Trump háborút indított Irán ellen, a konfliktus lezárása továbbra is várat magára, az amerikai elnök mégis a Nobel-békedíját hiányolja. Az idei döntés után nemcsak a díjazottat támadta, hanem Norvégiát is megfenyegette azzal, hogy nem felejti el a mellőzését. Saját teljesítményét már nyolc békedíjra tartja érdemesnek, és a még folyó iráni háborút is a következő sikerei közé számítja.
Trump egy Syracuse-ban tartott kampánygyűlésen és a Truth Social oldalán adta elő sérelmeit. A hosszú bejegyzésében azt állította, nyolc háborúnak vetett véget, majd hozzátette, hogy hamarosan további kettőt is lezár vagy megnyer, az iránit és az orosz–ukránt. A béke megteremtése és a háború megnyerése ugyanabban a mondatban vált felcserélhető teljesítménnyé.
Az elnök egy olyan háború várható eredményével is igazolta békedíjigényét, amelyet az Egyesült Államok Izraellel együtt indított el. Az AP tudósítása emlékeztetett rá, hogy Trump eredetileg néhány hetes hadművelettel számolt. A konfliktus azonban elhúzódott, az egész világ energiaellátását veszélyezteti, semmi előnnyel nem kecsegtet, a világ nem lesz békésebb, sem biztonságosabb. Trump többször tett olyan megjegyzést, hogy kész elpusztítani egy nagy kultúrát, illetve elfoglalja és elrabolja Irán olaját. Háborújának számos halálos áldozata van, a lezáratlan háború az amerikai választási kampány egyik tehertételévé vált.
Az értelmetlen háború hatását az amerikaiak az üzemanyagárakon is érzik. A Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint az amerikai–iráni tárgyalások elakadása és a térségben folytatódó támadások akadályozzák az olajszállítások helyreállását. A kiesés különösen a dízel piacát sújtja. Miközben Trump saját ún. béketeremtő érdemeit sorolja, a gazdaságnak továbbra is viselnie kell az általa megindított háború súlyos következményeit.
Trump arra hivatkozik, hogy megakadályozta Irán atomfegyverhez jutását, és ezzel tömegek életét mentette meg. Ez Trump saját igazolása a háborúra. Az igazság ezzel szemben az, hogy semmiféle iráni atomfenyegetés nem volt, az ország egy forradalom szélén állt, amit Trump szétvert és akaratán kívül bebetonozta az iszlám rendszert. Iránt a támadás csak eltökéltté tette, Trump csak fokozta a veszélyt, a háborút pedig Netanjahu unszolására indította, aki becsapta.
Az idei Nobel-békedíjat Navanethem „Navi” Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa kapta. Trump azzal intézte el, hogy senki nem ismeri, és nem tudja, mit tett. Pillay évtizedeken át dolgozott nemzetközi bíróságokon. A ruandai népirtás ügyében eljáró törvényszéken szerepe volt abban, hogy a nemi erőszakot a népirtás egyik eszközeként is megállapítsák. A díj indoklása a háborús bűnök, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás elkövetőinek felelősségre vonásában végzett munkáját emelte ki.
A Nobel-bizottság indoklása szerint a béke feltétele az igazságszolgáltatás és az államokat, vezetőiket egyaránt kötelező nemzetközi jog. Arra figyelmeztetett, hogy az erőpolitika térnyerése a jog rovására aláássa a bizalmat és a békés együttélést. Ebben a felfogásban a béke nem a legerősebb vezető személyes sikere, hanem olyan rend, amelyben az erőseket is korlátozzák a szabályok.
Trump a döntést Norvégián esett „letörölhetetlen foltnak” nevezte, a díj odaítélőit pedig a civilizáció ellenségeiként bélyegezte meg. A norvég kormány azonban nem oszt Nobel-békedíjat. A parlament választja ki a bizottság tagjait, de a testület függetlenül dönt. Az amerikai elnök így egy országon kéri számon, hogy egy tőle független intézmény nem őt tüntette ki.
Éppen ez teszi nevetségessé a sértődést. A háború befejezése még ígéret, az elismerést viszont Trump már követeli. A Nobel-bizottság idén azt a munkát jutalmazta, amely a hatalom birtokosait is felelősségre vonhatóvá teszi. Az amerikai elnök pedig egy újabb független intézményt támadott meg azért, mert nem igazolta vissza a saját nagyságáról alkotott képét.
Hozzászólások
A hozzászólásokat a Disqus szolgáltatja.