Miközben a közfigyelmet Magyar Péter influenszer-miniszterelnök napi produkciói kötik le, a magyar demokrácia történetének legnagyobb köztörvényes és politikai bűncselekménye lepleződött le. Az 1930-ban alapított rendszerváltó történelmi pártot, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot (FKGP) a bírósági nyilvántartásból titokban törölték, s helyére csalással egy klónpártot vettek nyilvántartásba, amelynek neve két kötőjellel különbözött az eredeti párt nevétől, amit senki nem vett észre. 34 éven át élt álruhában a hamis párt, amely ellopta az FKGP identitását és vagyonát, becsapta a közéletet és a választókat.
A hatósági nyilvántartás lajstromszámainak meghamisításával elsikkasztották a nagy múltú pártot, hogy Torgyán Józsefet hatalomban tartsák. A Kisgazdapárt vidéki vonzerejétől való félelem miatt Torgyán bukása után is rejtve tartották a csalást, hogy ne támadjon fel a Kisgazdapárt. Megakadályozták a bírósági korrekciót, és futóbolondnak próbálták beállítani azt az embert, aki nem adta fel, hogy az igazság kiderüljön. A csalással eltüntetett párt vagyonát megszerezték, szétlopták és eltüntették.
Az áprilisi választás után létrejött hatalmi vákuum lehetővé tette, hogy a Fővárosi Törvényszék elismerje a 34 éve elkövetett és fenntartott csalást. Amíg a nyilvánosság figyelmét a felszíni zaj köti le, a mélyben tektonikus történelmi igazságtétel zajlik. Észrevétlenül a magyar politikai rendszer, pártstruktúra titkos manipulálásának nyomai lepleződtek le, amelynek szálai messzire nyúlhatnak. Mesterségesen, törvénytelen eszközökkel alakították át a pártstruktúrát.
A Kisgazdapárt ügyében a Fővárosi Törvényszék október 16-i végzésével elismerte a bíróság "tévedését", az állam felelősségét. Visszaállította a történelmi Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jogi státuszát, törölte a hamis lajstromszám alatt létrehozott Torgyán-féle klónpártot. A bírósági ítélettel megnyílt a lehetősége annak, hogy a jogi státuszába visszahelyezett Kisgazdapárt benyújtsa kártérítési igényét az elszenvedett vagyonvesztés miatt, megtegye a feljelentéseket, s a vidék pártjaként visszatérjen a közéletbe.
A bűncselekmény mögött kezdettől fogva felismerhető a politikai szándék és érzékelhetőek a titkosszolgálati beavatkozás nyomai. A Kisgazdapártot tudatosan lejáratták, szétverték és helyére egy közéleti bohócot ültettek. Az eset felveti a többi rendszerváltó párt eltüntetésének kérdését is. Az FKGP az első olyan párt, amelynek bírósági végzése van arról, hogy állami segédlettel állították félre az útból. Torgyán a Fidesz zsarolható koalíciós partnere lett, majd az ellehetetlenített klónpártot beolvasztották a Fideszbe. Ehhez hasonló folyamatok játszódtak le a KDNP esetében is, amelyet Semjén Zsolt kezébe játszottak át.
De a Kisgazdapárt sorsa alapjaiban kérdőjelezi meg az elmúlt 34 év politikai legitimitását.
Borz Miklós képviselő halálával kezdődött
A történet a magyar parlamentarizmus egyik legélesebb jogi és politikai csatájához nyúlik vissza, amire sokan emlékezhetnek. 1992. július 30-án elhunyt Borz Miklós kisgazda képviselő, az FKGP Pest megyei elnöke. Mivel Borz Miklós az FKGP országos listájáról került a parlamentbe, így halála után nem időközi választást írtak ki, hanem a párt jogosult volt új képviselőt küldeni a helyére. Az FKGP ekkorra már kettészakadt a Torgyán-féle ellenzéki szárnyra és a Németh Béla-féle kormányhű szárnyra (a 36-okra), s mindkét oldal saját embert akart jelölni.
