A Kijevben felavatott Nagy Imre-szoborral magyarok és ukránok üzennek egymásnak: a szobrot adományozó magyarországi civilek tiszteletüket fejezik ki az ukrán nép hősies szabadságharca iránt, amelyet az oroszok ellen vívnak, az oroszok ellen harcoló ukránok pedig Nagy Imre iránti tiszteletüket fejezik ki a szobor felállításával Kijevben. A közös sors lehetne a kapocs a két nép között.
A hír önmagában is politikai jelentőségű: Iványi Gábor és az Oltalom Karitatív Egyesület kezdeményezésére, ukrajnai magyar szervezetek és aktivisták, valamint a budapesti ukrán nagykövetség segítségével, Nagy Imre-szobrot avattak Kijevben az 56-os magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján. Az Orbán-rezsim ukránellenes gyűlöletpolitikája után lehetne ez a megbékélés fontos lépése.
Nagy Imre szobra nemcsak a mártír magyar miniszterelnöknek állít emléket Kijevben, hanem üzenetet küld Budapestre is: Magyarország akkor ismeri fel Ukrajna helyzetét, ha megérti, hogy a megszálló oroszok ellen vívott ukrán honvédő háború ugyanaz a szabadságharc, mint amit a magyarok vívtak 1956-ban. Az ukrán szabadságharc a magyar forradalom és 1956 folytatása.
Orbán Viktor rendszere az 1956-os forradalmat vérbe fojtó oroszok oldalára állt a hős ukrán néppel szemben, de Orbán rendszere megbukott. Magyarország nem folytathatja az ukránellenes politikát, mert az 1956 megtagadása is, és szándéka vagy hivatkozása ellenére az oroszok és az orosz népirtás támogatása. A kijevi Nagy Imre-szobor a magyar civilek főhajtása Ukrajna áldozata és veszteségei előtt.
Ahogy 1956-ban a magyar nép az egész világ szabadságáért is küzdött, úgy ma az ukrán ellenállás egész Európát, az egész világot, benne Magyarországot is védi. A magyar forradalom és szabadságharc megbukott, mert nem kapott segítséget. Nagy Imre mártírhalála üzeni azt is, hogy Ukrajnát nem szabad magára hagyni, és különösen nem tagadhatja meg a támogatást Magyarország Orbán bukása után.
Ehhez képest nincs jó üzenete annak, hogy a magyar kormány nem képviseltette magát megfelelő szinten. Mindössze a kijevi nagykövetség egy munkatársa jelent meg. Ez tiszteletlenség Nagy Imrével, az 56-os szabadságharc mártírjaival, a Nagy Imre-szobor felállítását kezdeményezőkkel, de tiszteletlenség Kijevvel, az ukrán néppel és az ukrán kormánnyal szemben is, amely magas szintet képviseltette magát.
Az ukrán kormány részéről Kirilo Budanov, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője vett részt a szoboravatáson. Ennél magasabb szinten már csak akkor képviseltethették volna magukat, ha maga Zelenszkij elnök jelenik meg. Ehhez képest Magyar Péter kormányából senki nem tette tiszteletét, aminek kimondatlanul is egyértelmű üzenete van, ami szégyen. Ez Orbán szellemiségének a folytatása.
Magyarországról Iványi Gábor meghívására a szoboravatáson megjelent Szent-Iványi István, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának egykori elnöke, Haraszti Miklós író, az EBESZ volt sajtószabadság-felelőse, a CEU tanára, emberi jogi aktivista, Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely polgármestere. Egyikük sem a magyar kormányt vagy magyar államot képviselte.
Ukrajna ezúttal is kifejezte, hogy nyitott Magyarország felé, békességre törekszik és szeretné a barátságot ápolni. Magyar Péter kormánya ezúttal sem viszonozta a kinyújtott kezet és nem élt az alkalommal, hogy javítsa a szomszédi kapcsolatokat. Mindez következetes ellenséges magatartást mutat, ezek láncolata egy rendszerré áll össze. De a szoborállítás azt példázza, hogy az ország egésze nem áll mögötte.
Iványi Gábor és a szoborállításban résztvevő szervezetek, az avatáson megjelent volt és jelenlegi politikusok fontos jelzést adtak Ukrajnának és Budapestnek. 1956 és Nagy Imre a legszorosabb kapocs lehet Ukrajna és Magyarország között. Észre kellene venni, meg kellene látni az ukrán szabadságharcosokban a pesti srácok utódait és sorstársait, a közös ellenséget és a közös nevezőt.
Ukrajnában lehet folytatni és győzelemre vinni a magyar 56-ot. Nagy Imre már Kijevben van. (A szobor Kocsis András Sándor alkotása.)
Hozzászólások
A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.