jött, hogy becsúszott a Lezsákot és 160 társát érintő technikai hiba, mert elbújhat emögé, s azt a hamis látszatot keltheti, mintha ez a hiba lenne az egész ügynökbotrány oka. Senki (főleg nem az elvakult hívei, és azok, akik pozícióban akarják tartani) nem fog különbséget tenni a technikai hiba és az ügynöklista mindenkit besározó, s minden valós ügynöknek egérutat nyújtó ostoba nyilvánosságra hozatala között. Magyar most megvárja a második fordulót, akkor rúgatja ki a főigazgatót, önmaga helyett, amihez különben sincs joga.
Cseh Gergő Bendegúznak azért kell még maradni, hogy az egész botrányért ő vigye el a balhét. Magyar úgy rúgatja ki bűnbakként, hogy őt kellene kirúgni ezért a meggondolatlan, hebebehurgya, romboló és pusztító, a magyar társadalmat egymás ellen fordító, családokat bemocskoló jogsértésért, dilettantizmusért. A hatalmi ágak szétválasztása azt jelenti, hogy az Országgyűlés Tisza által delegált elnökének nem Magyar Péter parancsol. Persze, csupán akkor, ha az Országgyűlés önálló hatalmi ág lenne.
Nem csupán Magyar Péter gyomorforgató önmutogatásának és abszolút filmszínházának díszlete.
Hozzászólások
A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.