A történelmi vita arról szólt, hogy ki jogosult az FKGP nevében jelölni. A tét az volt, hogy a kormánytöbbség két fő marad, vagy szűk 1 főre olvad. Ha Németh Béláék jelöltjét fogadják el, akkor ő a koalíciót támogató 36-ok frakciójába ült volna be. Ezzel a kormányoldal kapott volna +1 szavazatot, ami stabilizálta volna az Antall-kormány törékeny, ekkorra már szinte minimálisra olvadt parlamenti többségét. Ha Torgyán jelöltjét fogadják el, akkor ő a Torgyán-féle radikális ellenzéki kisgazda frakcióba ült volna be. A kormánykoalíció előnye a legkisebb lehetséges mértékre, mindössze 1 főre csökkent volna, s Torgyán erősödik.
Amikor 1991. május 31-én Antall József átadta a Torgyán átvilágítását tartalmazó borítékot, az a III/III-as beszervezési karton mellett tartalmazta azt az információt is, hogy Torgyán az 56-os forradalom után Tutsek Gusztáv vérbíró mellett volt bírósági fogalmazó. A kisgazdák ekkor úgy döntöttek, hogy kizárják a pártból. Németh Béla, a párt főtitkára, az 1992. június 17-én benyújtott kérelmében bejelentette a bíróságnak, hogy Torgyán Józsefet a párt főtitkáraként az elnöki tisztéből és párttagságából felfüggesztette. Kérte, hogy a bíróság jegyezze be: a párt képviseletére Németh Béla, Cseh Sándor és dr. Ugrin Emese jogosult.
A bíróság megállapította, hogy a párt elnökének felfüggesztése csak átmeneti intézkedésnek tekinthető. A párt elnökét a párt legfelsőbb szerve, az Országos Nagyválasztmány választotta meg, s ruházta fel egyszemélyben a képviselet jogával. Torgyán feje felett azonban lebegett, hogy egy új Nagyválasztmány megerősíti a kizárást. Miután július végén Borz Miklós képviselő meghalt, Torgyánnak szüksége volt egy örökre szóló bírósági igazolásra (amit pártbeli ellenfelei nem támadhatnak meg), hogy ő az FKGP törvényes elnöke és képviselője. Ekkor történt a Fővárosi Bíróságon a titokzatos lajstromszámcsere és a klónpárt bejegyzése.
1992. augusztus 17-én a Fővárosi Bíróság 69.374-es lajstromszám alatt bejegyzett egy új formációt. Ez a szervezet névben szinte tökéletesen megegyezett a történelmi párttal (csupán apró írásjelekben különbözött), és ennek élére Torgyán József került. Két nappal később, augusztus 19-én pedig a bíróság törölte a nyilvántartásból az eredeti, 1930-ban alapított, és 1989-ben újjáalakult Kisgazdapártot, amely a 60.862-es számon volt bejegyezve. Erről azonban Torgyánon kívül senki nem tudott, s azt sem tudták a többi kisgazdák, hogy a lajstromszám cseréjének mi a jelentősége. Csupán törvényen kívülivé váltak, amit nem értettek.
Saját 60.862-es lajstromszámukon hiába leveleztek, hiába tettek bármit, a bíróság mindent elutasított, mert azon a bejegyzési számon szereplő Kisgazdapártot törölték. Már a 69.374-es lajstromszámon működött a (másik) Kisgazdapárt, ami nem azonos a megszűnt párttal. Nem ugyanazt a pártot vezették át az új számra, de a régi szám alatt levő pártot a számmal együtt törölték, ami csak akkor lett volna lehetséges, ha az eredeti párt kerül az új lajstromszám alá is. De az új lajstromszám alá Torgyán klónpártját jegyezték be. Miközben a törlésnek semmiféle törvényes feltétele nem állt fenn: ilyen jellegű pártdöntés vagy bírósági határozat sem született. Ez nem lehetett tévedés, csak tudatos csalás eredménye. Kicserélték a két pártot, ellopták az identitását.
