Amerikai Népszava — American Hungarian Newspaper ESTABLISHED 1891

Csavar a gépezetben

Seszták Orbán embere volt, vagy saját zsebre dolgozott?

Nem kívülálló szélhámos, hanem a rendszer része, de nemcsak fogaskerék, hanem önjáró pénztermelő

Orbán Seszták kávézójában.
Orbán 2014-ben Kisvárdán, Seszták Miklós és felesége luxus kávézójában, ahol korábban adót nem fizető vállalkozások cégtemetője működött. A cégek tömeges létrehozásában ügyvédként Seszták is részt vett. Fotó: Seszták Miklós/Facebook

Seszták Miklós nem a Fidesz körül ólálkodó, önálló vállalkozó volt, hanem az Orbán-rendszer belső embere, helyi tartományura és egy ideig az állami vagyon jelentős része fölött rendelkező minisztere. Az viszont egyelőre nem bizonyítható, hogy Orbán Viktor személyesen engedélyezte vagy ismerte volna a Sesztáknak tulajdonított konkrét vesztegetési konstrukciókat. Seszták a NER központilag felépített rendszerében dolgozott, miközben a vád szerint saját magának és hálózata számára is szedte a sápot. Orbántól kapta a hatalmat hozzá, de saját zsebre is dolgozott.

Seszták felemelkedése Orbán rendszerében

Seszták Kisvárdán ügyvédként és vállalkozóként építette fel kapcsolatrendszerét. Már a kilencvenes évek végétől önkormányzati politikus volt, majd 2010-ben Fidesz–KDNP-s képviselőként került az Országgyűlésbe. Orbán környezetében a neve már a 2000-es évek közepén ismertté vált, de az igazi áttörést 2014 hozta, amikor Orbán nemzeti fejlesztési miniszterré nevezte ki.

Ez nem mellékes tárca volt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozott az állami vagyon jelentős része, az energetika, a közlekedés, a posta, az állami infrastruktúra és számos hatalmas állami vállalat. Kinevezésének egyik legfontosabb politikai indoka az volt, hogy Orbán ekkor kezdte felszámolni Simicska Lajos hatalmi és gazdasági pozícióit. Kereste az alkalmas embereket, akik az ő hálózatát építik.

Seszták feladata a Simicskához kötődő emberek eltávolítása és az állami vállalatok vezetésének átszervezése lett. Vezetőcserék történtek többek között az MVM-nél, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnél és a Magyar Közútnál. A közbeszerzési rendszer súlypontja fokozatosan a Mészáros-, Tiborcz-, Rogán- és Habony-kör irányába tolódott. Seszták tehát nem Orbán tudta nélkül épített párhuzamos államot: Orbán egyik végrehajtója volt a NER Simicska utáni, második gazdasági korszakának kialakításában.

Amikor 2014-ben előkerültek Seszták korábbi kétes ügyei, saját elmondása szerint Orbán személyesen biztatta arra, hogy tartson ki. Ez politikai védelem volt. A miniszter nem egyszerűen túlélte a botrányokat, hanem 2018-ig a helyén maradt. 2018-ban ugyan elvesztette minisztériumát, és még a gazdasági bizottság elnöki posztját sem kapta meg, ami egyértelmű lefokozást jelentett. Orbán azonban nem dobta ki a rendszerből: kormánybiztossá nevezte ki a határon túli gazdaságfejlesztési programok, a turizmus és egyes uniós fejlesztések koordinálására. A megbízást később meghosszabbították. Ez inkább ellenőrzött lefokozás volt, nem szakítás.

Orbán sokáig jól csinálta, hogy mindenkit kifizetett, hogy ne forduljanak ellene. Magyar Péternél tévedett.

Miből lett Sesztáknak pénze?

A hivatalos magyarázat szerint elsősorban ügyvédi tevékenységéből, céges érdekeltségeiből, osztalékokból és befektetésekből. Már jóval minisztersége előtt vagyonos embernek számított: a bevallott likvid vagyona 2006-ban 66 millió forint volt, 2014-re közel 188 millióra nőtt. Minisztersége után az ügyvédi irodája évente rendszeresen több tízmilliós – egyes években 70–96 milliós – osztalékot termelt. Bevallott pénzügyi vagyona 2024-re meghaladta az egymilliárd forintot.

Ügyvédként 2001 és 2003 között több száz, szinte azonos szerkezetű betéti társaság megalapításában vett részt, ukrán és orosz állampolgárokkal. Sok céget ugyanarra a néhány kisvárdai címre jegyeztek be, jelentős részük később felszámolás alá került. Seszták azt állította, hogy ügyvédként szabályosan járt el, de a konstrukció már akkor felvetette a tömeges strómancégek gyártásának gyanúját.

A Ramiris-cégcsoporthoz, az autókereskedelemhez és a Várda-Mobilhoz fűződő kapcsolatai ennél is mélyebbek voltak. A Várda-Mobilban egy ideig egy ciprusi társaság volt tulajdonos, amely mögött egy seychelle-szigeteki cég állt, az igazi haszonhúzó személye pedig nem volt átlátható. Később két, Seszták lányának ellenőrzése alatt álló vagyonkezelő alapítványban, mintegy 4,1 milliárd forintnyi vagyon jelent meg, részben ezekhez a korábbi üzleti érdekeltségekhez kapcsolódva.