Az akkori szabályok szerint, ha két karakterben különbözött a név, be lehetett jegyezni egy másik pártot. Ettől kezdve az egyetlen bejegyzett (kötőjelek nélküli) Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt (mint klónkisgazdapárt) vezetője Torgyán volt. Ezzel a két nap alatt végrehajtott csalással az eredeti, történelmi Kisgazdapárt bírósági bejegyzése megszűnt. Torgyán megtartotta a párt logóját, szlogenjét, színeit, székházát és a vagyonát, s úgy tett, mintha az eredeti pártot vezetné. Ezzel 28 ezer tag (a 36-ok is) kívül rekedt a párton. Ez volt az oka, hogy a kisgazdagyűlésekről elzavarták, nem engedték be, esetenként botokkal verték ki őket.
Amikor a kívül rekedt kisgazdák bármilyen nagyválasztmányt tartottak, bármilyen döntést hoztak (1992. november 21-én például Torgyánt 841 küldött határozatával kizárták), akkor minden érvénytelen maradt, mert a párt bírósági bejegyzése a 60.862-es szám alatt megszűnt, a 69.374-es lajstromszám alatt pedig nem ők szerepeltek, hanem Torgyán klónpártja. A bíróság minden beadványt elutasított, amit saját eredeti lajstromszámuk alatt nyújtottak be, mert az alatt nem létezett a Kisgazdapárt. Míg a másik bejegyzési szám alatt nem érvényesíthettek semmit, mert a 69.374-es lajstromszám alatt Torgyán kajánul vigyorgott, hogy ellenfelei csalók.
Amikor a Pénzügyminisztérium kereste, kinek kell utalni a Kisgazdapártnak járó állami támogatást, a bíróság igazolása alapján a kisgazdáknak járó pénzt eltérítették Torgyán klónpártjának, mert az egyetlen élő (hamis) lajstromszám alatt Torgyán szerepelt. Ő volt az egyetlen bejegyzett (de fantom) kisgazdapárt. A történelmi Kisgazdapártot a Fővárosi Bíróság segítségével ellopták. Amikor az elhunyt Borz Miklós képviselő ügyében szeptemberben a kormánytöbbség megpróbálta a törvényes 60.862-es Kisgazdapárt jelöltjét átnyomni, az ellenzéki Áder János a döntés elhalasztását és a Fővárosi Bíróság igazolását kérte. A bíróság már a klónpárt bejegyzése alapján igazolta Torgyánt, mint az egyetlen bejegyzett Kisgazdapárt egyedüli törvényes képviselőjét. Az ő jelöltje ült be a parlamentbe.
Ez a csere tette lehetővé, hogy a Torgyán-féle szárny jogilag kisajátítsa a párt nevét, infrastruktúráját és legitimációját, miközben az eredeti, Torgyánnal szemben álló kisgazda tagságot és vezetést teljesen kiszorították a jogi keretekből. Ez nem változott 34 évig, hiába próbálta Balogh Károly, 2015-ben megválasztott (és jelenlegi) elnök visszaszerezni az eredeti párt bejegyzését. A bíróság ezt mindig elutasította. A közéletben őt próbálták hitelteleníteni és nevetségessé tenni. A csalásra úgy derült fény, hogy Balogh Károly 2013-ban megkapta a két kivonatot és nyilvántartási számot.
A klónpártnak nem volt törvényes a bejegyzése, nekik nem volt törvényes a törlésük.
Miután Torgyán eltűnt a klónozott fantom kisgazdapártból, javaslatára Hegedűs Péter volt tévébemondó lett a klónpárt elnöke. Hegedűs 1990–1992 között még Antall József kommunikációs tanácsadója, 1997-től a KDNP tagja volt. 2005-től az FKGP elnöke lett. Hegedűs Torgyán "táskás embere", a Kis Újság szerkesztője volt, aki a 2000-es évek elején (Réti Miklós elnöksége idején) már főtitkárként tevékenykedett a pártban. Miután eltűnt a párt vagyona, ő is eltűnt a párttal együtt, amely felszívódott a Fideszben. Az eredeti Kisgazdapárt visszaállításáért harcoló Balogh Károly pedig most kapta meg a bírósági végzést, hogy mindvégig igaza volt.
A Fidesz strómanjaihoz került a vagyon
Alvilági leszámolások esetén a tettes után nyomozó rendőrök rutinszerűen azt nézik, hogy kihez kerültek az elhunyt érdekeltségei és vagyontárgyai (vagy a felesége). Ebből a szempontból beszédes, hogy hova tűnt a kisgazdavagyon. A kisgazdaszékházat nem a jogos tulajdonostól vették meg, mert a székházat áthamisították a klónkisgazdák nevére. A vételárnak nyoma veszett. Az ingatlan offshore cégeken keresztül az Opus Global Nyrt. érintésével Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. Az ÉS-ben megjelent cikk azt írta, hogy a székházból épülő 4 csillagos butikhotel kivitelezője a Garancsi Istvánhoz tartozó Market Zrt. lett.
Balogh Károly szerint "a Kisgazdapárt székháza is az Orbán-maffia kezére került, így ez is a visszaszerzendő vagyon része, csak ezt a vagyont nem az államnak, hanem a bíróság mostani végzése által igazolt valódi, történelmi Kisgazdapártnak kell visszaadni". Az ügy hátterében a politikai érdekek mellett olyan "apróságok" húzódnak meg, hogy a párthoz közel száz ingatlan tartozott, minden budapesti kerületben és megyeszékhelyen voltak irodáik. Közte a Belgrád rakparti székház, a Hazafias Népfront milliárdos értékű épülete. Balogh Károly szerint 65 milliárd a vagyonvesztés. A jogi helyzet tisztázása után, ha ők a törvényes párt, ez jár nekik.
Orbán és Torgyán. Elolvastuk volna az emlékirataikat, ha őszinték lennének. Fotó: MTIA székházüzlet érdekessége, hogy a vételárból „költségkímélés” címén 8 milliót a főtitkárnak, 13 milliót az elnöknek utaltak. Ez az utalás olyan, mintha kifizették volna őket. Hegedűs Péter az ingatlannal kapcsolatban úgy nyilatkozott a bíróságon, hogy ő mindig a nemzetbiztonság irányítása alatt dolgozott, mindent az ő utasításuk szerint tett. Balogh Károly azt állítja, ezek a kijelentések jegyzőkönyvbe kerültek és videófelvétel is van róluk. Ez a megjegyzés különös optikát ad annak, ami a 34 évben a Kisgazdapárttal történt. Szerinte Hegedűs még a párt logóját is eladta, amit ő szerzett vissza az "Isten, haza, család" és a "Bort, búzát, békességet" védett szlogenekkel együtt.
Azt csak megerősíteni tudjuk, hogy a kilencvenes években, a Torgyán-féle időszakban, a kisgazdaszékház minden rendezvényén jelen voltak a Nemzetbiztonsági Hivatal emberei, akiket már a helyi kisgazdák és az újságírók is ismerősként köszöntöttek. De ez még a 2026-os választás kampányának idején is fennállt. Amikor Balogh Károly kisgazdapártja Pomázon nagyválasztmányt tartott, egy Pongrátz Imre nevű ember megjelent verőlegényekkel, aki azt állította, hogy Rogán Antal titokminiszter küldte, aki átutalja a pártnak járó 62 milliárd forintot, ha őt választják meg elnöknek.
Balogh Károly szerint politikai rendszerektől függetlenül a Kisgazdapártot első megalakulása óta mindig megpróbálják kinyírni. Felbéreltek embereket, verekedéseket provokáltak, igyekeztek a gyűléseiket szétverni, a pártot lejáratni, az identitását ellopni. Az sem véletlen, hogy a nyilvánosság telítődött a kisgazda belharcok történeteivel, s inkább lemond a Kisgazdapárt kinyírása mögött álló valóság megismeréséről, csak ne kelljen belebonyolódni a nagyválasztmányok, a székházfoglalások, a botozások, és a bírósági lajstromszámok kusza világába, amelyek nem véletlenül olyan kuszák.