A jelenlegi büntetőeljárásban a bírósági iratok szerint olyan adat is felmerült, hogy Seszták otthonában korábban mintegy kilencmilliárd forint készpénzt tarthattak egy széfben, amelyet a házkutatáskor üresen találtak. A vagyonnyilatkozatában ehhez képest húszmillió forint készpénz szerepelt. Az eljárás során eddig mintegy 6,5 milliárd forintnyi, erdőkben, raktárakban és széfekben elrejtett pénzt találtak meg az ügyhöz kapcsolódó helyszíneken. Ettől még nem bizonyított, hogy mindez Seszták tulajdona volt, de a bejelentett ügyvédi és befektetési jövedelem önmagában nem magyarázza meg a nyomozásban feltárt készpénztömeget.

Emellett a tárolás helyszínei és módja sem tipikusan az ügyvédi letétek gyakorlata.

Saját zsebre dolgozott, vagy Orbán megbízásából?

A kettőt külön kell választani. A rendszer átalakítása, Simicska embereinek eltávolítása, az állami vállalatok vezetőinek lecserélése és a megrendelések más NER-körökhöz terelése egyértelműen Orbán politikai döntése volt. Seszták ezt nem önállóan találta ki, hanem miniszterként végrehajtotta. A konkrét, állítólagos kenőpénzek esetében viszont nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Orbán utasítást adott volna, részesedést kapott volna, vagy ismerte volna az egyes konstrukciókat.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Seszták és az általa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élére állított Szivek Norbert 2015 és 2018 között összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt fogadhatott el. A gyanú szerint egy építőipari csoport az állami megbízások értékének tíz százalékát ígérte vissza, és ebből több mint egymilliárd forintot ki is fizethetett. További mintegy 270 millió forint kapcsolódhatott sportlétesítmények, köztük uszodák beruházásaihoz. Seszták tagadja a bűncselekmények elkövetését, jogerős ítélet értelemszerűen még nincs.

Ez a működés azonban tökéletesen illeszkedik a NER logikájába. A központ kijelöli a stratégiai irányt és a kedvezményezett főszereplőket, a helyi vagy ágazati tartományurak pedig bizonyos mozgásteret kapnak saját hálózatuk kiépítésére és önmaguk gazdagítására. A személyes sáp nem feltétlenül Orbán parancsa, de a rendszer által biztosított lehetőség. A hűségért cserébe gazdagodni lehet, amíg a szereplő nem veszélyezteti a központot, és nem Orbánt lopja meg. Azt a tolvajok nem szeretik.

Ezért félrevezető lenne azt mondani, hogy Seszták csupán Orbán engedélye nélkül, a NER ellenében lopott, de az nem kétséges, hogy saját zsebre is dolgozott. Ha beigazolódik a vád, akkor nem a rendszeren kívül lopott, hanem a rendszerben betöltött miniszteri hatalmát használta fel saját gazdagodására. Így nem kilopta magát a NER-ből, hanem a gyanú szerint a NER-en belül szedte a saját részét. Azt nem tudjuk, hogy a nyomozás ezen kívül még milyen "bevételi forrásait" érinti.

Volt-e korábban nyomozás?

Seszták környezetében már korábban is voltak feljelentések és vizsgálatok. A szélessávú internetfejlesztések ügyében 2013-ban büntetőfeljelentés született egy húszmilliárdos pályázati program miatt. A támogatásokból 10,5 milliárd forint öt, röviddel a pályázat meghirdetése után alapított, egymással összefüggő céghez került. Seszták korábban az Enternet egyik felügyelőbizottsági tagja volt, miközben parlamenti tisztségei révén a távközlési és közbeszerzési szabályozás közelében dolgozott. Ez abszolút öszeférhetetlen. Az OLAF később a beruházások egy részét is vizsgálta, de az ügy akkor nem vezetett Seszták személyes büntetőjogi felelősségének megállapításához.

A mostani eljárás azonban más nagyságrendű. A Központi Nyomozó Főügyészség 2026. május 15. óta nyomoz, összehangolt akciót hajtott végre, kérte Seszták mentelmi jogának felfüggesztését. A parlament ezt egyhangúlag megszavazta, Sesztákot őrizetbe vették, majd letartóztatták. A bíróság 2027. január 30-ig meghosszabbította a letartóztatását, részben a bizonyítás veszélyeztetésének és a vagyon elrejtésének kockázatára hivatkozva.

Sesztákot Orbán emelte fel, bár előtte ssem volt elesett, szegény ember. De Orbán adott neki miniszteri hatalmat, állami vállalatokat, vagyont és közbeszerzési rendszereket, személyesen megvédte a korai botrányok idején, majd lefokozása után is a kormányzati rendszerben tartotta. Kisvárda közben több tízmilliárd forintnyi állami és uniós fejlesztést kapott, stadionnal, futballakadémiával, sport- és turisztikai beruházásokkal. Seszták ebből saját helyi politikai uradalmát építette fel, helyi kiskirály lett és önjáróvá vált. Ezt már Orbán nem szerette, a kapcsolatuk kihűlt.

A jelenlegi bizonyítékok alapján az mondható ki felelősen, hogy Seszták a Fidesz hatalmi-gazdasági rendszerének belső szereplője volt, nemcsak magányos szélhámos, de az is volt. A konkrét vesztegetéseket a vád szerint saját és közvetlen környezete javára szervezhette, de az ehhez szükséges hatalmat, pozíciót és ellenőrizetlen mozgásteret Orbán rendszere biztosította. Ahogy dolgozott, az a rendszer működési módja volt, de Seszták saját rendszert is épített. Orbán büntetőjogi felelősségéről nincs bizonyíték. De a felelőssége így is megkerülhetetlen.

Mint az összes eddigi ügyben, amelyek letartóztatásokhoz vezettek. De ha Orbánt el akarnák kapni, lenne mivel, vele szemben nem Seszták a legnagyobb bizonyíték.

Hozzászólások

A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.