A Kisgazdapárt immár törvényesnek elismert egyedüli elnöke szerint nemcsak a választások, hanem az ország sorsa is vidéken dől el. A budapesti értelmiségi pártok nem értik a vidéki életet, számukra a vidék egzotikus kirándulás, csak kampányolni járnak arra. Az egyetlen hiteles, beágyazott vidéki párt az 1930-ban alapított Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, amelynek hívó szavára megmozdulnak a vidéki emberek. Mert tudják, hogy ez a párt nem neveti ki, nem nézi le, hanem befogadja őket. Ez az ő pártjuk. Az elnök szerint ez a jogfosztás 34 éve alatt sem változott. A "kisgazda" névben erő van, hiába próbálják lejáratni.
Ezért félnek tőle.
A mai jogi helyzet
Véget ért az 1930-ban alapított Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) kálváriája. Pont került a legfontosabb bírósági ügy végére, amely eldöntötte a 34 éve vitatott kérdést, hogy melyik Kisgazdapárt az igazi. A Fővárosi Törvényszék 2026. október 16-án kelt végzése elismeri, hogy 1992. augusztus 17-én "téves bírói utasításra" jegyezték be 69.374 lajstromszám alatt azt a klónpártot, amelynek neve két kötőjel elhagyásával különbözött az eredeti Kisgazdapárt nevétől. Két nappal később pedig a 60.862 lajstromszámon nyilvántartott eredeti Kisgazdapártot szintén "tévesen" törölték. A részletek dermesztőek.
A bíróság ezzel elismerte, hogy a Torgyán-féle klónkisgazdapárt, amely később kormányra is került, törvénytelen volt. A mostani bírósági döntés szerint ellopta az FKGP identitását, legitimitását és vagyonát. A bírósági végzés elismeri a bíróság, s ezzel az állam felelősségét. Ezért a végzés alapján a jogaiba visszaállított valódi Kisgazdapárt a magyar államtól követelheti az anyagi és erkölcsi kártérítést, amely a csalás ("tévedés") miatt érte. Ezt támasztja alá, hogy az igazi FKGP egy alkalommal felperesként csatlakozott egy strasbourgi perhez, és a bíróság által megítélt pénzt kifizette az állam az akkor még hivatalosan törölt Kisgazdapártnak is.
A hamis lajstromszám törlésével egyidejűleg törölték a Torgyán-féle klónpártot. Helyreállították az eredeti, törvényes, történelmi Kisgazdapárt bejegyzését a 60.862-es lajstromszámon, s levették róla a törlést. A 2026. október 16-án kelt végzés szerint a Balogh Károly elnök által vezetett Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt az egyetlen bejegyzett és törvényes Kisgazdapárt, s ez azonos az 1930. október 12-én Békésen alapított, majd a rendszerváltáskor 1988. november 18-án újjáalakult párttal. A törvényes Kisgazdapárt azonos az egykor Németh Béla főtitkár által jegyzett párttal, amely Torgyán Józsefet kizárta.
Balogh Károly az új jogi helyzetnek megfelelően igyekszik lezárni a folyamatban levő pereket. A párt vezetősége úgy döntött, hogy ez év december 31-ig megpróbál peren kívül megegyezni a Tisza-kormány illetékeseivel, a párt elszenvedett vagyonvesztése miatt a kárpótlásról, egy 65 milliárd forintos csomagról. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, bírósághoz fordul, és a strasbourgi bíróságra is továbbviszi a párt jogi ügyeit. A megegyezéstől függően döntenek arról is, hogy a csalás és közokirat-hamisítás miatt az FKGP tesz-e büntető feljelentést az elkövetett bűncselekmények ügyében.
Újra színre lép a Kisgazdapárt
A párt politikai jövőjét illetően Balogh Károly azt mondta, hogy a következő választásig elég idejük van a felkészülésre. A pártot fiatalítják, a vezetőségben is generációváltásra van szükség. Elmondása szerint vannak felkészült, képzett fiatalok, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező fiatal szakemberek, akik értik a közösségi média és a politikai kommunikáció nyelvét, miközben őrzik a kisgazda szellemiséget, elkötelezettek a magyar vidék modernizálása és felemelése mellett. A Kisgazdapárt nem tűnt el, hanem létezik, s készen áll arra, hogy a jogi viták és a vagyon visszaszerzése után újra a magyar politika, közélet meghatározó szereplője legyen.
Balogh Károly. Küzdelmes évtized áll mögötte, de győzött. Nagy lehetőségek küszöbén, ha vissza tudja szerezni a párt eltüntetett vagyonát. Fotó: Balogh Károly tulajdonaEpilógus
Ezzel lezárult a Kisgazdapárt történetének egy újabb, fájdalmas fejezete. A magyar polgárok szeme előtt zajlott ennek a pártnak a vesszőfutása, Balogh Károly évtizedes küzdelme. Ez a bírósági ítélet sok kérdésre választ adott, és sok kérdést nyitva hagyott. Az már világos, hogy Torgyán József hogyan hamisította ezt a pártot, de az nem világos, hogy kik és miért segítették ebben. Az sem világos, hogy 34 év alatt hogyan nem lehetett ezt a nyilvánvaló csalást leleplezni. Kik álltak emögött? Vajon az FKGP az egyetlen párt, amelyet bűncselekmények elkövetésével állítottak félre, vagy más rendszerváltó pártok is így szűntek meg?
A magyar társadalomnak legalább annyira joga van tudni, hogy ezt kik tették, mint a válogatás nélkül az országra öntött, vádakat igen, de bizonyítékokat nem tartalmazó ügynöklistát. Ami a kisgazdákkal történt, nem csupán történelem. Az elkövetők és az áldozatok közül is sokan itt élnek közöttünk. Magyarország sorsa talán másképp alakul, ha a Fidesz törvénytelen eszközökkel nem darálja be a történelmi pártok némelyikét, nem csupán a jobboldalon, hanem a baloldalon is. Mi a garancia arra, hogy ez az eset egyedi volt, és nem ismétlődhet meg? Ezt a rendszert örökölte egy másik kormányzat, amelynek szintén korlátlan hatalma van.
Ha ezt a történetet valaki egy külföldinek elmeséli, hogy az egyik rendszerváltó történelmi pártot töröltek, a helyére pedig egy klónpárt került, amelynek neve a törvény előírásának megfelelően két kötőjellel különbözött az eredeti párt nevétől, s ezt az állapotot 34 év alatt nem sikerült helyreállítani, nem hiszi el. Nem is hihető, hogy ez külső beavatkozás nélkül, nem orvosolható bírósági tévedés eredménye lehetett. Már az is kérdés, hogyan lehet "téves bírói utasítást" adni, s azzal egy bejegyzett történelmi pártot eltörölni, helyébe másik pártot állítani. Ha ez tévedés lett volna, miért nem lehetett egy nap alatt a tévedést korrigálni.
Azért, mert ez nem lehetett tévedés. 34 éven át ügyeltek arra, hogy a helyzet ne változzon. Ezt nemcsak a kisgazdákkal szemben, ezt az egész országgal szemben követték el. Torgyán József Orbán Viktor koalíciós partnereként segítette hatalomra a Fideszt, és készítette elő a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Miközben sokszorosan zsarolható módon egy törvénytelen pártot vezetett, s egy operettpárthoz használta fel az eredeti Kisgazdapárt erkölcsi tőkéjét. A végére derült ki, hogy Torgyán nem is volt annyira szórakoztató és vicces. Hideg rémület borította el az országot, amikor felmerült, hogy köztársasági elnök is lehet belőle.
Ez volt az igazi "kisgazda" puccs. Vajon hány ilyen puccs vezetett el az Orbán-rendszer pusztításához? Hány pártot nyírtak ki, titkosszolgálati módszerekkel, hogy megalakulhasson a NER? Hány tízmilliárdot raboltak el tőlük?
A felelősök mind szabadlábon vannak.
Hozzászólások
A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.